Magyar Nőorvosok Lapja, 1986 (49. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 6. szám - MEGELŐZÉS - GONDOZÁS - Ternai Antal - B. Nagy Zoltán - Veszelovszky Iván: A méhnyakrák szűrések hatékonysága Szentes városában az általunk riziko-faktoroknak tartott tényezők figyelembevételével
A méhnyakrák szűrések hatékonysága Szentes városában az általunk riziko-faktoroknak tartott tényezők figyelembevételével TERNAI ANTAL DR., B. NAGY ZOLTÁN DR. VESZELOVSZKY IVÁN DR. A Városi Kórház-Rendelőintézet, Szentes, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Veszelovszky Iván dr.) közleménye Összefoglalás: A szerzők a méhnyakrák szűrések hatékonyságát tekintik át Szentes városában bizonyos rizikófaktorok figyelembevételével. Összehasonlítják a rendszeres és rendszertelenül megjelenők arányát a méhnyakrák kifejlődésének kockázatával. A rizikófaktorok közül figyelemreméltónak tartják a fogamzásgátlók méhszájra gyakorolt hatását, valamint a hüvely lúgos irányú, eltolódását. Felvetik annak lehetőségét, hogy az éretlen, atípusos metaplasia bizonyos sejtcsoportjából CIN fejlődik ki. Bár az irodalmi adatok és saját megfigyeléseik alapján a rizikócsoportokra nagy figyelmet kell fordítani, azonban ma még nem szabad háttérbe szorítani a szűrővizsgálatok rendszeres alkalmazását és módszereinek intenzív használatát sem. Kulcsszavak: méhnyakrák, szűrés, hatékonyság, rizikófaktorok A szűrővizsgálatok alapvető indítéka az életre különösen veszélyes betegségek tünetmentes időszakban történő korai felfedezése és gyógyítása. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az így kiemelt egyének jobb eredménnyel gyógyíthatók, mint azok akik már panaszokkal jelentkeznek. E tömeges diagnosztikai munka hasznosságát számos külföldi [11, 17] és hazai [2, 14, 18] szerző is igazolja. A méhnyakrák-szűrés hatékonyságának vizsgálatánál az egyik optimális eljárás az, ha a rendszeresen és rendszertelenül megjelenők arányát hasonlítjuk össze és figyelembe vesszük a rizikófaktorok méhnyakra gyakorolt hatását. Természetesen a rendszertelenül megjelenők között a méhnyakrák kifejlődésének a kockázata is valószínűbb. A rizikófaktorok különböző behatásokat válthatnak ki a cervixen, de ez a folyamat nem mindig specifikus. Mivel az így létrejött méhszájelváltozások csak részben a rizikófaktorok hatásának megfelelőek, ezért ez a jelenség nem ad mindig teljes értékű magyarázatot a neoplasztikus folyamatok lényegére. A klinikai gyakorlatban ugyanis a méhnyak elváltozásai nemcsak morfológiai megjelenésükben, hanem biológiai tartalmukban is különböznek egymástól. Ez ugyanis a teendők szempontjából lényeges. Ennek ismeretében végeztünk összehasonlítást a szűrés hatékonyságára a megjelenés, valamint az általunk rizikófaktoroknak tartottak alapján. Anyag és módszer 1977. január 1-től 1981. december 31-ig 31 584 nővédelmi rákszűrést végeztünk. Az évenként szűrt nők részben a panaszmentes csoportból — tehát akik a kötelező ernyőképszűrővel egyidőben jelentkeztek — részben pedig a kórházi és járási területünk nőlakosaiból kerülnek ki. A rizikófaktorokat az alábbi csoportosításban foglaltuk össze: a) a szűrést elkerülők, vagy akik rendszertelenül látogatják, b) a fogamazásgátlót alkalmazók, c) akiknek a hüvelyi pH-ja lúgos irányú eltolódást mutat, d) az atípusos éretlen metaplasiás esetek. Az alkalmazott metodikák részletes leírásai előző közleményeinkben megtalálhatók [20]. Eredmények Nővédelmi rákszűréseink kapcsán öt év alatt 27 méhnyakrákos beteget fedeztünk fel. Ezek stádium szerinti megoszlásai a következők: 12 in situ carcinoma. Invasiv méhnyakrákos esetet túlnyomórészt az első években találtunk, összesen 15. ábra. A szűrésen felfedezett karcinómák megoszlása (1977—1981)