Magyar Nőorvosok Lapja, 1961 (24. évfolyam, 1-6. szám)
1961-01-01 / 1. szám
zően tehát sajnálkozva állapítható meg a hivatkozott jószándékú rendelkezés ki nem elégítő végrehajtása. Márpedig a legjobb rendelkezés is csak akkor ér valamit, ha betartják. Betartani pedig akkor fogják, ha az ésszerű, célravezető voltát elismerik és helyeslik. Összefoglalás A szülések utáni méhszájberepedések ellátásában a portrorák megelőzésének egyik kézenfekvő, bizonyításra alig is szoruló, könnyen kivihető s ma már veszélytelen, a főv. tanácsi kezelésben levő szülőintézeteiben kötelezően elrendelt gyakorlatára hívtuk fel a figyelmet. Д. Маргита и-Б e x т: Дальнейшее развитие профилактики ракового заболевания шейки матки. Автор указывает на значение лечения надрывов зева матки после родов в деле профилактики рака шейки матки. Это лечение безопасное и легко проводимое является уже обязательным в подведомственных будапештскому горсовету родильных домах. D. Margitay — Becht: Weiterentwicklung der Portiokarzinom-Prävention. Bei der Versorgung der Ruptur des Orificium uteri nach der Geburt wird die Aufmerksamkeit auf den Umstand gelenkt, dass diese in der Prävention des Portiokarzinoms eine an der Hand liegende, kaum mehr zu beweisende, leicht durchführbare, heute schon gefahrlose Praxis bedeutet, und in den Geburtsanstalten, die unter der Leitung des hauptstädtischen Rates stehen, obligatorisch verordnet ist. Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Női Klinikájának közleménye (Igazgató : Zoltán Imre dr. egyetemi tanár) Szívbetegek szüléssel kapcsolatos halálozása írta: DR NESZT JUDITH dr., RIGÓ JÁNOS dr. A terhességgel és szüléssel kapcsolatos halálesetek okai változnak, és egyre inkább előtérbe kerülnek az anyai szervezetnek a terhességgel accidentálisan szövődött betegségei. Az anyai halálozás szempontjából a legjelentősebbek közé tartozik a terhesség és a szervi szívmegbetegedés együttes előfordulása. Golden 1955-ben megállapítja, hogy a szívbetegség halálozása már felülmúlja a toxaemiáét. Az irodalmi adatok elég változatos halálozási százalékról tesznek említést, így Stander 8,7%, Massani 7,3%, Hittmair 6%, Drury 3,5%-os anyai vesztesége mellett Delleplane a szülés és belgyógyász együttes munkájának eredményeként a 4,2%-os halálozási arányt 0,84%-ra csökkentette. Mások, mint Held, Lindeboom, Sandler, Abramson halálozási százaléka 2—3% között változik, míg Vanyina 1%-os halálozásról számol be. Az említett szerzők beszámolnak arról is, hogy a halálozás főleg szülés alatt és közvetlenül utána következik be acut szívelégtelenség, tüdőoedema miatt. Debiasi halállal végződő esetei közül 40% közvetlenül a szülés után halt meg, 20% pedig gyermekágyban. Mi 1955-ben beszámoltunk a szívbeti terhesek szülésre való előkészítéséről. Akkori közleményünkben 331 esetet elemeztünk és megállapítottuk, hogy szívbeteg terhesosztályunk fennállása óta még egyetlen esetet sem vesztettünk el terhessége, szülése vagy gyermekágy kapcsán, noha igen súlyos állapotú betegeink is voltak. Jelenlegi közleményünkben már újabb tapasztalatainkról, nagyobb beteganyagról van módunk beszámolni. ”