Magyar Nemzet, 2021. november (84. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-04 / 255. szám

6 BELFÖLD Horváth József: Meghívólevelet írt az EU az illegális bevándorlóknak A szakértő szerint a migrációs nyomás enyhülését idén a tél sem fogja majd garantálni Nem átlagos télnek nézünk elébe - véli Horváth József, az Alapjo­gokért Központ biztonságpoliti­kai szakértője, aki szerint az afga­nisztáni helyzet súlyosbodása mi­att ezúttal többen próbálnak majd a magyar határon át az EU-ba me­nekülni, mint korábban. Kerékgyártó György Magyarországnak és az Európai Unió­nak növekvő migrációs nyomásra kell felkészülnie - mondta el a Magyar Nem­zetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője, aki szerint sajnos ebben az évben már most megjósolhatóan másképp alakul majd minden, mint eddig. - Az elmúlt évek tapasztalata az volt, hogy a tél beálltával csökkent a migrá­ciós nyomás - magyarázta. - A ros­­­szabb idő ugyanis kockázatossá teszi a tengeri átkelést, ezt csak kevesen mer­ték megkockáztatni. Ugyanakkor azok, akik délkelet felől érkeznek, sokszor pénz vagy pénzzé tehető vagyon nélkül, a Bal­kán hegyei között kénytelenek átkelni, és a tél itt is veszélyes. Ebben az évben azonban­­ ez már most tapasztalható - nem fog csökkenni a migrációs nyo­más, mivel az afganisztáni helyzet egy­re kétségbeejtőbb. - A híreket figyelemmel kísérve az­t látjuk, hogy legutóbb például a szélső­séges csoportok Kabulban a zöld zó­nában egy katonai kórházat támadtak meg - fejtette ki Horváth József. - Az ilyen esetek már mindennaposak, ért­hető, ha a lakosság menekül a fenye­gető életkörülmények elől. Romlik az ország gazdasági helyzete is. Össze­foglalva: semmi jóra nem lehet szá­mítani, nem valószínű, hogy a hely­zet rövid időn belül változna. Aki te­heti, útra kel - nyilatkozta az elemző, majd hozzátette: az unióba igyekvők most már nemcsak a tengeri és a bal­káni útvonalon igyekeznek, hanem a belarusz-lengyel határ felől is megpró­bálnak az EU területére jutni. - Ezt a jelenséget nem érdemes együtt emle­getni azzal a migrációval, amit a Szíri­ai vagy az afgán helyzet vált ki - intett a szakértő. - Ezen a területen hibrid hadviselés folyik, repülővel, buszok­kal utaztatják a határra az embereket. Az egésznek a célja a belarusz elnök megbuktatása, tehát független az ál­talános helyzettől. Hat évvel ezelőtt Európa azt tapasz­talhatta, hogy a szíriai háború mene­kültjei közé egyre többen keveredtek olyanok is, akik más országokból ér­keztek, sőt egy idő után valójában már a valódi háborús térségekből érkezettek voltak kisebbségben, szemben a gaz­dasági menekültekkel. Felmerül a kér­dés, mindez megismétlődhet-e most, az afgán helyzet ürügyén. - Ez már fo­lyamatban van - mondta Horváth Jó­zsef. - 2015 után ez a jelenség azért tu­dott felerősödni, mert a német kancel­lár bejelentette, hogy be kell fogadni a szíriai menekülteket. Onnantól kezdve minden, dokumentumok nélkül érke­ző ember szír volt, és január 1-jén szü­letett. Afgán menekültek nagy szám­ban élnek Iránban és Pakisztánban is, és más országokból is sokan szeret­nének új életet kezdeni a nyugati vi­lágban, ők nyilván bármilyen lehető­séget megragadnak. Erre pedig nem kell sokat várniuk. Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa nemrég beszédet mondott az Európai Migrá­ciós Fórumon, amiből kiderült, Brüs­­­szel továbbra is a migránsok betelepí­tésében gondolkodik. Megint az tör­ténik, hogy a tagországok véleményét figyelmen kívül hagyva hoznak dönté­seket. Johansson bejelentése gyakor­latilag olyan, mintha aláírt volna egy meghívólevelet. Az Európából érkező hírek alátá­masztják a biztonságpolitikai szakértő szavait. A holland bevándorlási hiva­tal például úgy tájékoztatott, hogy az idei harmadik negyedévben merede­ken emelkedett, a 2015-ös menekült­válság óta a legjelentősebb mérték­ben nőtt a Hollandiában beadott me­nedékkérelmek száma. Az adatok sze­rint augusztus óta több mint 8800-an - tehát a második negyedévnél két és félszer többen - kérvényezték a me­nedékjogot. Az érkezők zöme szíriai, afgán és török állampolgár. Emellett hét százalékkal emelkedett, 2700-ra nőtt a családegyesítésre irányuló be­adványok száma is. A Dutchnews hol­land hírportál azt írta, hogy a mene­kültek számának növekedése komoly problémákat okoz az ország menekült­központjaiban. Embercsempész jármű baleset után. Naponta több száz migránst kapnak el a hatóságok Forrás: Police.hu Szökésben A Hevesi Rendőrkapitányság fo­golyszökés vétség gyanúja miatt folytat eljárást a 25 éves Váradi Pé­ter ellen, aki a jelenleg rendelke­zésre álló adatok szerint november 1-jén a lábára helyezett nyomköve­tő eszközt levágta, majd a házi őri­zet helyéül kijelölt lakóhelyéről is­meretlen helyre távozott. A nyo­mozó hatóság elrendelte a körö­zését. Tekintettel arra, hogy a fér­fi már néhány nappal korábban is megszegte a házi őrizetének sza­bályait, így elfogása után a hatóság indítványozni fogja a letartóztatá­sát. (MN) Emberrablás A Fővárosi Főügyészség vádat emelt hét ember ellen, akik tavaly nyáron elraboltak és súlyosan bántalmaz­tak egy férfit. Az ügyben ember­rablás, különösen súlyos hátrányt okozva elkövetett emberrablás, va­lamint életveszélyt okozó testi sér­tés bűntette miatt nyújtottak be vádiratot a bíróságra. A főügyész­ség fegyház-, illetve börtönbünte­tés kiszabására tett indítványt. A nyilvánosságra hozott vádirat sze­rint az emberrablás kitervelőjének, egy 48 éves, autókereskedéssel fog­lalkozó férfinak elszámolási vitá­ja volt az ügy sértettjével, aki tar­tozott neki. A férfit zuglói lakásá­nak a garázsából rabolták el, majd egy XVII. kerületi telephelyen lévő autószerelő műhelybe vitték, és kö­zölték vele, hogy szabadon bocsátá­sát húszmillió forint megfizetésétől teszik függővé. (MTI) Magyar Nemzet 2021. november 4., csütörtök A MÚOSZ elítélte Friderikusz Sándort A szakmai testületnél is kiverte a biztosítékot a tévés legújabb botránya A nem létező sajtós esetében, az úgynevezett Csenterics-ügyben marasztalták el a műsorvezetőt, ám az állásfoglalás nem jár szank­ciókkal, mert Friderikusz nem tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Mint ismert, Friderikusz egy tavaly elhunyt tele­víziós rendező nevével visszaélve küldte el személyes nyilatkoza­tát az egyik bulvárlapnak. Munkatársunktól A Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége (MÚOSZ) tegnap állásfogla­lást adott ki, miután a szervezet etikai bizottsága arra az eredményre jutott, hogy Friderikusz Sándor egy tavaly el­hunyt televíziós rendező, Csenterics Ágnes nevében küldhetett választ az egyik bulvárlapnak, azaz a „sajtosként foglalkoztatott” nevében maga Fride­rikusz adhatta a nyilatkozatot. A MÚOSZ etikai kódexe hangsú­lyozza, hogy egy adott anyag szerzője vagy szerkesztője valótlanságot nem állíthat. Ugyanakkor az etikai bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy elhunyt személyiségek nevével való visszaélés nemcsak etikai szempontok szerint sú­lyosan aggályos, de a hozzátartozók ér­zékenységét is joggal sérti, mindezeken túlmenően kegyeleti jogot is sérthet. Mint ismert, Friderikusz Sándor 25 millió forintos mínuszba került a You­­Tube-on indított podcastjével, amiről elsőként a Blikket tájékoztatta a produk­ció sajtosaként, Csenterics Ágnesként jelentkező személy. A Média1 gyanút fogott a sajtos neve miatt, és utánané­zett, létezik-e egyáltalán az informá­ciókat közlő hölgy. Ilyen néven azon­ban csak egy televíziós rendezőt talál­tak, aki tavaly decemberben elhunyt. A szakportál kiemelte, nagy esélyét látták annak, hogy a meglehetősen fur­csa - nem egy profi sajtosra valló - nyi­latkozatot a halott rendező neve mögé bújva maga Friderikusz Sándor adhat­ta a Blikknek. A Média1 kutatómunká­ja szerint az állítólagos „sajtos” Csente­rics Ágnest például a Facebookon, a leg­nagyobb szakmai portálon, a Linked­­Inen, az Instagramon, a Tiktokon, a te­lefonkönyvben sem lehetett megtalál­ni. Nem ismerik újságírók és kommu­nikációs szakemberek (PR-osok) sem, az RTL munkatársai sem tudnak róla, de még Máté Krisztina - Friderikusz Sándor RTL-es műsorának, az Életünk történetének a producere­­ sem halott arról, hogy Friderikusznak állítólag len­ne ilyen néven sajtósa. A lap próbált érdeklődni Frideri­kusz Sándornál is. Az érintett a por­tál megkeresésére nem reagált, majd egy YouTube-on és Facebookon köz­zétett videóban a Média1.hu-t és fő­szerkesztőjét, Szalay Dánielt kezdte el meglehetősen személyeskedő módon támadni, miközben érdemi magyará­zatot a történtekre továbbra sem adott. Ráadásul a közel ötperces monológban egyáltalán nem cáfolta, hogy Csente­rics Ágnes nevével küldött ki nyilat­kozatot, és azt sem tisztázta, hogy lé­tezik-e Csenterics Ágnes néven sajtó­sa vagy sem, viszont az ügyet lezárt­nak szerette volna tekinteni. A tavaly elhunyt Csenterics Ágnes televíziós rendező néhai férjének lánya, Fellegi Mária, az RTL Magyarország nyugalmazott volt vezető vágója felhá­borodottan beszélt a Média1.hu-nak ar­ról, hogy átgondolják, jogi lépéseket te­gyenek-e Friderikusz ellen.­­ Nem tu­dom felfogni, hogy Sanyi ezt tette Ág­nes emlékével. Nem értem, hogyan jut­hatott odáig, hogy a 2015-ben elteme­tett édesapám, Fellegi Tamás újságíró halott, tavaly decemberben eltemetett feleségének - Csenterics Ágnesnek - a nevével visszaélt. Sanyival a családom­nak 1975 óta volt kapcsolata. Miért te­szi ezt velünk? Nem értem ezt az egé­szet, nem értem Sanyi indítékát sem - mondta a Média1.hu-nak Fellegi Mária. A szebb napokat látott showman kegyeletsértő módon járt el Fotó: mti/föMí Imre

Next