Magyar Nyelv – 93. évfolyam – 1997.
2. szám - Kiss Lajos: Hegynevek a történelmi Magyarországon
Gern Hiapy) nevének német előképe volt; I. 1876: Therichter Gern (KolbrTátr.) és 1893: Bolond Gerő (Pallas Lex. 3: 22). Részfordítás eredménye: Róna-havas, Ruszka-havas. Felemás eredetű tautologikus (szószaporító) összetétel: Góric-domb (StudSl. 25: 232), Harkatető( uo.), Kamon-kő stb. A hegységre átvonódott valamely csúcs neve: Csergő, Cserhát, Csukás, Gerecse, Gete, Hargita, Mátra, Mecsek, Nagy-Fátra, Papuk, Pilis, Réz-hegység, Vértes, Vihorlát stb. irodalmi olvasmányélményből született: Királyné szoknyája. Személyekre emlékeztető tiszteleti hegynevek: A tájjal valamiféle reális kapcsolatban levő, természetes úton keletkezett hegyneveken kívül vannak mesterségesen, hatósági úton, esetleg tudományos körökben alkotott hegynevek. Idetartoznak az adott korban kiemelkedőnek számító személyekre emlékeztető tiszteleti nevek. Néhány példa. — Attól a gondolattól vezéreltetve, hogy „a hegyek királyát csak királyi név illetheti meg", a millenium évében, Ferenc József király hatvanhatodik születésnapjára (1896. augusztus 18.) a Magyarországi Kárpát Egyesület kezdeményezésére a Magas-Tátra s egyben az egész történelmi Magyarország legmagasabb hegycsúcsának, a Gerlachfalvicsúcsnak a nevét Ferenc József-csúcs-ra változtatták. A második világháború után, 1949-től Sztálin-csúcs lett a hegy neve, de az sem bizonyult hosszú életűnek. Visszaállították a régi megnevezést, a Gerlachfalvi-csúcs-ot. — A Zöld-tavi-csúcs-ot (Grünseespitze, Baranie rohy) Késmárk városa Kossuth Lajos-csúcs-nak nevezte el. Nem lett közkeletű. — Észak-Erdély és a Székelyföld 1940. évi visszacsatolását követően a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz [1402: Petrosz: Márcipl. 124] lett a megnagyobbodott Magyarország legmagasabb hegye. Horthy-csúcsnak nevezték el Horthy Miklós kormányzóról. Ugyanakkor a Kelemen-havasokban levő Pietrosz Teleki Pál miniszterelnökről a Teleki-csúcs, a Kis-Pietrosz pedig Csáky István ülügyminiszterről a Csáky-csúcs nevet kapta. Mára ezek a hegynevek használaton kívül kerültek. Német hatásra nálunk is meghonosodott az a szokás, hogy névtelen hegycsúcsok első megmászóik nevét kapták. Pl. a Magas-Tátrában az Öt-tó katlanának egyik csúcsát, a Déry-csúcsot (Déry-Spitze, Spisky stíl) Déry József mászta meg elsőnek 1896. július 21-én; innen a neve. A Magas-Tátra főgerincén emelkedő Simon-torony (Simon-Turm, Zabikön) névadója az a Simon Haberlein volt, aki Käthe Broske társaságában elsőnek mászta meg 1905. szeptember 12-én. Az efféle újkeletű hegynevekkel a hegyvidékek lakossága mindig nehezen barátkozik meg. Idegen hangzású hegynevek magyarosítása. 1941-ben az akkori honvéd Térképészeti Intézet névrajzi bizottsága kezdeményezte a történelmi Magyarország hegy-, víz- és tájneveinek egységesítését, hangsúlyosan magyarosító irányzatossággal. Egyebek között meg kívánták honosítani a következő hegyneveket: Branyiszkó helyett Toborzás, Bucsecs helyett Búcsúzó, Detonáta helyett Kőorgona, Drócsa helyett Solymos, Hoverla helyett Hóvár, Negoj helyett Juhász-kő, Popadja helyett Papágya, Pap Iván helyett Paphavas, Ptacsnik helyett Madaras, Retyezát helyett Csapott bérc, Vepor helyett Eperhát, Vihorlát helyett Viharlátó, Vlegyásza helyett Vigyázó stb. Közülük csupán a már korábban is felbukkanó Madaras és Vigyázó, valamint a Solymos maradt meg a mai térképi használatban is. A hegynevek keletkezésének, alakulásának egyéb típusai is vannak. De azok is többnyire a világ realitásait, a való élet tényeit tükrözik. Kevés bennük a romantika. 7. Irodalom. M ÁRVAY JÓZSEF, A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár, 1943. — BENKŐ LORÁND, A Nyárádmente földrajzi nevei. Budapest, 1947. (MNyTK.