Magyar Nemzet, 2021. szeptember (84. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-22 / 220. szám

2021. szeptember 22., szerda KULTÚRA 17 Rácsodálkozni a művészet varázsára Kilenc fiatal alkotó képeiből látható tárlat a támogatáskezelő székházában Szintézis címmel nyílt kiállítás az Emberi Erőforrás Támogatáske­zelő székházának aulájában hétfő délután. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: a támogatáskeze­lőnek az alapfeladatok ellátásán túl szimbolikus és szemléletfor­máló szerepe van a magyar kul­turális életben. Petrovics Gabriella A kultúra és a művészetek elhivatott tá­mogatójaként kiállítássorozatot szervez az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, hogy ezzel is segítse a tehetséges művé­szek széles körben való megismerteté­sét. Programsorozatuk második kiál­lítását Szintézis címmel előbb augusz­tus 19-én a miskolci városházán, hét­fő délután a támogatáskezelő székhá­zának aulájában nyitották meg. A tár­lat kilenc fiatal kortárs művész alkotá­sain keresztül mutatja be mindennapi világunkat, életünket. Fekete Péter kultúráért felelős ál­lamtitkár a kiállításmegnyitón elmond­ta, hogy a támogatáskezelő fókuszában az ember áll, s kiemelt szerepet kap a kultúra. A támogatáskezelő küldeté­se hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, te­hetségükkel, szakértelmükkel a lehe­tő legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Mint kiemelte, az alapfeladatok ellátásán túl szimbo­likus és szemléletformáló a szerepük. Fekete Péter végezetül úgy fogalma­zott: a kilenc művész munkáin keresz­tül csodálkozzunk rá a művészet meg­ragadható és megragadhatatlan vará­zsára. Monszpart Zsolt, a támogatás­kezelő főigazgatója az eseményen hang­súlyozta: céljuk, hogy hidat képezze­nek az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának intézményei között, 2017 óta pedig összesen 335 milliárd forinttal támogatták a pályázókat. Mint mondta, kiállítássorozatuk célja,hogy a fiatal művészek munkáit minél szélesebb körben megismertes­sék az emberekkel. Sipos Endre művé­szetkritikus, művészetfilozófus szerint a festészet az egyik legcsodálatosabb és egyben legkegyetlenebb művészeti ág, mert az is ott van a képeken, amit nem akarunk. Fontos kérdés továbbá, hogy milyen lelke van a képnek? Ki tudtuk-e fejezni a lelkünket? - tette hozzá. A művészet által nyújtott benyomá­sok meghatározhatják döntéseinket, ha­tással lehetnek életünk megannyi as­pektusára. Ezen alapgondolatból kiin­dulva Vincze Angéla kurátor fiatal kor­társ képzőművészeket kért fel a kiállí­tás megrendezéséhez. Bár témáik, stí­lusaik eltérők, azonban közös bennük, hogy a jelenben alkotnak. Csanálosi Mária képeivel az őt körül­vevő eseményeket, élethelyzeteket, tör­ténéseket ábrázolja. Jelenleg kis mére­tű akvarelleket fest intim terekről, ott­honokról, a minket körülvevő tárgyak­ról, bútorokról, környezetről. Pinczés József úgy próbálja követni a valóságot, hogy az elképzelhető legyen, a képze­letnek a realitása érdekli, hiszen annak is lehet emléket állítani, ami nem való­di, ami meg sem történt. Szabó Fran­ciska munkáiban fontos szerepet tu­lajdonít a fények és az árnyékok dina­mikájának, illetve az embert körülve­vő épített vagy természetes környezet által kimetszett geometriának. Gulyás Andrea festészete, konstruktív felfogá­sa és motívumkincse révén több szá­lon is kötődik a tradicionális helyi fes­tészethez. Az autodidakta művész fe­szes, geometrikus szerkezetiségű ké­pein főként Szentendrét ábrázolja. Ki­rály Gábor festményei olyanok, mint egy hatalmas színpadi smink vagy in­kább vastagon felvitt maszk az attrak­ció után: a színek már elvesztették ere­jüket, és a száraz, lepotyogni látszó fes­ték alatt előtűnik a kíméletlen valóság. Lajkó Nóra művészetében nagy hang­súlyt fektet az üzenetre, viszont arra is ügyel, hogy első pillantásra is kön­­­nyen befogadható legyen a mű, a vizuá­lis megjelenés által becsalogassa a né­zőt a mélyebb mondanivaló világába. Mányoki Ádám munkáiban átmenet­re törekszik a tradicionális festészet és a grafikus felfogásban készült vázlatos szénrajzok között. Mátyási Péter mun­káinak fókuszában olyan fogalmak áll­nak, mint a személyes és kollektív em­lékezet, mementó, csodálat, természet és kultúra. Rendszeresen olyan anya­gokat használ, amelyek nem találhatók meg a klasszikus képzőművészet esz­köztárában. Végvári Gergely kérdéseket tesz fel a vásznon, ez mindig valamifé­le problémafelvetés. Bár vezet minket a címmel, a motívumokkal, a hangu­lattal, de nem ad konkrét válaszokat. A Szintézis című tárlat az aktuális járványügyi szabályozások szerint te­kinthető meg szeptember 23-tól októ­ber 22-ig, hétköznapokon 10 és 16 óra között.­ ­­­­ Fekete Péter szerint lehetővé kell tenniük, hogy a magyarok a kreativitásukkal a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében Fotó: Mirkó István Őfelsége, Madagaszkár magyar királya Tudományos konferenciát tartottak Benyovszky Móric emlékére a Magyar Nemzeti Múzeumban Benyovszky Móric, a XVIII. századi világhírű magyar utazó, hajós, katona az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója szüle­tésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából Benyovszky­­emlékévnek nyilvánították 2021-et. Hétfőn tudományos konferen­ciát szerveztek az emlékére a Magyar Nemzeti Múzeumban, emlék­érmet bocsátottak ki, musicalt is terveznek, és legfőképpen azt sze­retnék elérni, hogy minél reálisabb képet kapjunk a gróf életéről. Bényei Adrienn Egy kisfilm vetítésével kezdődött a Be­­nyovszky-emlékkonferencia a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A han­gulatképek a végtelen tengert, az ég­bolt változó színeit és Benyovszky Mó­ric fregattját, utazásainak emlékeit ele­venítették fel, a készülő Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical ze­nei aláfestésével. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, az emlékév fővédnöke nyitotta meg a konferenciát. Beszédében elmondta, hogy Benyovszky­ Móric példakép le­het a jövő generációjának is, hisz olyan egyéniség volt, aki méltán képviselheti a magyarságot: négy földrészre jutott el, nagyon művelt volt, több nyelven beszélt és a szabadságért küzdött. Po­tápi Árpád János kiemelte: a kutatások nagyon sokat tudnak a XVIII. század­ban élt történelmi hősünkről, életének számos részletét azonban homály fedi.­­ Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy Benyovszky Móric apropóján a XVIII. század eseményeiről, a magyar nép nemzetté válásáról is beszéljünk, és arról, hogy milyen viszonyt ápol­­­tunk más nemzetekkel és mit jelent a madagaszkári népnek az ő alakja - mondta az államtitkár. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében ki­emelte, hogy Benyovszky Móric nagy­szerű magyar ember volt, és ennyi idő elteltével is méltán lehetünk büszkék a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepére. A főigazgató felidézte a te­levíziós sorozatot, amelyet Várkonyi Gábor rendezett és a 80-as években ve­títettek az utazóról, hisz innen ismeri az ő generációja Benyovszkyt. G. Né­meth György a Benyovszky Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy Benyovszky alakját számos legenda őrzi, és ebben írói és történészi fantázia is közreját­szott, az emlékév célja pedig az, hogy minél tisztábban lássuk a grófot.­­ A tudomány feladata, hogy a XXI. század eszközeivel megpróbál­jon hiteles képet rajzolni Benyovszky­ról. Olyan dokumentumokat sikerült szerezni, ami segíti ezt a törekvésüket - mondta az elnök. Liu Si-csung, Taj­van magyarországi képviseleti irodájá­nak vezetője is köszöntötte az egybe­gyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy 250 évvel ezelőtt szeretettel köszön­tötték Benyovszkyt, amikor Formo­­sára hajózott, és az akkor is egy gyü­mölcsöző ország volt, ma is érdemes meglátogatni. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Múzeum szerve­zésében a tanácskozáson a közelmúlt­ban Magyarországra érkezett orosz, amerikai, francia és osztrák, ez idáig jórészt ismeretlen Benyovszky-doku­­mentumok kerültek nyilvánosságra. Arany Krisztina, az MNL főosztály­­vezetője beszámolt arról, hogy a kül­földi levéltárakkal való együttműkö­dés eredményeként hónapok óta fo­lyamatosan érkeznek a Benyovszky­­ra vonatkozó digitális iratmásolatok, amelyek életének izgalmas, új aspek­tusait mutatják be. Amberg Eszter, az OSZK főigazgató-helyettese elmond­ta: könyvtárszakmai tevékenységük­kel támogatják a kutatást, számos kéz­irat, illetve levél áll rendelkezésükre, hogy minél hitelesebb képet nyújthas­sanak róla. A rendezvényen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank Benyovsz­­ky-díszemlékérmét. Hergár Eszter, a bank társadalmi kapcsolatokért fele­lős igazgatója ünnepélyesen kibocsá­totta a tízezer forint névértékű ezüst, valamint a kétezer forint névértékű színesfém Benyovszky-emlékérmét. Ezeket Kereszthury Gábor iparmű­vész tervezte, az emlékérem előlap­jának központi motívumaként egy há­borgó tengeren haladó fregatt ábrá­zolása látható, utalva a XVIII. száza­di utazásainak legfőbb eszközére. Az emlékérme hátlapjának középpontjá­ban Benyovszky Móric mellvértes port­réja szerepel, a háttérben Benyovszky utazásainak időpontjait és az útvona­lakat rögzítő térképábrázolás Mada­gaszkárt is befoglaló részlete látható. Az emlékév további részében többek között tartanak egy irodalmi szimpó­ziumot Jókai Mór és Benyovszky kap­csolatáról, hisz a nagy író négy köte­tet szentelt az utazónak, valamint be­mutatják Benyovszky, a szabadság sze­relmese című musicalt is a Pesti Ma­gyar Színházban. A gróf mellvértes emlékérmét Kereszthury Gábor tervezte Fotó: mti/Soós Lajos

Next