Magyar Nyelv – 44. évfolyam – 1948.
Nagy J. Béla: Halandzsa
A magyar földi eper egyébként nem a német Erdbeere-ből való fordítás, hanem a növény természetes helyzetéből adódó elnevezés (lengyel neve poziemka). A földi jelző a fás epertől való megkülönböztetést is szolgálja. Szapagy. Nagyhalászi gyűjtésemben fordul elő e földrajzi név. Szabolcs monográfiájában Szapagy-szeg alakban szerepel. Ez utóbbi összetétel második tagja, valamint fekvése arra utal, hogy valami vízrajzi alakulattal van kapcsolatban. Mint ilyen valóban összevethető a drávamelléki szopattal. KISS GÉZA kiadatlan ormánysági szótárában ugyanis ezt találjuk: „Szapat: régi folyók, folyamágak ágya, ami még mindig világosan követhető, bár maga a folyó más felé tört utat. Liba és egyéb legelőnek használják, esetleg kaszálónak. [ Szapat — dn. (Csehi, Palkonya. — Régi, hosszú, keskeny tófenék, kitűnő ponty fogóhely áradás után.)" Szapat szavunk a szláv sopoti, 'canalis' (MIKL., PON. 318) megmagyarosodott alakja. E szó a szlávságban elég gyakran használatos 'fossatum, meatus, meder, árok' jelentéssel. Hazai forrásokból a következő adataink vannak: 1211: „iuxta f o s s a t a. quormn vnum voeatur Zopoth, aliud Beztricze" (CD. VII/5, 205) és 1214: „iuxta fossata, quorum vnum voeatur Zopoch, aliud Beztrice" (CD. III/l, 472) az ungmegyei Nagykapos környékén; 1277: „inxta alveum rivuli, qui voeatur Zopatti" (AVO. XII, 195) és 1279: „in una valle per quoddam pótok Zopoth nominatum", majd „ad prímum metam Zopot" (ÁVO. XII, 265—6) Horvátországban, Zágráb megyében (vö. ORTVAY, Vízr.); 1282: „ad quoddam pratum Zopoch vocatum" olv. Zopothi (Zichy Okm. I, 50) a beregmegyei Kis- és Nagydobrony határában. — A sopoth családjára nézve 1. a Szepetnek helységnév magyarázatát: PAIS: MNy. XXX, 294—5. A fentiek alapján feltehető, hogy az amúgy is igen sok szláv nevet őrző nagyhalászi földrajzinév-anyag Szapagy eleme e soport szó megőrzője. Azt azonban nem gondolom, hogy a rétközi magyarság nyelvében közszóként meglett volna, inkább egy szláv köznév magyar tulajdonnévi használatával van dolgunk. Az ormánysági szapat is lehet a Szapat földrajzi nevekből való, de itt a szláv nyelvterület közelsége, az évszázadok óta szüntelen tartó nyelvi érintkezés és a réka 'ér, patak' szó (ugyancsak Kiss GÉZA említett kiváló szótárából) tanúsága szerint egyszerűen jövevény közszó is lehet. MIKELY SÁNDOR: Halandzsa. Mit jelent pontosan nyelvünknek ez az újabb szava? BALASSA értelmező szótára szerint 'értelmetlen beszéd, fecsegés'. KÁLMÁN BÉLA hasonlóan magyarázza jelentését: "értelmetlen, badar beszéd" (MNy. XLIV, 16). Az Új Idők Lexikona ezt mondja róla: „Karinthy Frigyes szava az értelemnélküli beszéd megjelölésére." Ezek a meghatározások azonban szemléltető példa nélkül nem adhatnak világos fogalmat arról, hogy valójában mi is az a halandzsa, mert az értelmetlen beszédnek több fajtája lehetséges. Magukban véve értelmes szavakkal is lehet ! Ugyanott Ococ földrajzi név Otoc helyett.