Magyar Nőorvosok Lapja, 2020 (83. évfolyam, 1-6. szám)

2020-08-01 / 4. szám

A szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika magyarországi története Szeverényi Péter kapta meg. „A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. „...A stresszelőidéző hatás, vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a do­log vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen, csupán az számít, hogy milyen mértékű az új­ra alkalmazkodás iránti szükséglet” (Selye János 1976). A stressz a szervezet alkalmazkodásának bonyolult jelensége, ami biztosítja a belső egyensúly fennmaradását. „A stressz az élet sava-borsa!” [11]. Állatkísérletes vizsgálataiban megállapította, hogy a szer­vezetet érő károsító anyagok hatására a szervezet ugyanazon hármas válasszal reagál (stresszreakció): a farm reakció, az ellenállás fázisa vagy adaptáció és a kimerülés fázisa. Az egészség megőrzése vagy betegség keletkezése szempontjá­ból különböző stresszorokat lehet elkülöníteni. A legked­vezőtlenebb hatásuk a krónikus pszichikai ingereknek van. Ma már azt is tudjuk, hogy ezek a stresszorok a méhen belüli életben is hatékonyak lehetnek (epigenetika). A szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika fejlődése Az International Society of Psychosomatic Obstetrics and Gynaecology ISPOG) 1962-ben alakult Párizsban és három évenként rendez világkongresszusokat. 1989- ben a kongresszust a holland nemzeti társaság szervezte. Magyarországról 15 szakember utazott ki, és adott elő. A kongresszus azért is nevezetes számunkra, mert az első két plenáris előadást 1-1 holland szülésznő tartotta angol nyel­ven. (Nálunk ez még napjainkban is valószínűtlen lenne.) A másik „jelentős” esemény pedig az volt, hogy Hagymásy doktor (Miskolc) - telefonos főorvosi engedély birtoká­ban - vett egy kis szülőszéket, amit autóval hoztunk haza. Ezzel megkezdődött a vertikális szülés miskolci története! Egyébként hazánkban szülőszéken elsőként a szentesi kór­ház szülészetén lehetett szülni Weszelovszky Iván főorvos segítségével 1981-ben. Az eltelt évek során a magyar társaság minden alkalom­mal képviseltette magát. A MAPSZIG elnöke és főtitkára né­hány éven át tagja volt a folyóirat szerkesztőbizottságának. Az ISPOG végrehajtó-bizottsága a nemzeti társaságok kép­viselőiből áll össze. A végrehajtó-bizottság évente tart gyű­léseket, amiket valamilyen nőgyógyászati nemzetközi társa­ság kongresszusához csatlakozva szoktak megszervezni. Az ISPOG tevékenységét leginkább az európai társaságok hatá­rozzák meg. A legnagyobb a német társaság, amelybe több mint 1000 tag regisztrált. Az amerikai és az ausztrál társaság vagy 10 éve kivált a nemzetközi társaságból, de a közelmúlt­ban visszatértek. Az európai társaságok a kezdeti időszak­ban két világkongresszus között „European Symposium” -okat is szerveztek. A szimpóziumokat két kolléga vezette: prof. Dr. Piet Nijs (Leuven, Belgium) és prof. dr. Dietmar Richter (Bad Säckingen, Németország). Mindketten ismé­telten jártak Magyarországon. Az ő támogatásukkal valósult meg a Debrecenben rendezett Vllth European Symposium [12]. Az ISPOG Végrehajtó Bizottsága részéről megfogal­mazódott az a javaslat is, hogy a magyar társaság legyen va­lamilyen összekötő kapocs a tőlünk keletre fekvő országok és az ISPOG között. Ez sajnos azóta sem valósult meg. A 2001-ben szervezett tanácskozáson lett, litván és orosz szak­emberek részt vettek, de a találkozásnak nem volt folytatá­sa. Mindazonáltal az ISPOG-kongresszusokon, mindig le­het találkozni a volt Szovjetunió tagállamaiból érkező kollé­gákkal. A nemzetközi társaság hivatalos folyóirata a Journal of Psychosomatic Obstetrics and Gynecology, amelynek impakt faktora: 2,327 (2018), és folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Hogyan alakult a helyzet Magyarországon? Angliában, a Bálint Mihály által vezetett, háziorvosokból álló csoport legfontosabb célja a háziorvosok pszichote­rápiás képzése és a pszichoszomatikus gondolkodás elmé­lyítése volt, így Bálint Mihályt a pszichoszomatika egyik megalapítójaként is számon tartják az egész világon. A „Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság” 1990-ben alakult meg Budapesten. Szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatikáról - hiva­talos formában - Magyarországon 1992 óta, tehát csak­nem 30 éve beszélhetünk. Ekkor alakult meg a Magyar Pszichoszomatikus Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (MAPSZIG). A társaság megalakulásától kezdve tag­ja lett a nemzetközi társaságnak (International Society of Psychosomatic Obstetrics and Gynecology - ISPOG). Az alapszabály meghatározása szerint „a társaság célja, hogy fórumot teremtsen a humanizált, családközpontú szü­lészet-nőgyógyászati ellátás szemléletének terjesztésére, az ezzel kapcsolatos tudományos vizsgálatok koordinálására, az eredmények megvitatására. Feladata: a fenti eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése és a rendszeres infor­mációcsere. Célja: az egészségügyi felvilágosításban, a társa­dalom humanizálásában a jobb emberi és családi kapcsola­tok kialakítása, támogatása, mind az alap-, mind a szakellá­tást végző szakemberek körében.” A kezdet, a gyökerek azonban sokkal korábbra nyúlnak vissza. Néhány olyan eseményre szeretnék emlékeztetni, aminek előremutató szerepe volt. Ez a „visszaemlékezés” biztosan tartalmaz szubjektív elemeket. Szeretnék elnézést kérni azoktól a kollégáktól, akiket név szerint nem említet­tem meg, tevékenységükről nem kellő méltatással számol­tam be. Az első pszichológus, akit szülészet-nőgyógyásza­ti osztály alkalmazott, Lux Elvira volt. Ő 1969-ben kez­dett dolgozni a Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Sok pszichológus járt nála tovább­képzésen, tanulmányúton. Véleményem szerint ő tekinthe­tő a jelenkori szülészet-nőgyógyászati pszichoszomatika el­ső jelentős hazai személyiségének. Meg kell említenünk a Család- és Nővédelmi Tanácsadó hálózat kiépítését, mert a hálózat megjelenésével együtt (1975) hivatalosan is lehe­tővé vált pszichológus alkalmazása a megyei kórházakban és az egyetemi klinikákon. Ezzel a lehetőséggel azonban nem sikerült élni. Csupán néhány szülészet-nőgyógyászati 233

Next