Magyar Nyelv – 112. évfolyam – 2016.

2016 / 3. szám - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - C. Vladár Zsuzsa: Valójában ki a szerzője a Demonstratiónak?

316 Tudománytörténet Klaniczay szerk. 1964: 389; BMFN. 1: 72). A kozári csata színhelyére utaló dűlőneveket lásd Egyházaskozár nevei között: 7/13. Tinódi u.; 7/104. Nagyjauka; 7/117. Walssgrub­e Wal­­sgrube ’Csatagödör’ (BMFN. 1: 82,86). A Jauka név a szk. jauka ’jajgatás’ szó átvételével ma­gyarázható. Az 1855-ből származó kéziratos térkép Walssgrub névadata feltehetően az 1543. évi csatatér (Walstatt) temetőjére utaló helynév (BMFN. 1­ 7/117.). Megemlítem még, hogy a mai Egy­házas kozárnak korábbi neve Ráckozár volt. A település 1680 körül csaknem teljesen elnéptelenedett, majd 1696-ban újra benépesült: rác (szerb) családok telepedtek le a faluban. Tinódi Lantos Sebestyén, a tudósító énekek első és legjelentősebb képviselője 1505— 1510 között született a Baranya megyei Tinód községben. A törökdúlás idején elpusztult falu a mai Rózsafa (korábban: Büdösfa) határában fekhetett. A hely névemlékei: 93/97. Alsó Tinód, Alsó tinódi dűlő, Alsó tinódi lén­a. A dűlő dombosabb részén három ház nyomai vehetők ki. Az adatközlők szerint itt állt egy nagy fazsindelyes ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén lakott. A nagy ház lámpája este az úton levőknek tájékozódási pontként szolgált. A lakóház 1830 körül pusztult el.­­ 93/98. Tinódi, 93/98. Alsó-felső Tinód és Tinódi dűlő (BMFN. 1: 493). Hivatkozott irodalom BMFN.­­ Baranya megye földrajzi nevei 1-2. Szerk. PESTI JÁNOS. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1982. Cs.­­ CsÁNKI DEZSŐ, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1-3., 5. MTA, Bu­dapest, 1890-1913. Cs.Sz.­­ KÁZMÉR MIKLÓS, Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtu­dományi Társaság, Budapest, 1993. HEGEDŰS Attila - Papp Lajos szerk. 1991. Középkori leveleink [1541-ig]. Régi Magyar Levéltár 1. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaniczay Tibor szerk. 1964. A magyar irodalom története 1600-ig. MTA, Budapest. Kolta János szerk. 1958. Baranya. Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Pécs. TESz. ~ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-3. Főszerk. BENKŐ LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967-1976. TMFN.­­ Tolna megye földrajzi nevei. Szerk. ÖRDÖG Ferenc - VÉGH József. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. Pesti János TUDOMÁNYTÖRTÉNET Valójában ki a szerzője a Demonstratiónak?* 1. Bevezetés: Sajnovics János (1733-1785) 1770-es Demonstratiója (Bizonyítás: A magyar és a lapp nyelv azonos) az általános és a magyar nyelvtudomány-történet valamint a finnugrisztika alapmunkája, amely először igazolta tudományos eszközökkel a magyar nyelv rokonságát egy finnugor nyelvvel. Közismerten a mű egy csillagászati expedíció . Köszönettel tartozom névtelen lektoromnak a tanulmány első változatához fűzött észrevéte­leiért és tanácsaiért. Köszönöm Éder Zoltán és ifj. Bartha Lajos segítő megjegyzéseit is. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2016.3.316

Next