Magyar Nyelv – 3. évfolyam – 1907.
Frecskay János: Fogzó vas
„hordoz már (t. i. a fagyos Deczemberben) magán minden ember," a reá következő ezen sorok: Szellős volna nagyon az ing s a papucs ma. Bezzeg becsbe is van a bunda s a kutsma, azt is megvilágosítják, hogy ez a ruhanemű a bunda volt. Arra nézve, hogy a Deczember, a bunda, ilyen átvitt értelemben a XVIII. században közkeletű szó volt, más adat is áll rendelkezésünkre: „Veszprém városában Deczember 21-dik éjszakáján, tiz és tizenkét óra között, 3 álmodi gonosztevők kerültek kelepczébe. Ezek négy négy szimbolánsaikkal eggyütt, de akik elillantottak, egy kompaniában mentek vala a' Tamásnapi Nagy-Vázsonyi vásárra, Kartus (Cartouche, nagy húű mesterséges Fransza Tolvaj volt) módra vásárolni. A' Banda, részszerint Férfiakból, részszerint Asszonyokból állott. Egy közzülök, úri Asszonyságnak adta ki magát; a több Bandabeliek pedig cselédeket jádzottak. Két kocsit (lószekeret) raktak meg az álnok Jádzók különbkülönbféle portékával, nevezetesen patyolattal, kartonnal, selyemkeszkenőkkel, viaszgyertyákkal, détzemberekkel, és parasztbundákkal (vagy subákkal." . . .* Közkeletűnek mondottuk a Deczembernek a bunda értelemben való jelentését, amit arra alapítunk, hogy sem Cs. nem tett hozzá magyarázatot, a miként ezt a kevésbbé ismert szavaknál rendszerint szokta, sem a M. Hírmondó, amely hasonlóképen járt el, amint fentebb is kitűnik, ahol a kocsi és bunda szavaknál zárjelben magyarázatot tesz. Az a körülmény, hogy a M. Hírmondó adata megkülönbözteti a déczembert a parasztbundától, nagyon valószínűvé teszi, hogy a déczember eredetileg azt a bundát jelentette, melynek neve lassanként déczbundára változott. A parasztbunda kívül-belül juhbőrből van; a déczbunda pedig béllelt zöld posztóból, hosszú ujjakkal.** SZÉLL FARKAS. Fogzó-vas. Azt, hogy miféle szerszám a czímbeli szó, megmagyarázza Kresznerics, mikor ezt írja: Fogazza a kereket, fogat csinál a kerékbe. Fogazás, ily értelemben hallottam 1826 ápr. 26-án. Fogazza pedig a malomkereket egy évben többször is a vizi molnár. Ugyanis a kapaszkodásban elkopott fafogakat kiszedi a keréktalp oldalában levő lyukakból, az ú. n. fészkekből és újakat tesz helyibük. Mivel pedig e fogaknak erősen és szorosan kell fészkükben állatnok, a becsiptetéshez valamelyes szerszámra van a molnárnak szüksége és ez lehet (mert ezt a fogillesztést még soha sem láttam): a fogzóvas. * Magyar Hírmondó, Bécs, 1794, 109—110. ** CzF. így magyarázza: „szőrszövetből vagy posztóból készített, rókatorkos bunda, milyent pl. Csallóközben viselnek s rendesen zöldszínű szokott lenni, miért máskép zöldbundának hívják. Hihetőleg a m. díszbunda...,!!).— Ballagi Teljes szótárában: „szőrös állatbőrrel békéit úri bunda posztóból; máskép : zöld bunda." — Kelemen Bélánál hibásan: der Zottelpelz. — A Tájszótárban (Rábaközből, Fehér, Békés, Csongrád, Szabolcs, Szatmár megyékből) „posztóval borított prémes bunda." — Csokonai 1843. évi lipcsei kiadásában (k. köt. 301. 1.) Kelemföldy (a közlő) csillag alatt megjegyzi, hogy deczember a. m. meleg téli bunda. Szerk.