Magyar Nyelv – 26. évfolyam – 1930.

Nyelvtörténeti adatok - 3

ban teszi meg észrevételeit TOLNAI, aki a M. Tud. Akadémia 1922. május 29-i ülésében elfogadott akadémiai helyesírási szabályoknak a megszövegezője és sajtó alá rendezője volt. TOLNAI károsnak tartja, hogy az 1922-ben egységessé tett helyes­írásba a jelzett könyv zavarokat visz bele. A cikk bevezetőül helyesírásunk rövid történetét vázolja. Ungarische Jahrbücher. Herausgegeben von JULIUS VON FARKAS. Berlin, 1930. Band X. Heft 1—2. — Tartalmából kiemeljük a következőket: ZOLTÁN VON GOMBOCZ, Über die Haupttypen der ungarischen Verbalformen. A szerző a magyar igerendszer alak­tani főtípusairól szól. Ezek: 1. igető = verbum finitum: vár, kér stb.; — 2. igemódtő = verbum finitum: adj, kérj; — 3. nomen verbale — verbum finitum: testen, vagyon; — 4. igenév = verbum finitum: várt, kért; — 5. többes­­k + igenév == verbum finitum: vártak, kértek; várók, kérők (tárgyas elbeszélő több. 1.). — 6. igető vagy igemódző vagy igenév + személyrag­y verbum finitum: várom, kérem; várjon, kérjen; várnám, kérném; várom, kérem stb. — Azt tartja, hogy az elő-magyar korban talán két igetípus lehetett: a) én vár, te vár, ő vár, mi várok, ti várok, ők várok; b) én várom, te várod, ő vára, mi várónk, ti várotok, ők várok. Talán ilyen két típusból alakult ki a mai alanyi és tárgyas ragozás, mely utóbbi birtokos személyragozásra megy vissza. — W. BANG, Turkologische Briefe aus dem Berliner Ungarischen Institut. — J. NÉMETH, Die petschewegischen Stammesnamen. A szerző a Körösi Csorna­ Archívumban közölt értekezésében megállapította, hogy a Konstantinos Porphyrogennetosban közölt besenyő törzsneveknek a szerkezete és jelentése ez: 1. a nevek összetételek és bennük a második, az utótag a fontosabb, a jellemző név; 2. A fontosabb második tag egy-egy török méltóság­név. A törzset tehát vezére méltóságnevével jelölték. E névhez sokszor az a szín név járult előtagul, amilyen színű lovakon vonult a törzs a hadba. NÉMETH megállapításait MARKWART tette szóvá. Elismeri a törzsi név magyarázatára vonatkozó elvi szempont helyességét, s ez alapon pl. a x01Tov-t a kapyan méltóságnévvel egyezteti, amit NÉMETH is helyesnek tart. Minthogy MARKWART NÉMEThinek az összetételek előtagjára vonatkozó nézetét nem fogadja el, NÉMETH újabb adatokkal igazolja magyarázatát. Cikke végén a Konstantinos Porphyrogennetosnál előforduló besenyő várnevek eredetét vizsgálja, s azt mutatja ki, hogy bennük a Katai utótag ' tör. katay ' katai 'festung', ez pedig azonos a magy. Kata névvel. — J. MORAVCSIK: Zur Geschichte der Onoguren. (Magyarul folyóiratunk 1—4. számában jelent meg.) NYELVTÖRTÉNETI ADATOK. A zsélyi magyar szójegyzék 1572-ből. A gróf Zichy család zsélyi nemzetségi levéltárából került elő az alább közölt latin-magyar szójegyzék, melyet talá­lati helyéről neveztünk el. Kézirata 16-odnyi nagyságú 8 papír levélből áll, melynek 15 lapja van teleírva. A kis kézirat kezdete:

Next