Magyar Nőorvosok Lapja, 1996 (59. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 1. szám - KAZUISZTIKA - Rácz Ferenc - Józsa Géza - Veszelovszky Iván - Pallag Lajos: Guillain-Barré syndroma terhességben

KAZUISZTIKA Magyar Nőorvosok Lapja 59, 55-57 (1­996). Guillain-Barré syndroma terhességben RÁCZ FERENC DR., JÓZSA GÉZA DR., VESZELOVSZKY IVÁN DR., PALLAG LAJOS DR. A Területi Kórház Szentes, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Oktató Osztálya (főorvos: Weszelovszky Iván dr.), valamint Neurológiai és Psychiatriai Osztálya (főorvos: Pallag Lajos dr.) közleménye Kulcsszavak: Guillain-Barré syndroma, terhesség A Guillain-Barré syndroma akutan vagy subaku­­tan jelentkező, demyelinizációval járó idiopátiás polyradiculoneuropátia. Terhességben - hasonló­an a nem terhes populációhoz - igen ritka megbe­tegedés, gyakorisága évi 0,7-1,9 százezrelék kö­zötti [7]. Az irodalom csak 42 terhesség alatt elő­fordult esetről számol be [7]. Először 1916-ban írták le a kezdetben perifériásan és általában szim­metrikusan jelentkező, progresszív izomgyenge­séggel, a reflexiával és aszcendáló paralysissel já­ró kórképet. Esetismertetés Egy 28 éves másodszor szülő gravida a 37. héten került felvételre közel 10 napja fokozódó alsóvégtag gyenge­ség miatt. Jelentkezése előtti napokban csak segítség­gel tudott lábra állni, majd a felvétel napján már telje­sen járásképtelenné vált. A neurológiai vizsgálat során progresszíven kialakult, petyhüdt, alsóvégtag túlsúlyú tetraparézist állapítottunk meg. A saját reflexek a felső­végtagokon nagyon renyhén, az alsóvégtagokon műfo­gással sem voltak kiválthatók. Az alsóvégtagokon disztálisan enyhe paresztéziát észleltünk. Kóros reflexe nem volt. Szülészeti státusa negatív. A panaszok kiala­kulását megelőzően subfebrilitással kísért légúti huro­­ton esett át. A fentiek a Guillain-Barré syndroma klinikai képé­nek feleltek meg. A diagnózist a lumbálpunkció során nyert tiszta, csaknem sejtmentes liquor magas fehérje: 0,62 g/1 (norm.: 0,15-0,45), magas albumin: 0,52 g/1 (0,10-0,30) és a szintén magas IgG: 0,058 g/1 (0,010- 0,040) szintjeivel igazoltuk. Tekintettel a tünetek gyors progressziójára és a fenyegető respirációs elégte­lenségre, szteroid terápia elkezdése és a terhesség termi­­nálása mellett döntöttünk. A pulmonális maturitást magzatvíz analysissel iga­zoltuk, majd amniotomiával szülésindukciót végez­tünk, melyet jó dinamikájú tágulási szak követett. A kitolási szakot vákuum extrakcióval terveztük támogat­ni, azonban erre nem volt szükség. Az amniotómiát kö­vető 4 és fél órára per vias naturales megszületett az élő, érett, 2680 g-os, egészséges leány magzat /Apgar 9-10 (1-5 perc)/. A gyermekágy első napjaiban a páciens álla­pota átmeneti romlás után stabilizálódott. Az ekkor el­végzett komputertomográfiás vizsgálat során a külső és a belső liquorterek normális tágasságúak, a középvonal struktúrák épek voltak,középvonal eltolódást nem ész­leltünk. Eltérést kontrasztanyag adását követően sem láttunk. A SZOTE Neurológiai Klinikáján elvégzett elektrofiziológiai vizsgálat igen kifejezett proximális axonvesztéssel és demyelinizációval járó perifériás szen­­zomotoros léziót igazolt, mely a korábban megállapí­tott diagnózist alátámasztotta. Komplex fizioterápia mellett a páciens állapotában a későbbiekben lassú ja­vulás indult meg, melynek eredményeként, fokozatos szteroid elvonás után, a szülést követő 47. napon járó­képesen bocsátották otthonába. Az újszülött semmilyen neurológiai eltérést nem mutatott. A későbbiekben az alsóvégtag izomereje 4-5 hét után tért teljesen vissza, ezt követően tünetmentessé vált. Az elektrofiziológiai controll vizsgálat is teljes gyógyulást igazolt. Megbeszélés A Guillain-Barré syndroma a világ minden ré­szén, mindegyik évszakban előfordul, gyermeke­ket és felnőtteket egyaránt érinthet kortól és nem­től függetlenül. Oka ismeretlen, feltehetően im- Magyar Nőorvosok Lapja 59 (1) 1996. 55

Next