Magyar Nyelv – 28. évfolyam – 1932.

P. D.: Sepped

„Az bányavárosok előtt való végházbeli kapitányok, hadna­gyok, vajdák és lovas és gyalog seregek" megbizottjai 1607. július 23-án Érsekújvárból, ahol összegyűltek, kérték a dunán­innenni kerületi generális kapitányt, a Bécsben időző báró Kolo­nics Seifriedet, hogy ha nem tudja kieszközölni Mátyás főher­cegtől hátralékos fizetésük azonnal való kiutalását, siessen Prá­gába s eszközölje ki azt ott a királytól, hivatkozván a mondott végházbeliek nagy nyomorára. „Ehhel meg nem halhatunk, mert még az oktalan állat is elmenek[íil] az éhség előtt." De ha a király sem tudná vagy akarná a szükséges pénzt és posztót megküldetni, akkor oldja föl, szabadítsa föl őket a király­t abból az iszonyú hitből, melyről a fölségének köteleztük holtig magun­kat, hogy tudjunk magunkra és életünkre, az végházakat el­hagyván, másutt gondot viselni. Mely dologrul Nagyságod választ nekünk hozzon minél hamarabb lehet, mert mi okai nem akarunk lenni az a fölsége végházai ha pusztán maradnak vagy elvesznek, kiről mind Isten előtt mind emberek előtt tudomást is teszünk­. Isten éltesse . . ." KÁROLYI ÁRPÁD: Sepped. A szentgotthárd-vidéki tájszólásban (Rábakethely) szűkebb használatban ismeretes a sepped szó, két nyílt e-vel. Előfordul Zala megye nyugati részében is (Resznek). Értelme emberre vonatkozólag: 'lassan fogy, betegségben sorvad"; pl. „nagyon beteg, lehet látni, hogy sepped össze", vagy „annyira beteg, hogy sepped bele". Egyébként a süpped igével van asszo­ciatív kapcsolatban főleg hangalakja által, de valószínűleg je­lentésének is van szerepe ebben az asszociációban, mert néha ugyanarra a jelenségre mindkettő használható, csakhogy más értelemben, vagy legalább is a sepped mindig más hangulatot, valami beteges vonatkozást éreztet. Jelentésárnyalataira példák: „a hó összesepped a melegben; az összehányt, félig száraz fű is összesepped hosszabb idő múlva; az alma csak sepped a sütő­ben, ha az nem elég meleg, vagy ha már megsült, de még min­dig ott hagyják". Ez utóbbi példában és emberre vonatkozó használatában a sepped jelentése közel esik az aszik ige jelen­téséhez. Ha tehát az OMS. sepedyk alakja ennek a sepped igé­nek felel meg, akkor az ozuk­­ aszok ige szinonimájának tekint­hető, és a syrolmol sepedyk kifejezés jelentése körülbelül ez lehetne: 'siralomtól sorvadok'. MIKOS JÓZSEF: A vasmegyei Hegyhátról közlik a pessed 'pessad' igét (MTsz.)« Magam Zalaegerszegről ismerem ezt a kifejezést: „pessed az étel (ha a gyenge melegen soká ott tartják)". Az Alföldön (?) pesse­dez a. m. 'possadoz' (MTsz.). Gyöngyöshalászon, Heves megyében: „Pessed a tejföl, a főzelék, ha melegben hosszabb ideig áll és fölül meggombásodik, megpenészesedik, alul pedig kiválasztódik benne a víz («vizet ereszt»)"; uo. mondják: „Ne pessedjünk idebe, menjünk ki a levegőre!". Borsodból és Gömörből való a ki-pessed 'kipállik' és pessedt 'pállott' (MTsz.). Nagybaconban, Háromszék megyében még­ pessed 'ízt vált, megkeseredik, megpuffad a tej­föl'; esetleg: 'megromlik az édes leves (még nem lesz savanyú).

Next