Magyar Nőorvosok Lapja, 1987 (50. évfolyam, 1-6. szám)
1987 / 1. szám - AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN - Veszelovszky Iván - Szabó András: Adatok a szülőszék történetéhez
AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN M Magyar Nőorvosok Lapja 50. 5—8. 1989. Adatok a szülőszék történetéhez VESZELOVSZKY IVÁN DR., SZABÓ ANDRÁS DR. Szentes Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet (igazgató: Bod Péter dr.) Szülészet-Nőgyógyászati Osztály (főorvos: Veszelovszky Iván dr.) közleménye Kulcsszavak: szülési pozíció, szülőszék Az emberiség története során az asszonyok különböző helyzetben hozták világra gyermekeiket. Álló, guggoló, félig álló, majd ülő pozícióban szültek ősidőktől fogva, míg a francia akadémia tagja, Mauriceau (1637—1709) szülész, akinek nagy befolyása volt a Napkirály, XIV. Lajos udvarában, vezette be a fekvő helyzetben való szülésvezetést. A Napkirály egyik kedvesének, La Valliére hercegnő (1644—1710) szülésénél a király engedélyezte először hogy férfi is segédkezzen a magzat világrajövetelénél. A fontos személy szülését fekvő pozícióban vezették, így a fekvő helyzetben való szülésvezetést Mauriceaunak tulajdonítják. Más adatok szerint ez a gyakorlat csaknem 50 évvel hamarabb Mauriceau előtt Ambroise Paré (1510—- 1590) és követőitől származik, akik a párizsi Hotel- Dieu-ben működtek. Gyorsan elterjedt Európában az anyák fekvő helyzetben való szülése. Mivel az utóbbi években újból tért hódított a fiziológiásabb ülő helyzet, a szülőszékek alkalmazása és 1985 óta nekünk is módunk van egy korszerű szülőszéken vezetni a szüléseket, célszerűnek láttuk, hogy a szülőszék történetét áttekintsük. Az első írásos adat a szülőszékre vonatkozóan Mózes II. könyvében található (1 : 16): „És monda: Mikoron héber asszonyok körül bábáskodtok, nézzetek a szülőszékre: ha fiú, azt öljétek meg, ha pedig leány az, hadd éljen.” Rapcsányi Jakab: Az anyaság története című könyvében is számos helyen történik utalás a különböző kultúrák, illetve népek szülészeti szokásairól,s szülés közbeni elhelyezkedéséről. A zsidók a szüléshez egy külön erre a célra szolgáló szülőszéket használtak. Szokás volt más asszonyok, sőt férfiak ölében is szülni, írja az 1933-ban megjelent könyvében. A legrégibb, székben történő szülés ábrázolása valószínűleg a luxori kőrelief, amely III. Amenophis születését ábrázolja i. e. 1450-ben, de egy Pompejiből származó elefántcsont faragványon is székben szülő nő látható (1. ábra). A kínaiaknál szülés közben a nő ülni szokott, mégpedig egy széken, máskor a kemencepadkára telepszik oly módon, hogy háttal a falnak támaszkodik, s lábai alá téglát helyeznek, írja Rapcsányi. Másutt adatok találhatók, hogy a kínaiak használták a szülőszéket is, főleg a jobbmódúak. A szülőnő ágyát nem szívesen vérezte be, azért is volt szokásos, hogy a kínai nő a szülőszékkel együtt fürdőkádba ült. Több adat áll rendelkezésünkre, hogy Japánban régen a szülőnő térdeplő helyzetet foglalt el, miközben karjait az előtte álló kis karszékre támasztotta. A szülőszéket is ismerték és használták. A gyermekágyast a szülés után egy egész hétig is alvás nélkül ülve hagyták a szülőszéken. Az ágyban fekvő helyzetben történő szülés Japánban csak ebben a században terjedt el, de az utóbbi években modern szülőszéket is gyakran alkalmaznak. 1. ábra. Szülési jelenet. Pompejiből származó elefántcsont faragvány 2. ábra. Szülőszék és szülő nő helyzete a XX. sz.-ban. Giovanni Savonarola munkájából