Magyar Nőorvosok Lapja, 2020 (83. évfolyam, 1-6. szám)
2020-08-01 / 4. szám
A szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika magyarországi története Szeverényi Péter kapta meg. „A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. „...A stresszelőidéző hatás, vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen, csupán az számít, hogy milyen mértékű az újra alkalmazkodás iránti szükséglet” (Selye János 1976). A stressz a szervezet alkalmazkodásának bonyolult jelensége, ami biztosítja a belső egyensúly fennmaradását. „A stressz az élet sava-borsa!” [11]. Állatkísérletes vizsgálataiban megállapította, hogy a szervezetet érő károsító anyagok hatására a szervezet ugyanazon hármas válasszal reagál (stresszreakció): a farm reakció, az ellenállás fázisa vagy adaptáció és a kimerülés fázisa. Az egészség megőrzése vagy betegség keletkezése szempontjából különböző stresszorokat lehet elkülöníteni. A legkedvezőtlenebb hatásuk a krónikus pszichikai ingereknek van. Ma már azt is tudjuk, hogy ezek a stresszorok a méhen belüli életben is hatékonyak lehetnek (epigenetika). A szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika fejlődése Az International Society of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology ISPOG) 1962-ben alakult Párizsban és három évenként rendez világkongresszusokat. 1989- ben a kongresszust a holland nemzeti társaság szervezte. Magyarországról 15 szakember utazott ki, és adott elő. A kongresszus azért is nevezetes számunkra, mert az első két plenáris előadást 1-1 holland szülésznő tartotta angol nyelven. (Nálunk ez még napjainkban is valószínűtlen lenne.) A másik „jelentős” esemény pedig az volt, hogy Hagymásy doktor (Miskolc) - telefonos főorvosi engedély birtokában - vett egy kis szülőszéket, amit autóval hoztunk haza. Ezzel megkezdődött a vertikális szülés miskolci története! Egyébként hazánkban szülőszéken elsőként a szentesi kórház szülészetén lehetett szülni Weszelovszky Iván főorvos segítségével 1981-ben. Az eltelt évek során a magyar társaság minden alkalommal képviseltette magát. A MAPSZIG elnöke és főtitkára néhány éven át tagja volt a folyóirat szerkesztőbizottságának. Az ISPOG végrehajtó-bizottsága a nemzeti társaságok képviselőiből áll össze. A végrehajtó-bizottság évente tart gyűléseket, amiket valamilyen nőgyógyászati nemzetközi társaság kongresszusához csatlakozva szoktak megszervezni. Az ISPOG tevékenységét leginkább az európai társaságok határozzák meg. A legnagyobb a német társaság, amelybe több mint 1000 tag regisztrált. Az amerikai és az ausztrál társaság vagy 10 éve kivált a nemzetközi társaságból, de a közelmúltban visszatértek. Az európai társaságok a kezdeti időszakban két világkongresszus között „European Symposium” -okat is szerveztek. A szimpóziumokat két kolléga vezette: prof. Dr. Piet Nijs (Leuven, Belgium) és prof. dr. Dietmar Richter (Bad Säckingen, Németország). Mindketten ismételten jártak Magyarországon. Az ő támogatásukkal valósult meg a Debrecenben rendezett Vllth European Symposium [12]. Az ISPOG Végrehajtó Bizottsága részéről megfogalmazódott az a javaslat is, hogy a magyar társaság legyen valamilyen összekötő kapocs a tőlünk keletre fekvő országok és az ISPOG között. Ez sajnos azóta sem valósult meg. A 2001-ben szervezett tanácskozáson lett, litván és orosz szakemberek részt vettek, de a találkozásnak nem volt folytatása. Mindazonáltal az ISPOG-kongresszusokon, mindig lehet találkozni a volt Szovjetunió tagállamaiból érkező kollégákkal. A nemzetközi társaság hivatalos folyóirata a Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynecology, amelynek impakt faktora: 2,327 (2018), és folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Hogyan alakult a helyzet Magyarországon? Angliában, a Bálint Mihály által vezetett, háziorvosokból álló csoport legfontosabb célja a háziorvosok pszichoterápiás képzése és a pszichoszomatikus gondolkodás elmélyítése volt, így Bálint Mihályt a pszichoszomatika egyik megalapítójaként is számon tartják az egész világon. A „Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság” 1990-ben alakult meg Budapesten. Szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatikáról - hivatalos formában - Magyarországon 1992 óta, tehát csaknem 30 éve beszélhetünk. Ekkor alakult meg a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (MAPSZIG). A társaság megalakulásától kezdve tagja lett a nemzetközi társaságnak (International Society of Psychosomatic Obstetrics and Gynecology - ISPOG). Az alapszabály meghatározása szerint „a társaság célja, hogy fórumot teremtsen a humanizált, családközpontú szülészet-nőgyógyászati ellátás szemléletének terjesztésére, az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok koordinálására, az eredmények megvitatására. Feladata: a fenti eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése és a rendszeres információcsere. Célja: az egészségügyi felvilágosításban, a társadalom humanizálásában a jobb emberi és családi kapcsolatok kialakítása, támogatása, mind az alap-, mind a szakellátást végző szakemberek körében.” A kezdet, a gyökerek azonban sokkal korábbra nyúlnak vissza. Néhány olyan eseményre szeretnék emlékeztetni, aminek előremutató szerepe volt. Ez a „visszaemlékezés” biztosan tartalmaz szubjektív elemeket. Szeretnék elnézést kérni azoktól a kollégáktól, akiket név szerint nem említettem meg, tevékenységükről nem kellő méltatással számoltam be. Az első pszichológus, akit szülészet-nőgyógyászati osztály alkalmazott, Lux Elvira volt. Ő 1969-ben kezdett dolgozni a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Sok pszichológus járt nála továbbképzésen, tanulmányúton. Véleményem szerint ő tekinthető a jelenkori szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika első jelentős hazai személyiségének. Meg kell említenünk a Család- és Nővédelmi Tanácsadó hálózat kiépítését, mert a hálózat megjelenésével együtt (1975) hivatalosan is lehetővé vált pszichológus alkalmazása a megyei kórházakban és az egyetemi klinikákon. Ezzel a lehetőséggel azonban nem sikerült élni. Csupán néhány szülészet-nőgyógyászati 233