Magyar Nyelv 110. (Budapest, 2014)
2014 / 1. szám - Manherz Károly: A magyarországi német dialektológiáról. Kutatási tendenciák és eredmények
MAGYAR NYELV 110. ÉVF. 2014. TAVASZ 1.SZÁM A magyarországi német dialektológiáról Kutatási tendenciák és eredmények 1. Előzmények. A hazai német nyelvjárások kutatása az 1945 előtti, különösen az 1920-as, 1930-as évek nyelvszigetkutatásainak eredményeit tekintve, az akkor gyűjtött - és részben magyar nyelven - publikált nyelvjárási anyagból kiindulva, azt felhasználva, az 50-es, 60-as években megújult. Az 1945 utáni, politikailag nem éppen kedvező légkörben, a hazai németség nagy részének Magyarországról történt kitelepítése utáni igencsak feszült helyzetben, a kisebbségi nyelv háttérbe szorításának, a kommunikációs stratégiák átalakulásának időszakában megnehezült a tudományos kutatás is. Nem véletlen, hogy az MTA a volt NDK Tudományos Akadémiájával kötött keretmegállapodást Mollay Károly, Hutterer Miklós és Kiefer Ferenc kezdeményezésére és aktív részvételükkel, egyes ún. közös projektek (akkor még tervmunkának hívták) megindítására (Hutterer-Mollay 1965). Az sem véletlen, hogy Hutterer Miklós, az ún. budapesti német dialektológiai iskola megteremtője, az akkori Szovjetunióban Viktor Zsirmunszkij aspiránsaként írta meg az „iskolát” megalapozó nagy munkáját, a Dunántúli-középhegység német nyelvjárásainak összefoglaló hang- és szóföldrajzát, illetve szóképzését (Hutterer 1963). Hutterer és Mollay ebben az időszakban jelölik meg a magyarországi német dialektológia legfőbb kutatási feladatait egy hazai német nyelvatlasz, egy nyelvjárási tájszótár és egy nyelvjárási hangarchívum előkészítésében és megjelentetésében. Természetesen a Szász Tudományos Akadémia (Lipcse) elméleti és nyelvjárás-kutatási tapasztalatai mellett (Hutterer 1960) - főleg a 60-as, 70-es években - a marburgi (DSA , Német Nyelvatlasz) és bécsi dialektológiai iskolák elméleti és módszertani hatásai is megfigyelhetők az akkori hazai német dialektológiai tematikákban (Hutterer 1961; Manherz 1968). Magyar Nyelv 110. 2014: 1-16. * Köszönettel tartozom Erb Máriának a Nyelvatlasszal kapcsolatos szövegrészek magyarításáért és Knipf-Komlósi Erzsébetnek, hogy akadémiai doktori értekezésének magyar nyelvű téziseit felhasználhattam beszámolómban.