Magyar Nőorvosok Lapja, 1985 (48. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 3. szám - MEGELŐZÉS - GONDOZÁS - Ternai Antal - Molnár G. István - Kása Sándor - Veszelovszky Iván: Tévedéseink a nőgyógyászati citodiagnosztikában

Magyar Nőorvosok Lapja 48. 179—180 1985. Tévedéseink a nőgyógyászati citodiagnosztikában TERNAI ANTAL DR., MOLNÁR G. ISTVÁN DR., KÁSA SÁNDOR DR., ÉS VESZELOVSZKY IVÁN DR. Városi Kórház-Rendelőintézet, Szentes, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Ve­­szelovszky Iván dr.) közleménye összefoglalás: A szerzők a nőgyógyászati citodiagnosztikában előforduló tévedéseket mutatják be három eset kapcsán, öt év alatt 31 854 nővédelmi rákszűrést végeztek ci­­tológiával és 27 méhnyakrákos beteget fedeztek fel. Az előforduló tévedéseket részben a tömegszűrés vizsgálatának nagy számával magyarázzák. Azonkívül a citodiagnosz­­tika objektív és szubjektív hibái is felelősek lehetnek, valamint vannak olyan dagana­tok, amelyek rendkívül gyors növekedési tendenciával rendelkeznek. A nők számára a nagyobb veszélyt a téves negatív esetek jelentik, mivel a negatív eredményt adó vizsgálat ellenére is előfordulhatnak méhnyakrákok. Kulcsszavak: méhnyakrák, citodiagnosztika, tévedés. A citodiagnosztika ma már a korszerű nőgyó­gyászat ugyanolyan eszköze lett, mint a kolposz­­kópia. Eredményes alkalmazásának feltétele, in­dikációjának, előnyeinek és korlátainak pontos is­merete. Az értékelésben kétirányú tévedés — pozitív vagy negatív — fordulhat elő. A nagyobb veszélyt a hamis negatív esetek jelentik, mert a rákszűrő­vizsgálaton részt vett egyénekben biztonságérzetet keltenek, mivel citológiai leletüket a P­ vagy Pj csoportba sorolták. Közleményünkkel három eset kapcsán szeret­nénk felhívni a figyelmet az aránylag ritkán elő­forduló, de esetleg életveszélyes diagnosztikai té­vedésre. A téves pozitív esetek arányának ismer­tetésére nem tértünk ki. Városunkban a méhnyakrák korai felfedezésé­re szűrési programot indítottunk citológiai vizsgá­lattal 20—65 éves korig. 1977. január 1-től 1981. december 31-ig 31 854 szűrést végeztünk, és 27 méhnyakrákos beteget fedeztünk fel. Esetismertetések 1. D. L.-né, 43 éves nőbetegünk 1977-ben szűrésen vett részt. Citológia eredménye: P2. Fél év múlva tri­chomonas infestáció lép fel. A kezelés közben kon­takt vérzés jelentkezik, ezért a portró felszínéről anya­got veszünk szövettani tisztázásra. Ennek eredménye: cc. epidermoides cornescens port. it. Kolposzkópos vizsgálat nem történt, mivel szabad szemmel is ér­zékelhető volt a tumoros szövet. Irradiációs kezelést kezdtünk, betegünk azonban 11 hónap múlva meghalt. 2. Dr. N.-né K. E. 23 éves betegünk esetében 1978- ban normál szülés történt. A terhesség alatt elvégzett citológia eredménye: P2. 1979 szeptemberében rend­­szertelen vérzés miatt osztályunkon jelentkezik. A kolposzkópos vizsgálat a portio felületén elhelyezke­dő kis vérző területre hívta fel a figyelmet. Abrasiót és conisaciót végzünk. Szövettani dg., cc. epidermoi­des non cornescens partim anaplasticum. A műtéti megoldást irradiáció követte, de betegünk egy éven belül meghalt. 3. L. L.-né 43 éves nőbeteg. 1979-ben a citológia eredménye: P2. A szakrendelés prolapszus és hiper­­trófia ut. miatt küldi osztályunkra műtét céljából. Kol­poszkópos lelet: ectopium. Méheltávolítás, valamint mellső és hátsó plasztikai műtét történt. Szövettani dg: cc. in situ port. it. Ez a betegünk él és panasz­­mentes. Megbeszélés A citodiagnosztika hasznosságát ma már a kül­földi [1, 4, 5, 9] és a hazai [3, 6, 13, 19] adatok egy­aránt igazolják. A szűrővizsgálatokon kiemelt sze­repet kap, mivel megbízhatóan érzékeli annak a hámszakasznak az állapotát, amelyből a sejtek ex­­foliálódnak [10, 14, 16, 18]. Megbízhatósága körül azonban egy időben viták kezdődtek, melyeket Bentley [2], Kern [11], Marx [11], Marx [15] és Praphat [17], valamint Schuhmann [20], majd Voors [21], munkái is megerősítenek. Husain [8], Klinsmann [12] és Wied [22] az aránylag gyakran előforduló fals negatív eredményeket kifogásolták. Meggyőződésünk, hogy a citodiagosztikai appa­rátusban dolgozók különleges rátermettséggel és felelősségteljes munkával látják el feladatukat. A diagnosztikus hibák így a tömegszűrés nagyszámú vizsgálatával, valamint a citológia objektív és szubjektív hibáival magyarázhatók. Mindhárom kenet utánvizsgálata megtörtént az Országos On­­kopathológiai Kutató Intézetben. Daganatsejtet azonban csak az utolsó betegünk kenetében fe­deztek fel, melyet a vizsgáló nem vett észre. Így feltételezhető, hogy az első két tragikus sorsú be­tegünk esetében a daganatok gyors növekedése is szerepet játszott. IRODALOM 1. Ayre, J. E., Snyder, A. J., Fegerl, H. E.: The im­pact of modern cytology upon cancer detection and prevention in industry. — Industr. Med. 39, 57 (1970). — 2. Bentley, S. A., Smith, E. M., Habersett, M. C.,

Next