Magyar Nyelv – 84. évfolyam – 1988.

Hajdú Péter: Nyíri Antal köszöntése 80. születésnapján

után 1986-ban megjelent a III. kötet is, a szerzői nevek mutatója (Autorenregister. Re­daktion: L. BEHRENS). Schlachter finnugor kutatásainak középpontjában mondattani kérdések állottak az utóbbi években is. Több önálló kötetet szentelt a passzívum bonyolult kérdéskörének. A göttingai akadémia egyik kiadványsorozatában három kötetet jelentetett meg, s ebből kettő a passzívummal foglalkozik: Passivstudien (Nachrichten der Akademie der Wis­senschaften i­r Göttingen. Philologisch-historische Klasse. Jahrgang 1984. Nr. 3. 59­­.) és Passivstudien II. (idézett sorozat, Jahrgang 1986. Nr. 1. 88 1.). A harmadik, a szóban forgó sorozatban közzétett kötet a névszói állítmány finnugor nyelvekbeli jellemzése: Bemerkungen zum Nominalsatz (idézett sorozat, Jahrgang 1981. Nr. 4. 19. 1.). A finn passzívum kérdéseit könyv terjedelmű, részletes és alapos elemzésben vizsgálja (Hat das Finnische ein Passiv ?, FUF. XLVII, 1 —144). „Kontextstudien am Passiv des Malalap­pischen" című tanulmányában (Linguistica et Philologica. Gedenkschrift für Björn Col­linder. Philologica Germanica. Wien, 1984. Br. VI. 397 — 412) a lapp passzívumot jellem­zi. Ennek az elemzésnek a folytatása nálunk megjelent tanulmánya: ,,Eine grammati­sche Kategorie im Kontext" (NyK. LXXXV, 421 — 33). Anélkül, hogy a jubiláns vala­mennyi finnugor tárgyú, 1978 óta megjelent tanulmányát föl kívánnám sorolni, meg­említek még néhányat: „Suomen tempusjárjestelmán reunamia"(Virittája, 7—26, 116 — 41), ,,Aufgaben und Wirkungen des Passivs in finnisch—ugrischen Sprachen" (SFU. XXI, 9—17), „Finnisch—ugrische Entsprechungen zum Akkusativ mit Infini­tiv" (UAJb. neue Folge. Wiesbaden, 1981. I, 19-32). A nyolcadik évtized e bőséges aratásának láttán nem lehet más kívánságunk, mint az, folytatódjék töretlenül a termékeny évek sora. Azt kívánjuk, egészségi állapota, körülményei tegyék lehetővé kéziratban már elkészült, a finnugor nyelvek habco­s szer­kezeteit feldolgozó s a Malá-lapp fokváltakozást elemző munkájának a megjelentését, valamint újabb tanulmányoknak a megírását és közzétételét. Kívánjuk azt is, folytassa a magyar nyelv kutatását az eddigi eredményességgel. A nyíregyházi kongresszuson záróbeszédében (1977. VIII. 26.) azt mondta jubilánsunk: szépség nélkül nincs élet. A szavait követő spontán tetszésnyilvánítás, majd a számára ismeretlen kongresszusi részt­vevők meleg gratulációja nemcsak nyelvünk kitűnő ismerőjének, jeles kutatójának, te­hát a tudó­snak szólt. Legalább annyira az e­m­b­e­rnek, aki a tudomány művelését nem öncélnak tekinti, s aki a tudomány művelésében az emberi nemesedés egyik lehető­ségét látja. Mi, a magyar kollégák, barátok s tisztelők azt is kívánjuk, legyen minél több része ebben a szépségben, s legyen módja élvezni a dolgok okai megismerésének meg­érdemelt, csendes örömét. Kiss JENŐ Nyíri Antal köszöntése 80. születésnapján* Tisztelt Kollégák, Kedves Tóni Bátyám ! Tíz évvel ezelőtti jubileumodon Benkő Loránd így zárta laudatioját: „Kívánom,­­ hogy erőben, egészségben, alkotókedvben töltsed további életedet, éveidet a köz hasz­nára, és minél többször adj még alkalmat nekünk hasonló kerek évszámú ünneplésre" (MNy. LXXIII, 384). Nos, ez a kívánalom hála Istennek bevált, s most engem ért az a megtiszteltetés, hogy a 80. életévébe lépőt nyilvánosan felköszöntsem. Valószínűleg azért éppen engem kértek fel a méltatásra és üdvözlésre, mert köztudott a közöttünk levő régi kapcsolat és * Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1987. márc. 10-i ülésén.

Next