Magyar Nyelv – 97. évfolyam – 2001.
1. szám - Harmatta János: A Volgától a Dunáig. A honfoglaló magyarság történeti útja
MAGYAR NYELV XCVII. ÉVF. 2001. MÁRCIUS 1. SZÁM A Volgától a Dunáig* A honfoglaló magyarság történeti útja Éppen hetven esztendeje annak, hogy megjelent NÉMETH GYULÁnak „A honfoglaló magyarság kialakulása" c. monográfiája, amely máig tartó hatást gyakorolt a magyar őstörténet kutatására. Ennek oka nemcsak az volt, hogy világosan és tömören összefoglalta a korábbi kutatások eredményeit, hanem főleg az, hogy a magyar őstörténet folyamatának tengelyébe a török népekkel véleménye szerint ezer évig tartó együttélés vizsgálatát állította. „Ez együttélés története, körülményei — írta a műve előszavában — nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok — különösen fennmaradt nevek — magyarázata alapján." Valóban, könyvének módszertani szempontból legfőbb újdonsága az volt, hogy kísérletet tett a nevek, elsősorban a népnevek történeti forrásként való felhasználására, s e célra új módszert is dolgozott ki. Elismerésre méltó erőfeszítéseket tett a török népalakulatok kialakulási és fejlődési fomáinak és elnevezésük jelentéstani rendszerének tisztázására, s ebből történeti következtetéseket igyekezett levonni. Ha egy török népnév jelentése 'keverék' volt, ebből arra következtetett, hogy „többféle elemből alakult"," ha az elnevezés jelentésének 'fellázadó',' 'bolyongó',4 'engedetlen'5 megjelölés volt megállapítható, akkor azt az illető nép központi hatalom elleni fellázadására, a települési területéről történt elvándorlására, a királyi hatalommal való szembeszegülésére vonatkoztatta. Fontos szerepet játszott történeti elgondolásaiban az a megfigyelése is, hogy a hódító nép neve rendszerint kiterjedt a meghódított népekre, így szerinte „a törzsnevek történeti dokumentumok", s abból a tényből, hogy a magyarság csaknem mindazoknak a népeknek a nevét viselte, amelyek a Kr. u. V. század óta a Kubán-vidéken uralkodtak, arra következtetett, hogy a magyarság mindezeknek a népeknek az uralma alatt élt a Kubán-vidéken. Hogy e következtetések elméleti-módszertani alapja nem teljesen szilárd, azt maga NÉMETH is érezte, és erre nyomatékosan utalt is: „Természetesen nincs kizárva a lehető * Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2000. december 13-i közgyűlésén. 1 NÉMETH GYULA, A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp., 1930. 3. " NÉMETH i. m. 129. 3 NÉMETH i. m. 233—7. 4 NÉMETH i. m. 189—90. 5 NÉMETH i. m. 105. 6 NÉMETH i. M. 74. 7 NÉMETH i. M.28. 8 NÉMETH i. M. 176.