Magyar Nőorvosok Lapja, 1992 (55. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 3. szám - ORVOSTÖRTÉNET - Szabó András - Veszelovszky Iván: A petefészek-tömlő eltávolítás (ovariektómia) történetéről (XVIII-XIX. század)

ORVOSTÖRTÉNET Magyar Nőorvosok Lapja 55, 171—174 (1992). A petefészek-tömlő eltávolítás (ovalnektómia) történetéről (XVIII-XIX. század) SZABÓ ANDRÁS DR., VESZELOVSZKY IVÁN DR. A Területi Kórház, Szentes, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Oktató Osztálya (főorvos: Weszelovszky Iván dr.) közleménye Összefoglalás: A szerzők végigkísérik az ovárium műtéti eltávolításának történetét az ókori és természeti népek próbálkozásaitól a XIX. század végéig. Ismertetik a petefé­szek-tömlő kezelésének XVIII-XIX. századi fejlődését, részletesen kitérnek néhány úttörő operatőr tevékenységére. Kulcsszavak: ovárium-cysta, eltávolítás, orvostörténet Miképp a könyveknek, a műtéteknek is meg­van a maguk sorsa. Ősidők óta megfigyelték, hogy az állatok kasztrálása hizlalási célból na­gyon előnyös, húsuk is jobb ízű lesz, ezért e műtétet évezredek óta végzik háziállatokon. Bármennyire profánnak is tűnik, adatok van­nak arra, hogy az állatokon bevált gyakorlatot alkalmilag asszonyokon is alkalmazhatták a régmúlt időkben. Gygesről [10] mesélik, aki Lydia első királya volt (uralk. kr. e. 687-654), hogy háremeiben női „eunochokat" alkalma­zott, szolgálóinak és ágyasainak petefészkeit kivetette azok „kecseinek fenntartása" céljá­ból. Nefroni [14] 1866-ban „Apercu sur l’ovari­­otomie" című Párizsban megjelent írásában említi, hogy 1841-ben Indiában kasztrált éne­kesnőket hallott férfihangon énekelni. Schroe­­der [10] írja 1876-ban megjelent könyvében: „Újabb időben egy magyar kanászról mondják, miszerint leányát, hogy zabolátlan vágyainak gátat vessen, ugyanazon módon, mint ezt tenni szokta, fosztotta meg petefészkeitől". Mayertől [7] tudjuk, hogy hasonló dolgok a világ másik végén is megtörténtek: „a múlt század végén még kőkorszakbeli kultúrát élő ausztráliai bennszülöttek nőket tudnak terméketlenné tenni a petefészeknek a lágyékszalaggal párhu­zamos seben át való kiirtásával, amiben céljuk részben erotikus: heteroképzés, részben azon­ban eugenetikai: az öröklődő betegségben szen­vedők szaporodásának meggátlása". Matusch­­ka [6] 1981-ben megjelent munkájában két olyan esetet ismertet a XV-XVI. századból Mark grófság és Bamberg hercegség területé­ről, ahol az állatok kasztrálásával foglalkozó apák saját leányukat sterilizálták hasmetszé­sen keresztül az ováriumok kiirtásával, sőt egyes vélemények szerint az uterust is eltávo­lították. Johannes Wierrus 1538-ban kiadott művében (De praestigiis daemonum) ír a steri­lizációról, melyet abban a korban a boszorkány­sággal hoztak kapcsolatba [6]. A fentiek valóságtartalma talán már soha­sem igazolható, de az emberiség kollektív em­lékezete a gondolatot bizonyosan megőrizte. Hogy a bátor úttörőknél személy szerint ez mennyiben játszott szerepet, nem tudhatjuk. A hatalmasra nőtt petefészek-cysták renge­teg szenvedést okoztak a betegeknek. Megfelelő kezelés hiányában a tömlők óriási mértéket öl­töttek, dr. D. Tod Gilliam pl. a XX. század ele­jén megjelent könyvében 176 font súlyú ovári­­um-cysta képét közölte, dr. H. Dayot pedig 78 liter folyadékot tartalmazó cystát távolított el sikeresen 1893-ban egy 17 éves leánynál [9], és a hasonló vagy alig kisebb cysták nem voltak nagyon ritkák. Próbálkozások a petefészek-tömlők gyógyítására 1809. előtt Az ovárium-tömlők hasfalon keresztüli csa­polása régóta ismeretes eljárás. A XVIII-XIX. században hosszú és eredménytelen vita folyt a hasfali ill. hüvelyi punkció, a retenciós katéter és az ovariektómia* előnyeiről valamint hátrá­nyairól [2, 12]. Celsus (kr. e. 14. - kr. u. 38.) a hasfalon ke­resztül történt punkció után ólomcsövet helye­ * A korabeli közlemények ovariektomia, oophorotomia, ova­­riotomia kifejezéseket használták a petefészek-eltávolítás je­lölésére. M M­agyar Nőorvosok Lapja 55 (3) 1992.

Next