Magyar Nőorvosok Lapja, 1973 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1973-11-01 / 6. szám

Magyar Nőorvosok Lapja 36. 481—483. 1973. Szegedi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája (igazgató: Szontágh Ferenc dr. egyetemi tanár) A Pipolphen (EGYT) és anyagcseretermékeinek réteg-chromatographiás kimutatása az anya és újszülött vizeletéből írta: F­A­L­V­A­Y GYÖRGY dr., MORVAY JÓZSEF dr., OBÁL FERENCNÉ dr., SZONTÁGH FERENC dr. Előző közleményünkben [11] beszámoltunk arról, hogy abortus-veszély esetén, vagy terhesség alatti görcsök jelentkezésekor az anyákat rendszerint Pipol­­phennel kezelik és klinikánkon a Pipolphennel kezeltek száma a szülések szá­mához viszonyítva 1971-ben már 32,38%-ot tett ki. A kezelés rendszerint hosszantartó 2X1 tabletta/die adagolással. Az irodalmi adatokat áttekintve megállapítható, hogy a phenothiazin szár­mazékok könnyen átjuthatnak a placenta barrieren [1, 2, 4, 8, 10]. A gyógyszer metabolismusáért a máj mikrosomalis enzymjei a felelősek. In vitro kísérletekkel Pelkonen és munkatársai [9] igazolták, hogy a foetus-máj phenothiazin metabolizáló activitása a méhen belüli élet korai stádiumában igen gyenge. A felnőtt májhoz viszonyítva annak csak kb. 5%-a. A phenobarbital Na-t ismert enzymindukciós hatása miatt alkalmazzák az újszülöttkori sárgaság kezelésére. Klinikai megfigyelés, hogy azok az újszülöt­tek, akiknek anyja a terhesség alatt Pipolphent szedett, fokozottan érzékenyek a phenobarbital Na-ra, aluszékonyabbak és a szopási készség is nehezebben alakul ki náluk. Ez a jelenség az anyából a magzatba jutott Pipolphen és a bar­­bituratok között fennálló synergikus kölcsönhatással magyarázható. Vizsgálatainkkal azt kívántuk eldönteni, hogy mennyi Pipolphen-mentes időnek kell eltelnie a szülés előtt ahhoz, hogy az újszülött vizeletében gyógyszert , illetve annak metabolitjait már ne tudjuk kimutatni. Mivel az alkalmazott réteg-chromatographiás módszerrel a metabolitok elválaszthatók a változatlan molekulától, arra is választ kaptunk, hogy az egyes metabolitok hogyan arány­lanak a bomlatlan molekulához. Ezáltal a magzat, illetve az újszülött csökkent metabolizáló activitását is észlelhettük — bár figyelembe kell venni azt is, hogy az anya által képzett metabolitok is átjuthatnak a placentán. Anyag és módszer Az anya közvetlenül a szülés utáni első vizeletét, valamint az újszülött születés utáni vizeletét dolgozták fel a vizsgálatokhoz. Mivel az újszülötteknél a vizeletgyűjtés nehéz­kes, valamint az alacsonyabb koncentráló képesség miatt vizeletük hígabb is, kvantitatív méréseknél az ürített gyógyszer mennyiségét egységnyi kreatininre vonatkoztatjuk. Az alkalmazott chromatographiás és fotometriás meghatározást Turano és Turner [12], Gudzinowicz [6], Eberhardt és munkatársai [5], Cochin és Daly [3], valamint Hetzel [7] munkáinak felhasználásával dolgoztuk ki. 20 ml vizeletmintát pH 12-re állítottunk be, majd 2 x 25 ml éterrel extradáltunk. Az egyesített éteres extractumokat vákuumban elpárologtattuk. A száraz maradékot 0,2 ml CHCl3-ban oldottuk. 5 X 20 cm-es Kieselget­ő lemezre 2 X 0,1 ml-t cseppentettünk fel két külön ponton. A futtatás ethylacetát, dioxan, ammónium 60 : 35 : 5 futtatószer­rel történt. Előhívóként kénsav-ethanol 40 : 10 arányú keverékét használtuk. A kimu- 31 Magyar Nőorvosok Lapja

Next