Magyar Nyelv – 84. évfolyam – 1988.
Keszler Borbála: A Magyar Nyelvtudományi Társaság életéből
galmát, mely az illokúció beszédaktus-elméleti felfogásának továbbfejlesztését képezi. Szövegelemzési tekintetben felállította a szövegfunkció indikátorait, s ezeket példákon mutatta be. 1985. október 8. Szaknyelvi szakosztály. Kis ÁDÁM: A számítástechnikai szaknyelv helyesírása. — Az előadás a következő kérdésekkel foglalkozott: A szaknyelvi írási szokások vizsgálata: nagybetűs írásmód, a programnyelvi kulcsszavak írása, bonyolult összetételek, idegen eredetű szavak, képzőszerű elemek helyesírási problémái. 1985. október 15. Szlavisztikai szakosztály. GREGOR FERENC: Magyar eredetű tükörfordítások a szlovákban. — Az előadó bevezetőül röviden elemzett néhány idevágó publikációt és észrevételt, majd a következő magyar eredetű, illetve indíttatású szlovák kifejezést vizsgálta meg: horny pris 'felperes', dolny pris 'alperes', panská Stolica 'úriszék', zemskij pari 'földesúr', ryhodil na oci 'szemére vet', mila zeme 'mérföld', skodu vodlovat 'kárt vall'. 1985. október 25. Általános nyelvészeti szakosztály. ZSILKA JÁNOS: AZ ellentétek egysége mint az elemek lineáris kapcsolódásának szükségszerű alapja. Az amerikai szemantikában a szavak lineáris kapcsolódását a szavak által tartalmazott azonos általános elemre vezetik vissza. Az előadás az ellentétes jelentésmozzanatokat tünteti fel úgy, mint a szavak kapcsolódásának szükségszerű okát/alapját. 1985. október 29. Szemiotikai szakosztály és szlavisztikai szakosztály. Prof. R. A. USZPENSZKIJ (Moszkva), „Anti-viselkedés" a kultúrszemiotika tükrében (főként szláv népek anyagán). 1985. november 5. Szaknyelvi szakosztály. HEXENDORF EDIT, Mit jelent a köznyelv normatív jellege a szaknyelv számára ? — Az előadás néhány példa elemzésével próbálta bemutatni, hogy a szaknyelvi kifejezésekkel kapcsolatos s valamennyiünktől helyeselt alapelveket milyen módon sértjük meg a gyakorlatban. A példák többsége egyben nyelvhelyességi szempontból kifogásolható divatjelenségeket is szemléltetett. 1985. november 12. Magyar szakosztály. KÁROLY SÁNDOR: Szövegtan és erkölcsi nevelés. (L. MNy. LXXXIII, 7—13.) A társaság nevében Rácz Endre professzor köszöntötte Tompa József c. egyetemi tanárt 80. születésnapja alkalmából. (L. MNy. LXXXII, 494-7.) 1985. november 26. Magyar szakosztály. RÁcz EMRE, Diáknyelv Pápán a 30-as években. (L. MNy. LXXXIII, 145—56.) — A társaság nevében Benkő Loránd akadémikus köszöntötte Lőrincze Lajos c. egyetemi tanárt, a magyar szakosztály elnökét 70. születésnapja alkalmából. (L. MNy. LXXXII, 497-501.) 1985. december 3. Szaknyelvi szakosztály. BANÓ ISTVÁN, A latin nyelv és a magyar szaknyelvek viszonya (a jelen helyzet és a további lehetőségek). — Az előadó bevezetőül a szaknyelvek latin (görög) eredetű szavainak jelentőségéről beszélt, majd a „szómagyarítás" egyik sajátos eszközéről, az idegenből átkerült szavak visszalatinosításáról szólt. 1985. december 10. Magyar szakosztály. GUNDA BÉLA, A moldvai csángók eredete. — (L. MNy. LXXXIV, 12-24.) 1986. február 18. Fonetikai és beszédművelési szakosztály. MOLNÁR JÓZSEF, A beszéd mesterséges előállításának története 1975-ig. 1986. február 25. Szaknyelvi szakosztály. SZÉPE GYÖRGY, A szaknyelvi kommunikáció néhány kérdése. — Az előadás a következőkkel foglalkozott: 1. Miben különbözik a szaknyelvi kommunikáció a mindennapi kommunikációtól. 2. A terminológia néhány alapkérdése a szakmai kommunikáció szempontjából. 3. A szakmai kommunikáció vizsgálatában felhasználható néhány szociolingvisztikai szempont. 4. A szaknyelvi kommunikáció által létrehozott szövegek. 1986. március 18. Szaknyelvi szakosztály. BERÉNYI PÁLNÉ, Szaknyelv és szubjektivitás. — Az előadó magyar és francia nyelvű közgazdasági szövegek alapján foglal-