Magyar Nyelv – 24. évfolyam – 1928.

Melich János: A veszprémvölgyi görög oklevél …-ja

a magyar népnyelv tanulmányozását is újból jobban fölka­rolja. Tudományegyetemeinken és középiskolai tanárképzőink­ben pedig e fontos tárgynak — mint népi és történelmi segédtudománynak is — gyakoribb,, sőt állandó előadását kívánjuk. ERDÉLYI LAJOS: A veszprémvölgyi görög oklevél pro­upatTou-ja. A veszprémvölgyi görög oklevél szerint Szent István király a veszprémi monostornak a Duna mellett fekvő Szántó (az oklevélben: crainiax, audiax) falu határában egy popajtou nevű révet ajándékozott hét révésszel. Az oklevélben erre vonatkozólag ez van: Kai TUJ népaiua TOUJ OO^OUTOU' ^exa Kai Trepáia^ ÉTTiá. GYOMLAY ezt így fordítja: „ és Szomvóto révét, vele révészt is hetet" (Szent István veszprémvölgyi donatiója II, 14, 17); CZEBE pedig A veszprémvölgyi oklevél görög szövege c. értekezésében így: „úgyszintén a szombata­i révet hét révésszel" (17, 30, 78). Kálmán király latin renovatiójá­ban nincs meg a rév neve; e latin oklevélben csupán ez áll: „naulum portus cum septem naucleris" (1. FEJÉRPATAKY, Kálmán király oklevelei 34). A következőkben arra keresem a feleletet, milyen magyar névnek, szónak felelhet meg a görög szöveg cro­apuí)Tou-ja. Mert, hogy magyar név a poiapouiou, abban alig lehet kételkedni. Magyarnak tartja HÓMAN BÁLINT, aki benne Szántó neve ó-magy. Számtag (vö. a gör. oklevélben : cra~rraf, crániai) alak­jának a változatát keresi (A veszprémvölgyi 1109. évi oklevél hitelessége. Budapest, 1912. 5, 6. 1.). Magyarnak tartja CZEBE GYULA is, mert a CTO^UJTOU ou-jában régi magyar tővégi u hangot lát (vö. i. ért. 30); arról azonban hogy milyen magyar szónak felelhet meg a (XOUPUJTOU, nem nyilatkozik. A OOIU^UUTOU rév nevére annak a vidéknek, ahol a mi Szántó­nk feküdt, a mai földrajzi nevek nem adnak felvilágosítást. Szántó ur. „a mai pestmegyei Tass község határában levő Puszta-Szent-György helyén volt és Fehér megyéhez tartozott . . . A rév [pedig] azonos a későbbi Szigetfőrévvel" (1. HÓMAN I. ért. 5); vö. 1356: Poss. Zygethiew cum portu et naulo in fluvio Danubii. 1421: Vadum in fluvio Danubii inter possessiones Zenthgeurg et Zigetfeu. Zenthgeurg reue vocatum (CSÁNKI III, 351). Nem marad tehát más hátra, mint magát a croupart­ou alakot vallatni, hátha ad némi felvilágosítást arról, mi lehe­tett a révnek a Szent István-kori magyar neve. Nézetem szerint a p'o­uPu­tou csupán két magyar szóval egyeztethető. Az egyik a szombat, a másik pedig a szabad. A magy. szombat szó XII—XIV. sz.-i latin betűs szór­ványemlékeinkben személy- és helynévnek használva sűrűn

Next