Magyar Nyelv – 78. évfolyam – 1982.

Dienes Erzsébet: A Jordánszky kódex eredetéről

vizsgálása arra nézve, hogy az ómagyarban a hosszú vagy a rövid magánhangzó volt-e az eredetibb a két ige abszolút tövében; a két szócsoport adatai egyúttal választ adtak arra a kérdésre is, hogy legnagyobb nyelvemlékünk tanulságai szerint a két ige eredetileg v-s tövű volt-e, avagy nem (A lesz és a tesz igék az Érdy Kódexben, 1980-ban Turkuban, az V. Nemzetközi Finnugor Kongresszu­son elhangzott előadás).­­ A javítások rendszere igazolta azt a tényt, hogy a fordítás, másolás, kompilálás eredményeként is létrejött Érdy K.-et olyan tudatosan megszerkesztett műnek kell tekintenünk, amelynek még egysé­ges nyelvi megformálására is törekedett alkotója, a Karthausi Névtelen (a továbbiakban: KN) (1. DIENES: AZ Érdy-kódex kelet­kezésének ideje: In memóriam Gedeon Mészöly: Acta Univ. Szegediensis 1961. 175 — 8. Az Érdy-kódex keletkezésének idejéről és írójáról: MNy. LXII, 17 — 29; Az Érdy-kódex írójáról: MNy. LXV, 312 — 5; BÁN IMRE, A Karthausi Névtelen műveltsége: MNy. LXXIII, 377 — 80; recenzió). — Az óó (t­ő) betűs szavak vizsgálata közben arra is fény derült, hogy az Érdy K. — eddigi isme­reteinkkel ellentétben — nem egy, hanem két kéz munkája (1. DIENES, A kvantitás-jelölés rendszerének néhány kérdése az Érdy-kódexben: Népi­ Nytud. XXI, 47 —69. A Karthausi Névtelen javításainak rendszere és tanul­ságai: NytudÉrt. 104. sz. 277 — 87). — Az Érdy K. különféle szempontú vizs­gálata közben szükségesnek mutatkozott a vele azonos helyesírási sajátosságo­kat mutató Jordánszky Kódex tanulmányozása, ezért megkezdtem a két kó­dex helyesírásának, hangjelölésének, kézírásának és javításainak összehason­lítását is (1. DIENES, AZ Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex elemzésének mód­szerbeli kérdéseiről: MNy. LXXIV, 208 — 11; Az Érdy Kódex és a Jordánszky Kódex kéziratai összehasonlításának tanulságaiból: MNy. LXXVII, 315 — 9­. Jelen tanulmányban eddig végzett összehasonlító munkáimnak azon ta­nulságait kívánom összegezni, amelyek támpontot nyújthatnak annak a kér­désnek a tisztázásához, hogy melyik szerzetesrend tagja le­hetett a Jord K. szövegének leírója, másolója. A két kódexről szólva mindenkor szem előtt kell tartanunk a következő tényt: Az Érdy K.-et a KN önálló alkotásaként, műegészként kell kezelnünk, ahogyan azt BÁN IMRE is tette ,,A Karthausi Névtelen művelt­sége" című munkájában (IztörtFüz. 88. sz. Bp., 1976.); a kódex íróját, a KN-t pedig alkotó egyéniségnek kell tekintenünk, akinek saját nyelvjárására és hangjelölési módjára a javítások rendszere is jól rávilágít. Ezzel szemben a JordK. esetében különbséget kell tennünk a kódex szövegének fordítója és másolója között. A JordK. másolat voltát minden két­séget kizáróan bizonyítja a törlés- és íráshiba-típusoknak az a rendszere, ame­lyet már VOLF GYÖRGY is körvonalazott a JordK. kiadásának Előszavában. A kérdés tárgyalása előtt tekintsük át röviden: mit mond a szakirodalom a JordK. eredetéről, nyelvi, helyesírási, hangjelölési sajátosságairól és az Érdy Kódexhez való viszonyáról. Az Érdy K.-hez hasonlóan a JordK.-ről is több megalapozatlan állítás látott napvilágot, illetve került be elfogadott tényként a szakirodalomba a múlt század közepétől kezdve. A JordK.-re vonatkozó fenti kérdések épp ezért nap­jainkig jórészt tisztázatlanok, vagy csak megközelítően tisztá­zottak. 1888-ban, a JordK. kiadásának Előszavában VOLF GYÖRGY a kódex adataival igazolható, helytálló megállapításokat tett. Ezek a következők: 1. Már a múlt században az a vélemény terjedt el — minden bizonyíték­nél-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék