Magyar Nőorvosok Lapja, 1981 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1981-03-01 / 2. szám
értékek is normálisak. Dg.: Tu, ovari? Neopi, tubae? A leírt rezisztenciát megpingálva 5 ml véres savót kaptunk. Citológiai vizsgálata alapján a sejtek neoplasmás eredete valószínű, ezért máj. 7-én exploratiót végeztünk. Műtét alkalmával jobb oldalon kis almányt, az ovariumot és tubát magába foglaló tumormassza látható. A vastagbelek fala és a mesenteriumgyök is tumorosan infiltrált. Az intraoperatív fagyasztott metszet vizsgálata a malignitást igazolta, ezért a tumor, Ш, az adnexumok eltávolítását végeztük az uterus eltávolításával együtt (Op.: Weszelovszky dr.). Szövettani dr.: Adenocarcinoma papillare partim medullare tubae, inde salpingitis chronica purulenta. Peritonitis carcinomatosa (Benkó dr.). A post. op. szak eseménytelen, XI. napon jó általános állapotban távozik. 1979 jún. 1 — 28-ig a SZOTE Női Klinikán 1840 mgh. Ra. irradiációban, Cyclophosphamid, Elobromol, Methotrexate, Prednisolon terápiában részesült. Három hónappal a műtét után panaszmentes, a hüvelycsonk mellett mindkét oldalt köteges parametriumok tapinthatók. Megbeszélés A kártrák leggyakrabban a negyedik-ötödik évtizedben észlelhető [12], de leírták 18 és 80 éves korban is. Jobb oldalon gyakoribb, és 40%-ban mindkét petevezetőben egyidejűleg megtalálható. Az anamnézisben gyakran szerepel meddőség [10]. A kérdéssel foglalkozó minden szerző kitér a diagnózis nehézségeire [2, 9,11]. A tubacarcinoma sokáig tünetszegény, tünetek esetén pedig legtöbbször már előrehaladott folyamattal állunk szemben. Általános vélemény szerint műtét előtt az esetek 1/4—1/5 részét diagnosztizálják. A Leonhardt [13] által javasolt tünet-triász felkeltheti a kortrák gyanúját: 1. ismétlődő vérzési rendellenesség, amelyet a méhkaparék hisztológiai vizsgálata nem magyaráz, 2. hydrops tubae profluens, 3. gyorsan növekvő adnextumor. Esetünkben is az adnextumor mellett borostyánsárga uterinális fluor miatt gondoltunk tubacarcinomára. Jelentős segítséget jelenthet a folyamat tisztázásában a punkció, ill. a punktátum citológiai vizsgálata. Kováts [10] 1955-ben a magyar irodalomban addig észlelt 26 eset feldolgozása kapcsán még kiemeli: „Nem találtunk említést egyszer sem arról, hogy műtétet megelőzően méhkaparás, hysterosalpingográfia vagy citológiai vizsgálat történt volna.” A szemlélet azóta jelentősen megváltozott, fokozódott az aktivitás a diagnosztikus beavatkozásokat illetően. Esetünkben is a második punkció adott pozitív citológiai eredményt. Ismételt punkció ellenére tapintható vagy recidiváló adnextumorok exploratiója feltétlenül szükséges. A műtét előtti kórismézésben a jövőben kétségtelenül nagyobb szerepet fog játszani az exfoliatív citológia, és korai esetek felfedezését is remélhetjük. Már több citológiai vizsgálat segítségével diagnosztizált esetet közöltek [5]. A tünettan ismeretén kívül az onkológiai éberség fokozódása és a diagnosztikus eszközök következetes alkalmazása vezethet e ritka nőgyógyászati kórkép mielőbbi felismeréséhez. Az elsődleges tubacarcinoma prognózisa igen rossz. Kezelésében általánosan elfogadott a radikális műtét és a citosztatikus kezeléssel kiegészített posztoperatív sugárkezelés [4]. Köszönetünket fejezzük ki dr. Benkó Gábor kórboncnok főorvosnak a hisztológiai leletek elkészítéséért, a dokumentáció rendelkezésre bocsátásáért, valamint dr. Szegvári Menyhért egyetemi docensnek, a SZOTE Női Klinika Onkológiai Részleg vezetőjének a posztoperatív irradiáció elvégzéséért. Összefoglalás A szerzők a ritkán előforduló elsődleges tubacarcinoma esetét ismertetik. Kitérnek a kórismézés nehézségeire és lehetőségeire. Irodalom 1. Bősze P.: Magy. Nőorv. Lapja, 30, 548 (1967). — 2. Csömör S., Tóth F., Szeker J.: Magy. Nőorv. Lapja, 31, 399 (1968). - 3. Dirner G., Fonyó J.: Szülészet és Nőgyógyászat, 1902. Nr. 2. — 4.Ferkó S., Győrvári V.: Magy. Nőorv. Lapja, 39, 540 (1976). - 5. Freese, G.: Geburtsh. u. Frauenick. 17, 173 (1957). - 6. Götz, R.: Zbl. Gynek. 77, 74 (1955). - 7. Hayden, G. E., Potter, E. L.: Amer. J. Obstet. Gynec. 79, 24 (1960). - 8. Jánossy T: Magy. Nőorv. Lapja, 28, 251 (1965). - 9. Kiss Gy., Józsa L, Lusztig G.: Magy. Nőorv. Lapja, 25, 115 (1962). - 10. Kováts K.: Magy. Nőorv. Lapja, 18, 71 (1955). - 11. Kruschwitz, S.: Zbl. Gynák, 86, 615 (1964). - 12. László J., Gaál M.: Nőgyógyászati pathologia.