Magyar Nyelv – 3. évfolyam – 1907.

Frecskay János: Fogzó vas

„hordoz már (t. i. a fagyos Deczemberben) magán minden ember," a reá következő ezen sorok: Szellős volna nagyon az ing s a­ papucs ma. Bezzeg becsbe is van a bunda s a kutsma, azt is megvilágosítják, hogy ez a ruhanemű a bunda volt. Arra nézve, hogy a Deczember, a bunda, ilyen átvitt értelemben a XVIII. században közkeletű szó volt, más adat is áll rendelkezé­sünkre: „Veszprém városában Deczember 21-dik éjszakáján, tiz és tizenkét óra között, 3 álmodi gonosztevők kerültek kelepczébe. Ezek négy négy szimbolánsaikkal eggyütt, de a­­kik el­illantottak, egy kompaniában mentek vala a' Tamásnapi Nagy-Vázsonyi vásárra, Kartus (Cartouche, nagy húű mesterséges Fransza Tolvaj volt) módra vásárolni. A' Banda, részszerint Fér­fiakból, részszerint Asszonyokból állott. Egy közzülök, úri Asszony­ságnak adta ki magát; a több Bandabeliek pedig cselédeket jádzottak. Két kocsit (ló­szekeret) raktak meg az álnok Jádzók különbkülönbféle portékával, nevezetesen patyolattal, kartonnal, selyemkeszkenőkkel, viaszgyertyákkal, détzemberek­kel, és parasztbundákkal (vagy subákkal." . . .* Közkeletűnek mondottuk a Deczembernek a bunda értelemben való jelentését, a­mit arra alapítunk, hogy sem Cs. nem tett hozzá magyarázatot, a miként ezt a kevésbbé ismert szavaknál rendszerint szokta, sem a M. Hírmondó, a­mely hasonlóképen járt el, a­mint fentebb is kitűnik, a­hol a kocsi és bunda szavaknál zárjelben magyarázatot tesz. Az a körülmény, hogy a M. Hírmondó adata megkülönbözteti a déczembert a parasztb­undától, nagyon valószínűvé teszi, hogy a déczember eredetileg azt a bundát jelentette, melynek neve lassanként décz­bundára változott. A parasztbunda kívül-belül juhbőrből van; a décz­bunda pedig béllelt zöld posztóból, hosszú ujjakkal.** SZÉLL FARKAS. Fogzó-vas. Azt, hogy miféle szerszám a czímbeli szó, meg­magyarázza Kresznerics, mikor ezt írja: Fogazza a kereket, fogat csinál a kerékbe. Fogazás, ily értelemben hallottam 1826 ápr. 26-án. Fogazza pedig a malomkereket egy évben többször is a vizi molnár. Ugyanis a kapaszkodásban elkopott faf­ogakat kiszedi a keréktalp oldalában levő lyukakból, az ú. n. fészkekből és újakat tesz helyibük. Mivel pedig e fogaknak erősen és szorosan kell fész­kükben állatnok, a becsiptetéshez valamelyes szerszámra van a molnárnak szüksége és ez lehet (mert ezt a fogillesztést még soha sem láttam): a fogzó­vas. * Magyar Hírmondó, Bécs, 1794, 109—110­­. ** CzF. így magyarázza: „szőrszövetből vagy posztóból készített, róka­torkos bunda, milyent pl. Csallóközben viselnek s rendesen zöld­színű szokott lenni, miért máskép zöldbundának hívják. Hihetőleg a m. díszbunda...­­,!!).— Ballagi Teljes szótárában: „szőrös állatbőrrel bék­éit úri bunda posztóból; máskép : zöld bunda." — Kelemen Bélánál hibásan: der Zottelpelz. — A Tájszótárban (Rábaközből, Fehér, Békés, Csongrád, Szabolcs, Szatmár megyékből) „posztóval borított prémes bunda." — Csokonai 1843. évi lipcsei kiadásában (k­. köt. 301. 1.) Kelemföldy (a közlő) csillag alatt megjegyzi, hogy deczember a. m. meleg téli bunda. Szerk.

Next