Magyar Nyelv – 44. évfolyam – 1948.
Mikesy Sándor: Szamóca
6. A növénynek a szamócán és az epervel összetett nevein kívül még három nevét ismerjük: balmicai kapsa és komócsa. A balmicát a szamóca magyar népies neveként JÁVORKA SÁNDOR említi Magyar Flórájában. Gömör megye több helyéről ismeri a 'Fragaria vesca' megjelöléseként NATTER NÁD MIKSA. Ugyancsak az ő szíves értesítéséből tudom, hogy dr. Zsenyák János lekéri plébános 1908-ban megjelent „A gyógynövények hatása és használata" című munkájában a 33. lapon ez olvasható: „Erdei szamóca, balmica, földi eper (Fragaria vesca)". Az a körülmény, hogy Barsban és Gömörben, tehát a magyar-tót nyelvhatár mentén bukkan elő, rámutathatna eredetére. A tót Maticától vett értesítés szerint azonban „a balmica szó ismeretlen a szlovák nyelvjárásokban; még az sem ismeri e tájszót, aki pedig a honti és gömöri nyelvjárást dialektológiai szempontból átkutatta". A pozsonyi Szláv Intézet válaszában pedig: „A kérdezett balmica nincs nyilvántartva sem a készülőben levő Szlovák Szótár szóanyagában, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia állít össze, sem az eddigi — meg kell állapítanunk: hiányos — tájszógyűjteményekben. Éppen ezért etimológiát sem adhatunk." — Eredete így egyelőre megfejtetlen. A MIKL., EtWb.ban található balmához nincsen köze (ez a német Palmé-ből). A kapsa 'különös nagy neme az epernek' (MNyszet. V. 347), kapsa 'Fragaria-fajta' (MNy. IV. 32). Mindkét adat Hétfaluból. Valószínűleg az oláh capusa 'Ricinus communis, szőlőrügy' szóval tartozik össze. A MTsz. Király Pál hétfalusi gyűjtéséből kapsin alakot közöl. Ez az oláh cápsun 'fraisier, Knacker-Erdbeerstrauch, Fragaria collina' és capsina 'capron, grosse fraise, Knacker-Erdbeere' (DAMÉ, TIKTIN) átvétele. A DAcR. szerint is cáp$un az irodalmi nyelvben a növény, cápsuná pedig a gyümölcs neve (I. köt. 2. rész :113). Alakváltozatai: cápu$uná, cápsune, cáp$unicá. A DAcR. szerint a cápsuná a cápusá 'Ricinus communis; szőlőrügy' származéka -une augmentatív képzővel.3 L. még Nyr. XXIII, 102. Ami a komócsa nevet illeti, JÁVORKA idézett munkájában komocsa alakot találunk, de hitelesebb a komócsa, melyet GÖNYEY (ÉBNER) SÁNDOR közöl a Bodrogközből (FE. V, 73). Ő egyébként Komócsás földrajzi névre is emlékszik, ugyancsak a Bodrogközből. Valószínűleg a beregmegyei csomóca, az abaúji cimóca meg a komócsini növénynév pusztán hangalaki egymásrahatásából keletkezett vegyülék alak. 1 E két intézmény felvilágosításait Márkus Mihály közvetítésével kaptam. 2 Bár az oláh -un magyar megfelelője általában -m (vö. zabun , m. zabun, calun , m. kabun (DAMIAN, NyP. LXVII, 43), szórványosan azonban magyar -in megfelelés is előfordulhat, pl. rapsin 'mezei egér' (MTsz.) , oláh rapciune 'szeptember'. Jelentéstanilag így magyarázható: a rapsin a rapsin'egérből vonódott el, e nevet pedig azért kapta, mert különösen szeptemberbenjár feltűnően sok mezei egér az erdélyi tarlókon. A szeptember — mezei egér viszonyra vö. a szeptemberi költés őszike nevét (Népr Ért. XXXV [1943.], 177). A DAcR. adatait TAMÁS LAJOS szívességének köszönöm. E török eredetű növénynévről legutóbb Nyr. LVIII, 155 írt BEKE ÖDÖN.