Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.

2019 / 1. szám - TÁRSASÁGI ÜGYEK - Balázs Géza: Aki a harangokért szólt. Bőzsöny Ferenc (1931-2018) emlékezete

Társasági ügyek Szövetségének. Nyugdíjazását követően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Köz­ponti Papnevelő Intézet retorikatanára lett. A Magyar Rádió és Televízió nívódíjasa volt, 1997-ben megkapta a Kazinczy-díjat, 2000-ben a magyar nyelv ápolásáért és magas szintű közreadásáért kiérdemelte Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntető elismerést, 2005-ben a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat. Budapest Belváros-Lipótváros és Zebegény díszpolgárává válasz­tották. Hetvenedik születésnapja alkalmából, 2001. február 23-án Wacha Imre köszöntötte a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. 87 éves korában, 2018. október 25-én hunyt el. A sajtóban, rádióban, televízióban, de a közösségi oldalakon is nagyon sokan búcsúztatták a Magyar Rádió talán leginkább meghatározó egyéniségét, sokak tanárát. Aki a harangért szól... címmel jelent meg Bőzsöny Ferenc önéletrajzi ihletésű könyve és CD-je. A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében című doktori értekezése (1973) és könyve (1975) a túlzás (főleg a nagyítás és a kicsinyítés) pragmatikai jelenségével, annak stilisztikai és grammatikai megoldásaival foglalkozik­­ a Magyar Rádióból vett példák alapján. Főbb retorikai-stilisztikai csoportjai a következők: neologizmusok, idegen szavak, állandósult szókapcsolatok, metaforák, eufemizmusok, megszemélyesítések, rokon értelműség, ellentétes jelentésű szavak, pejorációk. A gram­matikai elemzésben a túlzásnak a mondatrészekben való megjelenését vizsgálja: túlzás alannyal, nagyítás állítmánnyal, túlzás állítmánnyal, nagyítás tárggyal, nagyítás határozó­val, túlzás határozóval, nagyítás jelzővel, túlzás jelzővel. Túlzó hatást kelthet a mondat­részek halmozása, felsorolása és ismétlése, a mondatpárhuzam, az ellentétes szerkesztés­­mód, a kérdés. Értelemszerűen szóba kerül a rádió kapcsán a rádióban alkalmazott humor, illetve a rádió humora, a szóbotlások, bakik világa. A kötetet példatár zárja. Magam 2018 májusában, az Anyanyelvápolók Szövetsége közgyűlésén találkoztam vele utoljára. Korábban éveken át együtt dolgoztunk a rádió nyelvi bizottságában. Szá­momra is ő volt a rádió, a rádió hangja. Gyermekkoromtól fülemben élt ez a hang, s amikor megismerkedtem vele, lenyűgözött, s inkább figyeltem erre a csodálatos hangra, mint a mondanivalójára... Bőzsöny Ferenc hangja: életem, az elmúlt több mint fél évszázad... Egyszer közösen szerepeltem vele a Belvárosi plébániatemplomban, talán a magyar nyelvről kellett valamit előadnom az oltárnál, elfogódott voltam, de ő előttem szerepelt, s láttam, hogy viselkedik, hogy hajt fejet az oltár felé, követtem. Jártunk egyszer a nyelvi bizottsággal Egerben, emlékszem, nagyon jót beszélgettünk, s ő egy gyüszűnyi pálinkával jelezte, hogy barátjának tekint. Az elmúlt években többször felhívott, hogy milyen nyelvi visszásságokat tapasztalt, szóljak róla a rádióban... Megtettem. Annyira jó lenne még be­szélgetni vele. De már csak odafenn, az égi kávéházban. Isten nyugosztalja, a Magyar Rádió legszebb, legjellemzőbb és utánozhatatlan hangját. Balázs Géza ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem

Next