Magyar Nyelv – 45. évfolyam – 1949.

Czeglédy Károly. A kunok eredetéről

volna fel a Torony­a (Tornya), alig tudom elképzelni. Ellenben a Toronya bátran levezethető a szláv tur 'bölény' szónak -ina képzős Turina vagy -ina képzős Turina származékából (MIKL., PON. 331—3 ilyen származékot nem közöl; vö. i. h. 211—2). PAIS DEZSŐ: A kunok eredetéről. Egy emberöltő óta folyik a vita a kunok eredetének nehéz kérdéséről, de csak a most elmúlt háború alatt került elő néhány olyan adat, amely ezen a téren fordulóponthoz juttatta a kutatást. A modern filológia eszközeivel először J. MARQUART vizs­gálta a kérdést híres „Über das Volkstum der Romanen" című munkájában. Az ő fő törekvése az volt, hogy a nyugati forrá­sokban qipcaq, qoman vagy sárgás (fakó), a keleti forrásokban qipcaq, qangl­i vagy fakó, a magyar forrásokban pedig kun néven is emlegetett nagy délnyugatszibériai törzsszövetségnek össze­tételét tisztázza. Első­sorban megállapította, hogy e különböző nevek a bonyolult összetételű qipcaq törzsszövetség különböző összetevőire vonatkoznak, amint a steppe-övvel szomszédos kultúr­népek sok esetben hívják különböző összetevőikről különböző neveken ugyanazt a nomád törzsszövetséget. Második feladatának azt tekintette, hogy a qipcaq törzsszövetség különböző össze­tevőinek történeti és földrajzi viszonyait külön-külön alapos vizsgálatnak vesse alá. Harmad sorban e különböző összetevők egyesülésének történeti hátterét kutatta. Negyed sorban pedig a már kialakult qipcaq törzsszövetség összetételének változásait vizsgálta a későbbi történelem folyamán. MARQUART egy XIII. századi perzsa szerzőnek abból a pársoros tudósításából indult ki, amelyet 1942 óta arab erede­tiben is ismerünk. Az arab eredetinek a szerzője, Marwazi, mervi származású polihisztor orvos volt, aki a szeldzsuk szul­tán udvarában működött és művét 1120 körül írta. Ebben az időben a mohamedán világ északkeleti határa a Szir-darja és a Szir-darja középső folyásától az Iszig-köl irányába, keletre­húzódó hatalmas hegylánc volt. A Szir-darján jöttek át a mohamedán vallásra tért szeldsük törökök is az iszlám terüle­tére. Marwazit tehát azoknak a törököknek a sorsa is érdekelte, akik a Szir-darját a szeldzsükök után lépték át. Ilyen gondo­latokkal foglalkozva egy helyen a törökökről a következőket mondja: „Van egy fajtájuk, amelyet qün-nak hívnak. Ők Qitay [Észak-Kína] országából jöttek [t. i. az iszlám területére], mert féltek a qitay khántól. Nesztoriánus keresztyének [voltak?]. Legelőik szűkössége miatt hagyták el régi központjaikat [ez nem egyezik az előbb mondottakkal]. Közülük való volt Ikinji ibn Quéyar a khwárizmi [mohamedán terület az Amu-darja

Next