Magyar Nyelv – 85. évfolyam – 1989.

3. szám - Szó- és szólásmagyarázatok - Vörös Boldizsár: Néhány adalék az apacs történetéhez

közepeth, kyt masta[n]y időben felette vgheen alaa mondnak lenny az főld alath, ky akkoron az főid zyneen volt, mert az vőlgyeth wgrogyos yzapp ffel töltötte." Ha ragaszkodnánk LÁZS elképzeléséhez, akkor a fent idézett részlet értelmetlen­nek látszana; egy völgy feltöltődésében az iszap odakerülésének a módja a fontos, a békák esetleges jelenléte a folyamatban nem kizárt, de mellékes körülménynek tűnik. Az én elképzelésem a 'szökőár, árvíz' jelentés. Ahogy mai hullám­szavunk egy mozgásnak az utolsó mozzanatát fejezi ki (a víz aláhullását), úgy elképzelhető, hogy az évszázadokkal ezelőtti magyar nyelv a szökőárnak a fölemelkedő mozzanatát emelte ki, ahogy a mai elnevezés is, s így nem tartom kizártnak az ugrik (ugorj ~ ugorgy!) szóból való eredeztetését. A megoldásig reménykedjünk, hogy bukkannak még elő adatok . . . KREBSZ JÁNOS Néhány adalék az apacs történetéhez. A magyar nyelv történeti-etimológiai szó­tára két apacs szót ad meg (TESz. I, 162—3): az egyik a tisztázatlan eredetű 'öreg háló végére kötött dorong', a másik — amellyel a továbbiakban foglalkozunk — a köz­ismertebb 'csibész' jelentésű, eredetét tekintve nemzetközi kifejezés (vö. ang. apache, ném. Apache, fr. apache, ol. apache, or. ariam 'apacs'). Nyelvünkben ez a jelentés — a TESz. szerint — 1909-ben tűnik fel először. (A szó e jelentésének történetével, annak elsősorban irodalmi vonatkozásait vizsgálva foglalkozott VOIGT VILMOS „Apacsok Magyar­országon" c. cikkében, MNy. LXXXII, 219 — 20.) A szó eredetéről ezt írja a TESz.: „Etimológiailag azonos az észak-amerikai har­cias apacs indiánok nevével, amelyet főként Cooper [1789—1851.] regényei tettek széles körben ismertté." Az állítás alábbiakban vitatott második felének forrása feltehetőleg KALLÓS EDE „Indián szavak nyelvünkben" c. dolgozata (Nyr. LXXV, 458; a TESz. hibásan teszi meg DÉNES SzILÁRDot e cikk szerzőjének), amely szerint „Cooper amerikai regényíró tette e nevet [apacs] ismeretessé, egyik regényének ők a hősei. De egyszersmind Cooper regénye volt annak is az alapja, hogy ez az indián törzsnév a mai tudatban már teljesen elvonatkozott az indiánoktól. Cooper féktelen indulatú, mindenre elszánt vad indiánjaira gondolt Victor Morris párizsi újságíró, amikor 1902-ben írt cikksorozatában apache névvel jellemezte a párizsi alvilág minden gaztettre kész bandáját." KALLÓS azonban nem adja meg Cooper regényének címét, ahogy a TESz. egy másik forrása, A. J. STORFER műve (Wörter und ihre Schicksale. Berlin —Zürich, 1935. 28 — 9) sem: „Fenimore Cooper indiánregényei [Indianerromane — itt: t. sz. !] széles körben ismertté tették az apacsok nevét." Azonban Cooper regényeiben nem szerepelnek apacsok (ennek „próbájaként" átnéztem regényeinek 32 kötetes kiadását: Cooper's Novels. T.—XXXII. New York, 1859—1861.). Híres „Bőrharisnya-sorozatának" és más, az észak-amerikai indiánok világában játszódó történeteinek színtere a Nagy-Tavak vidéke, a keleti ős­erdők, s a szerző az ott élő indián törzsek — delawárok, huronok, mohikánok stb. — küz­delmeit írja le. A „Bőrharisnya-sorozat" utolsó kötetében, ,,A préri"-ben a Sziklás­hegységnél, a Mississippin túli prériken zajlik a történet, indián szereplői a sziúk. Az apa­csok pedig az USA délnyugati területein, Arizonában, Texasban, Új-Mexikóban élnek, tehát nem északon, északkeleten, ahol Cooper indiánregényei játszódnak. Sokkal valószínűbb, hogy nem a nagy amerikai író, hanem — mint pl. F. KLUGE „Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache" c. szótára (Berlin, 1963. 27) állítja — két, azóta elfeledett XIX. századi francia regényíró hatására alakult ki az apacs­nak 'gonosztevő' jelentése. Gabriel Ferry „Coureur des bois" (1853., magyarul: „A cserkésző." Bp. 1875.) és Gustave Aimard „Les Peaux-Rouges" (1888., magyarul

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék