Magyar Nyelv – 85. évfolyam – 1989.

3. szám - Szó- és szólásmagyarázatok - Vörös Boldizsár: Néhány adalék az apacs történetéhez

nem jelent meg) c. művei az apacsokat mint különösen vad népeket vitték be a köztu­datba. (Érdekes: Aimard regényének címe — C. BLOCH—W. v. WARTBURG, Dictionnaire étymologique de la langue frangaise (Paris, 1­960. 29) szerint — „Les Peaux-Rouges de Paris", azaz: 'A párizsi vörösbőrűek', Kérdés, vajon az alvilág figuráit jelölte Aimard ezzel az elnevezéssel ? A szakirodalom ugyanis csaknem egyöntetűen Victor Morris 1902-es írásához kapcsolja az apacs 'gonosztevő' jelentésének keletkezését! — Lehetsé­ges előzményeiről 1.: STORFER i. m. VOIOT i. m.). Gábriel Ferry regényének alábbi részlete, amelyben az „apachák" megtámadják az aranyásók karavánját (bár az 1875-ös fordítás átdolgozás is), érdekes adalék e jelentés kialakulásához: „A vad harcosok dárdákkal és szekercékkel rohantak . . . Ezeknek a bor­zasztó vörösbőrű lovasoknak az élén, siketítő lármájuk közepette, felismerhető volt egy magas alak, mozdulatlan jobb karral: a Gyászmadár, mint félelmet nem ismerő főnök hozzákötteté magát a nyergéhez, s így vezette harcosait, hogy szemeit a mészárláson gyönyörködtesse; bal karjával vezette a lovát s a harcolókat csak lova lábaival tapostatá agyon. Pár perc alatt borzasztóan pusztított a szekerce, a kés s a dárda ... A hullák halmokban hevertek ..." A menekülők legyilkolása után „újra egyesültek a győztes indiánok; azok, akik a futókat üldözték, mind fejbőröket tartottak kezeikben, melyek még vérzettek. A táborban legyilkolt fehéreket hasonló módon megcsonkíták." A harc után megpihen a két indián főnök: Gyászmadár és Zergény. ,,A halál két angyalához hasonlók valának, leküldve a földre a pusztítás és gyilkolás vezetésére. Úgy látszik, örömmel nyugtatják szemeiket a halál komor képén; füleik kéjjel hallgaták azt a vég­nyögést, amit az utolsó halálvonaglásban levő sebesült hallatott." (I, 218—20.) KLUGE szerint Aimard regénye nyomán nevezte Victor Morris e néven a gonosztevőket a „Belle­ville-i apacsok"-ban (1902.).­­ Az viszont, hogy az apacsok nem mint vérszomjas fene­vadak élnek a mai köztudatban, leginkább Kari May (1842—1912.) indiánregényeinek köszönhető, amelyek főhőse, a nemes jellemű Winnetou, apacs törzsfőnök. A francia irodalomban nem ez volt az első eset, hogy alvilági figurákat indián törzs után neveztek el: a példa lehetett id. Alexandre Dumas „Mohicans de Paris" (Párizs mohikánjai, 1854.) c. regénye. S ennek is vannak előzményei: a XVIII. század Angliájában a bandákba tömörült, éjszakai rendzavaró, bűnöző arisztokratákat mohawk, ill. mohock elnevezéssel illették, ami szintén egy észak-amerikai indián törzs neve. (Az azonosságról: WEBSTER, New International Dictionary. Springfield, 1959. 1578; a gonosztevők elnevezéséről még: STORFER i. m. 29.) Már 1700-ban jelent meg ilyen cím­mel könyv: „Mohocks de Londres" (G. ESNAULT, Dictionnaire historique des argots français. Paris, 1965. 13). Felvetődik a kérdés: vajon a mohawk, mohock elnevezés után — és esetleg Cooper nagy sikerű „Az utolsó mohikán"-ja (1826.) hatására — nevezte Dumas regénye szereplőit „Párizs mohikánjai"-nak ? Megjegyzendő ugyanis, hogy a mohock, mohawk és a mohikán elnevezések — rendkívül hasonló alakjuk ellenére — nem egy, hanem két indián törzset jelölnek, amelyek közvetlenül egymás mellett, a Szent Lőrinc folyótól keletre éltek. (L. erről pl. a National Geographic 1972. decemberi számá­nak térképmellékletét.) És­ talán Cooper regényeinek világhíre miatt — pl. „Az utolsó mohikán" regénycím szállóige lett — tették meg néhányan az amerikai írót az apacsok (kegyetlen) hírének (is) elterjesztőjévé ? ! Más problémák is felmerülhetnek az apacs jelentésével kapcsolatban. STORFER és (esetlegesen) a TESz. a népnév végső forrásának a juma indián apa-agwa-tse kifeje­zést tartja, melynek jelentése: harcosok, a háborít népe. K. LOKOTSCH (Etymologisches Wörterbuch der amerikanischen (indianischen) Wörter im Deutschen. Heidelberg, 1926. 27) is a jumák nyelvére vezeti vissza az apacs-ot: epatsch, epah 'ember (férfi)'. Ezzel szemben E. PARTRIDGE (Origins. A short etymological dictionary of modern English. London, 1961. 21) szerint a zuni apachu 'ellenség' az apacs elnevezés alapja. PARTRIDGE

Next