Magyar Nyelv – 63. évfolyam – 1967.

Mikesy Sándor: A Jordánszky-kódex és a Nagyvátyi Glosszák keletkezési helyéhez

XXV). A fent nevezett faluk mindegyike Árpád-kori megtelepedés, és helynévanyaguk is igen régies típusú. Különösen Cserkúté az, ahol a XIII. században élt Buch, Bot, Derolt és Odolman nevét még ma is őrzi az Ücsvögye, Batvögye, Girótma és Dulimán hely­név (REUTER, MNy. LVIII, 239). Nem véletlen tehát, hogy éppen Cserkúton maradt meg ez a „zárvány". Mint ismeretes, KÁROLY SÁNDOR összefüggést állapított meg a Huszita Biblia és a Jordánszky-kódex nyelve között (NyK. LVII, 262 —4, 268), a Huszita Bibliáról pedig tudjuk, hogy Dél-Magyarország egykori nyelvállapotát tartotta meg számunkra. KIRÁLY PÉTER megállapításai igen érdekesek, de szerintem hibás az a véleménye, hogy a Jord K. adata a 'bokor, cserje' jelentésű, cseplyé­ve­l függ össze (vö. BENKŐ: i. h.), inkább a magyaregregyi 'agyagos föld' jelentésű csepely szóval. Tehát WEINSTEIN-HEVESS álláspontján vagyok (Nyr. XXIII, 315). — Abban, hogy egy szó egyfelől 'beragadós, váladékos szemű'-t, másfelől pedig 'összetapadós talajú'-t jelent, jelentéstanilag semmi meglepő nincsen, hiszen mindkettő levezethető egy közös 'tapadós, ragacsos' alapjelentésből. A Nyitra vidéki Gesztén például az agyagos földnek csipás a neve (Nyr. XXXIII, 465). A Baranyában ma is élő, de az OrmSz.-ban nem szereplő tájszó szerintem meg­erősíti VOLF GYÖRGY nézetét, hogy a Jordánszky-kódex nyelvének forrása Magyarország délnyugati részében, a Dráva mellékén keresendő (RMNy. V, XIV). 3. Nagyvátyi Imre bibliájában Mózes II. könyve XXIX. fejezetének 22. versénél és a Királyok II. könyve IX. fejezetének 24. versénél a latin armus magyar megfelelője­ként mel­talan van a könyvbe beírva. Megvan ez a szópár már a SchlSzt.-ben is (375). Az armus szinonimái: bracc­ium, umerus, scapula (Thesaurus Linguae Latinae. Lipcse, Teubner, 1900—1906.). A Szent István Társulat TAKÁTS ERNŐtől készített fordításában (1930.) az első helyen 'lapocka', a másodikon 'comb' olvasható. A régi fordításokban Mózes könyvében szintén lapocka áll (a Jordánszky-kódexből a XXIX. és XXX. fejezet sajnos hiányzik: RMNy. V, 66), a második helyen pedig címer (izémer). Csak a Mecsektől délre, a régies jellegű Cserkúton jegyezte fel REUTER a mellé kanala kapcsolatot. Egy helybeli erdész felesége szerint öreg asszonyok még használják. Például: Úgy megnyomtam a mejtem kanalát. A fiatalság nem ismeri. — Mivel szerettem volna latin nevét megadni, anatómusokhoz fordultam. A tőlük ajánlott, epigastrium azonban lejjebb fekszik. BALOGH KÁLMÁN Orvosi Műszótára (1883.) szerint 'felhastáj', BARTL JÓZSEF Orvos-gyógyszerészeti Műszótára (1884.) szerint 'gyomortáj'. Azzal a kóros elváltozással sem azonos, amit pectus excavatus-nak, illetőleg cipészmell-nek neveznek, mert a kaptafának a mellkashoz való szorítása következtében keletkezik. (Újabban olyan bányászokon is észlelték e mechanikus úton keletkező ártalmat, akik állandóan mellükhöz szorított fúrógéppel dolgoznak.) Ellenirányú deformitás a szegycsontok erős előreszögellése, amit pectus carinatum-nak vagy a tyúkmellhez való hasonlatossága folytán pectus gallinaceum-nak nevez az orvosi irodalom. Ezek az elnevezések azonban az anató­miai szótárakban természetesen nem fordulnak elő, mert a kórtan (patológia) tárgy­körébe tartoznak. Azonban a szegycsontnak az a kicsi bemélyedése sem szerepel bennük, amit formájáról melle kanakt-nak neveztek, mert nem lépi túl a variációs határt, s így csupán egyedi sajátságnak számít. Már-már azt hittem, hogy sem latin, sem magyar köznyelvi megfelelőjét nem tudom megadni, amikor segítségemre jött MOLNÁR ALBERT­ szótárának 1621-i kiadásában ugyanis ez található: ,,Praecordium, dii: Szivnec lápája". PP., majd utána PPB. az előtte álló Praecordia többessel összevonja és a lápája szót vápájá­ra cseréli át. A többes van csak meg MÁRTON (1818.), FINÁLY (1884.) és GYÖRKÖSSY (1956.) latin szótárában, de nincs meg DONÁTH (1959.) anatómiai és BRENCSÁN (1967.) orvosi szótárában sem. Megvan azonban a praecordium szó az idézett BALOGH- és BARTS-féle szótárakban 'szívgödör' értelmezéssel. A szívgödör szót legkorábban MÁRTONnál

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék