Magyar Nyelv – 24. évfolyam – 1928.

Melich János: Duba = Duna?

nem az óbajor *Musun^*Mosun (vö. MELICH i. h.), hanem újabb Meseburg (BONGARS I, 194. ad portum vero Meseburg, 195. ad praesidium Regis Meseburg venientibus), s kissé eltér a MELICH idézte Mieseburg alaktól. Azt gondolom tehát, új magyarázatot kell keresnünk,­­ hogy a franciák nagy gaudiumát megérthessük. Azt hiszem, a BoNGARsms-féle G­u­­­b­e­r­t­u­sban előforduló Mousson alak mind a két esetben a Mousson szó romlott alakja: az y könnyen juthatott rossz olvasat alapján is — y-nek olvasott y helyére. De lehet más magyarázatra is gondolni: az y — úgy látszik — y helyett is állhat, legalább erre vall a HAJNAL ISTVÁN idézte (Írásbeliség, Függ. I. tábla) Acha - oklevél Lithoych szava, mely oklevél a XII. század elejéről való és HAJNAL szerint épen francia jelleget mutat.­ Mármost Franciaország keleti határán, a Metz felé vezető úton állott a XI. és XII. században a Mosel folyó partján Mousson vára (Castrum Montionis) 28 km-re Nancytól (a közvetlen közelében levő Pont-à-Mousson-t a hadi jelentések­ből ismerjük),­ melynek hatalmas romjai még ma is láthatók, így érthetjük meg a szójáték iránt fogékony franciák mulat­ságát, mikor a Jeruzsálembe igyekvő keresztesek elmondták, hogy csak Musun­ig jutottak, mert ilyesformán úgy festett a dolog, mintha nem jutottak volna tovább az ország hatá­ránál. Persze a szójáték így is csak a peui prés marad, de ez a magyarázat talán jobb, mint a történetileg lehetetlen és logikailag is bice­gő Moson—moisson egyeztetés. ECKHARDT SÁNDOR: Duba­i Duna? Gardízí »Zén al­ax bár (A tudósítások ékítése)« c. művében a magyarokról a többek között ezt mondja: „Van egy pusztaságuk, amely csupa fű és tágas hely. Tartományuk hosszúsága és szélessége száz farsang. Tarto­mányuk a Rum Tengerével határos, mely tengerbe két gaihán folyó szakad. Ők e folyóvíz közében laknak ... A két gaihán közül az egyiket Itil-nek, a másikat Dubá-nak neve­zik . . ." (1. KMOSKÓ MIHÁLY, Gardizi a törökökről 19. 1.). Gardízí krónikáját 1050—1052 közt írta perzsa nyelven; a magyarokra vonatkozó részek értékéről eléggé egységes nézeten vannak a tudósok. Ezt a nézetet GRÓF ZICHY ISTVÁN „Levedia és Etelköz" c. tanulmányában így fejezi ki: „Gar- 1 Viszont igaz, hogy francia szövegekben az efféle írást még eddig nem leltem meg. 2 Vö. még PERTZ, MG. S. XII, 44. Mosomum, vulgo Mousson, in­finibus Remorum.

Next