Bartalus István: Magyar népdalok - Egyetemes gyűjtemény VI. (Budapest, 1895)
F - Fejér László lovat lopott
4. Van-e neked apád, anyád Igazán szólj, és meg ne bánd. Nincsen nekem apám anyám, Csak van nekem egy szép hugom. 5. Az én húgom. Fejér Anna, Az lovamnak fejér lába; Nem kérdem én az lovadat, Sem az te kedves hugodat. 6. Hanem kérdem az nevedet, Különben rész lesz te veled; Fogjátok meg a hunczutot, Az akasztófára valót. 7. Fejér László az én nevem, Megmondani mindég merem, Hogy ingemet annak hívnak, Oh, utánam nagyon vannak. 8. Vigyétek le az tömlöczbe, Annak, és az méjségébe, Kézit lábát vasra verve, Kivallatok mindent vele. 9. Fejér Anna hogy megtudta, Hogy az báttya fogva volna, Fogd be, kocsis, az lovakat, Tégy mellém sok aranyokat. 10. Isten jó nap, hadnagy uram, Fogadj isten, gyöngy madaram. Miért jöttél szép aranyom? Az bátyámért, hadnagyuram. 11. Ha az bátyámat kiadná, Az isten es megáldaná. Kiadom én az bátyádat, Ha egy éjjel veled hálok. 12. Nem szól erre Fejér Anna, Csak elmegy az folyosóra, Folyosóról az rostélyra, Hogy akadna az báttyára. 13. Isten jó nap édes bátyám, Fogadj isten édes húgom; Én most tégedet kiváltlak, Hadnagyurral vele hálok. 14. Ne hálj vele az hunczuttal, Az akasztani valóval, Becsületedet elveszi S az bátyádnak fejét veszi. 15. Nem szól arra Fejér Anna, Csak elmegy a folyosóra, Folyosóról palotába, Lefekszik a nyoszojába. 16. Aluszol-e Fejér Anna, Kincsem adta szép Diánna? Nem aluszom, nem nyughatom, Mert a sok lánczzörgést hallom. 17. Csak aludjál édes kincsem, Te vagy rubinom, mindenem. Szép a képed, a termeted, Érted adom mindenemet. 18. Az béresek fáért járnak, Azok nagy lármával vannak, Aluszol-e Fejér Anna? Kipiroslott kisded alma. 19. Nem aluszom, nem nyughatom, Az sok puskalövést hallom, Csak aludjál, csak nyugodjál, Csak ingemet szivedbe zárj. 20. Aluszol-e Fejér Anna, Oh te kincsem szép Diánna? Nem aluszom, nem nyughatom, Mert az sok kardzörgést hallom. 21. Csak aludjál, csak nyugodjál, Az bátyádnak vége van már. Hadnagy uram, hadnagy uram! Átkozott légy hadnagy uram! 22. Viz előtted megáradgyon, Sár utánad felfakagygyon, Lovad lába megbotoljon, Födre téged agyon nyomjon. 23. Mosdó vized vérré váljon, Kendő rajtad meggyulagygyon, Az kenyered kővé váljon, Az ég téged meg se áldjon. 24. Ezen verseket csinálta Fejér László két barátja, Itt lóg egyik jobb kéz felől, Másik pedig az bal felől. 25. Itt lóg egyik jobb kéz felől Másik pedig az bal felől. Közepén az Fejér Laczi. Szeretője vót szép Manczi.Kezdi -Vásárhely. 58* 3