Magyar Nemzet, 2021. szeptember (84. évfolyam, 202-227. szám)
2021-09-22 / 220. szám
2021. szeptember 22., szerda KULTÚRA 17 Rácsodálkozni a művészet varázsára Kilenc fiatal alkotó képeiből látható tárlat a támogatáskezelő székházában Szintézis címmel nyílt kiállítás az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő székházának aulájában hétfő délután. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a megnyitón hangsúlyozta: a támogatáskezelőnek az alapfeladatok ellátásán túl szimbolikus és szemléletformáló szerepe van a magyar kulturális életben. Petrovics Gabriella A kultúra és a művészetek elhivatott támogatójaként kiállítássorozatot szervez az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, hogy ezzel is segítse a tehetséges művészek széles körben való megismertetését. Programsorozatuk második kiállítását Szintézis címmel előbb augusztus 19-én a miskolci városházán, hétfő délután a támogatáskezelő székházának aulájában nyitották meg. A tárlat kilenc fiatal kortárs művész alkotásain keresztül mutatja be mindennapi világunkat, életünket. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a kiállításmegnyitón elmondta, hogy a támogatáskezelő fókuszában az ember áll, s kiemelt szerepet kap a kultúra. A támogatáskezelő küldetése hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek a saját kreativitásukkal, tehetségükkel, szakértelmükkel a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében. Mint kiemelte, az alapfeladatok ellátásán túl szimbolikus és szemléletformáló a szerepük. Fekete Péter végezetül úgy fogalmazott: a kilenc művész munkáin keresztül csodálkozzunk rá a művészet megragadható és megragadhatatlan varázsára. Monszpart Zsolt, a támogatáskezelő főigazgatója az eseményen hangsúlyozta: céljuk, hogy hidat képezzenek az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei között, 2017 óta pedig összesen 335 milliárd forinttal támogatták a pályázókat. Mint mondta, kiállítássorozatuk célja,hogy a fiatal művészek munkáit minél szélesebb körben megismertessék az emberekkel. Sipos Endre művészetkritikus, művészetfilozófus szerint a festészet az egyik legcsodálatosabb és egyben legkegyetlenebb művészeti ág, mert az is ott van a képeken, amit nem akarunk. Fontos kérdés továbbá, hogy milyen lelke van a képnek? Ki tudtuk-e fejezni a lelkünket? - tette hozzá. A művészet által nyújtott benyomások meghatározhatják döntéseinket, hatással lehetnek életünk megannyi aspektusára. Ezen alapgondolatból kiindulva Vincze Angéla kurátor fiatal kortárs képzőművészeket kért fel a kiállítás megrendezéséhez. Bár témáik, stílusaik eltérők, azonban közös bennük, hogy a jelenben alkotnak. Csanálosi Mária képeivel az őt körülvevő eseményeket, élethelyzeteket, történéseket ábrázolja. Jelenleg kis méretű akvarelleket fest intim terekről, otthonokról, a minket körülvevő tárgyakról, bútorokról, környezetről. Pinczés József úgy próbálja követni a valóságot, hogy az elképzelhető legyen, a képzeletnek a realitása érdekli, hiszen annak is lehet emléket állítani, ami nem valódi, ami meg sem történt. Szabó Franciska munkáiban fontos szerepet tulajdonít a fények és az árnyékok dinamikájának, illetve az embert körülvevő épített vagy természetes környezet által kimetszett geometriának. Gulyás Andrea festészete, konstruktív felfogása és motívumkincse révén több szálon is kötődik a tradicionális helyi festészethez. Az autodidakta művész feszes, geometrikus szerkezetiségű képein főként Szentendrét ábrázolja. Király Gábor festményei olyanok, mint egy hatalmas színpadi smink vagy inkább vastagon felvitt maszk az attrakció után: a színek már elvesztették erejüket, és a száraz, lepotyogni látszó festék alatt előtűnik a kíméletlen valóság. Lajkó Nóra művészetében nagy hangsúlyt fektet az üzenetre, viszont arra is ügyel, hogy első pillantásra is könnyen befogadható legyen a mű, a vizuális megjelenés által becsalogassa a nézőt a mélyebb mondanivaló világába. Mányoki Ádám munkáiban átmenetre törekszik a tradicionális festészet és a grafikus felfogásban készült vázlatos szénrajzok között. Mátyási Péter munkáinak fókuszában olyan fogalmak állnak, mint a személyes és kollektív emlékezet, mementó, csodálat, természet és kultúra. Rendszeresen olyan anyagokat használ, amelyek nem találhatók meg a klasszikus képzőművészet eszköztárában. Végvári Gergely kérdéseket tesz fel a vásznon, ez mindig valamiféle problémafelvetés. Bár vezet minket a címmel, a motívumokkal, a hangulattal, de nem ad konkrét válaszokat. A Szintézis című tárlat az aktuális járványügyi szabályozások szerint tekinthető meg szeptember 23-tól október 22-ig, hétköznapokon 10 és 16 óra között. Fekete Péter szerint lehetővé kell tenniük, hogy a magyarok a kreativitásukkal a lehető legjobban boldoguljanak itthon és a Kárpát-medencében Fotó: Mirkó István Őfelsége, Madagaszkár magyar királya Tudományos konferenciát tartottak Benyovszky Móric emlékére a Magyar Nemzeti Múzeumban Benyovszky Móric, a XVIII. századi világhírű magyar utazó, hajós, katona az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója születésének 280. és halálának 235. évfordulója alkalmából Benyovszkyemlékévnek nyilvánították 2021-et. Hétfőn tudományos konferenciát szerveztek az emlékére a Magyar Nemzeti Múzeumban, emlékérmet bocsátottak ki, musicalt is terveznek, és legfőképpen azt szeretnék elérni, hogy minél reálisabb képet kapjunk a gróf életéről. Bényei Adrienn Egy kisfilm vetítésével kezdődött a Benyovszky-emlékkonferencia a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A hangulatképek a végtelen tengert, az égbolt változó színeit és Benyovszky Móric fregattját, utazásainak emlékeit elevenítették fel, a készülő Benyovszky, a szabadság szerelmese című musical zenei aláfestésével. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, az emlékév fővédnöke nyitotta meg a konferenciát. Beszédében elmondta, hogy Benyovszky Móric példakép lehet a jövő generációjának is, hisz olyan egyéniség volt, aki méltán képviselheti a magyarságot: négy földrészre jutott el, nagyon művelt volt, több nyelven beszélt és a szabadságért küzdött. Potápi Árpád János kiemelte: a kutatások nagyon sokat tudnak a XVIII. században élt történelmi hősünkről, életének számos részletét azonban homály fedi. Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy Benyovszky Móric apropóján a XVIII. század eseményeiről, a magyar nép nemzetté válásáról is beszéljünk, és arról, hogy milyen viszonyt ápoltunk más nemzetekkel és mit jelent a madagaszkári népnek az ő alakja - mondta az államtitkár. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, hogy Benyovszky Móric nagyszerű magyar ember volt, és ennyi idő elteltével is méltán lehetünk büszkék a magyar kultúrtörténetben betöltött szerepére. A főigazgató felidézte a televíziós sorozatot, amelyet Várkonyi Gábor rendezett és a 80-as években vetítettek az utazóról, hisz innen ismeri az ő generációja Benyovszkyt. G. Németh György a Benyovszky Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy Benyovszky alakját számos legenda őrzi, és ebben írói és történészi fantázia is közrejátszott, az emlékév célja pedig az, hogy minél tisztábban lássuk a grófot. A tudomány feladata, hogy a XXI. század eszközeivel megpróbáljon hiteles képet rajzolni Benyovszkyról. Olyan dokumentumokat sikerült szerezni, ami segíti ezt a törekvésüket - mondta az elnök. Liu Si-csung, Tajvan magyarországi képviseleti irodájának vezetője is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, hogy 250 évvel ezelőtt szeretettel köszöntötték Benyovszkyt, amikor Formosára hajózott, és az akkor is egy gyümölcsöző ország volt, ma is érdemes meglátogatni. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében a tanácskozáson a közelmúltban Magyarországra érkezett orosz, amerikai, francia és osztrák, ez idáig jórészt ismeretlen Benyovszky-dokumentumok kerültek nyilvánosságra. Arany Krisztina, az MNL főosztályvezetője beszámolt arról, hogy a külföldi levéltárakkal való együttműködés eredményeként hónapok óta folyamatosan érkeznek a Benyovszkyra vonatkozó digitális iratmásolatok, amelyek életének izgalmas, új aspektusait mutatják be. Amberg Eszter, az OSZK főigazgató-helyettese elmondta: könyvtárszakmai tevékenységükkel támogatják a kutatást, számos kézirat, illetve levél áll rendelkezésükre, hogy minél hitelesebb képet nyújthassanak róla. A rendezvényen mutatták be a Magyar Nemzeti Bank Benyovszky-díszemlékérmét. Hergár Eszter, a bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója ünnepélyesen kibocsátotta a tízezer forint névértékű ezüst, valamint a kétezer forint névértékű színesfém Benyovszky-emlékérmét. Ezeket Kereszthury Gábor iparművész tervezte, az emlékérem előlapjának központi motívumaként egy háborgó tengeren haladó fregatt ábrázolása látható, utalva a XVIII. századi utazásainak legfőbb eszközére. Az emlékérme hátlapjának középpontjában Benyovszky Móric mellvértes portréja szerepel, a háttérben Benyovszky utazásainak időpontjait és az útvonalakat rögzítő térképábrázolás Madagaszkárt is befoglaló részlete látható. Az emlékév további részében többek között tartanak egy irodalmi szimpóziumot Jókai Mór és Benyovszky kapcsolatáról, hisz a nagy író négy kötetet szentelt az utazónak, valamint bemutatják Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalt is a Pesti Magyar Színházban. A gróf mellvértes emlékérmét Kereszthury Gábor tervezte Fotó: mti/Soós Lajos