Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.
2019 / 4. szám - SZEMLE - Borbély László: Írói szótár Katona József Bánk bán című művéhez
Illyés a mű dramaturgiáján is változtatott, addig Nádasdy a verses formát írta át modern prózába, hogy a kortárs olvasók könnyebben megérthessék, befogadhassák a művet (14). Веке Józsefnek a szótár elé írott Tájékoztatója a dráma keletkezésének idejét (1819) nyelvészeti szempontból is lényegesnek tartja, hiszen azokban az években már javában tartott a nyelvújítás. Katona József azonban távol tartotta magát az irodalmi élettől és Kazinczy szellemi mozgalmától egyaránt, így a darab nyelvi anyaga hagyományos maradt. A hagyományos alapokon álló nyelvhasználat indokolt, hiszen a mű cselekménye II. Endre király uralkodása idején játszódik. Egyébként Arany Jánostól Szerb Antalig többen a nyelvi megformálást tartják a dráma egyik művészi értékének. A műben sok olyan ma is használatos szó van, amelynek jelentése az évszázadok során megváltozott. Más szavak viszont azért szorultak magyarázatra, mert a mai köznyelvben már nem használatosak. Olyan írói szótárról van szó, amelynek megalkotására társadalmi igény volt, hiszen a Bánk bán alapmű az általános magyar műveltségben és a közoktatásban egyaránt, így vált „társává” Katona József Balassinak, Csokonainak, Zrínyinek, Aranynak, Petőfinek, Juhásznak és Radnótinak, akiknek munkássága írói szótár megírásáért kiáltott a minél szélesebb körű és értő olvasói befogadás érdekében. A szótárhoz szépirodalmi ihletettségű Ajánlást írt Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. Ebből idézünk néhány gondolatot: „Gondolkodóba estem: vajon miről is szól hát Katona drámája? Az Aranybulláról? A keresztes hadak háborúiról? A korabeli udvari intrikákról? [Bekezdés.] Vagy talán mégis valami másról? [Bekezdés.] S a legfőbb kérdés: mitől vált ez a Mű bemutatása pillanatától fogva nemzeti drámánkká? [Bekezdés.] Bánk, Petur, Gertrud alakja vissza-visszahátrál az időbe. A történelembe. [Bekezdés.] Ám egy-egy lézengő ritterre - ha akarom, ha nem — ma is rá-rátéved a tekintetem, s Tiborc örököseivel jártamban-keltemben nap mint nap szembetalálkozom. [Bekezdés.] Költő lekötött szárnyú szívének robbanása pedig egészen, de egészen idáig hallik.” (7.) A Bánk bán szavainak értelmezéséért, pontos dokumentálásáért pedig tisztelettel emelünk kalapot és mondunk köszönetet a lexikont megíró szerzőnek, akiről a fülszövegben megtudhatjuk, hogy nem egyszeri nekiveselkedésről van szó, és bizalommal fordulhatunk hozzá szépirodalmunk más nagyságainak életműve kapcsán máskor is. Idézzünk a könyv fülszövegéből: „Веке József (1934) Nagykőrösön Arany-kultuszban nevelkedett. Kecskeméten érettségizett, majd a szegedi egyetemen kitűnő nyelvészek (Mészöly Gedeon, Klemm Imre Antal, Nyíri Antal) iskolájának hatása fordította érdeklődését a nyelvtudomány felé. Néhány évi magyartanári működés után találkozott azzal a gonddal, hogy nagy nemzeti drámánk, a Bánk bán szavai a diákok számára néhol érthetetlenek, gyakran félreérthetők. Egykori egyetemi előadója, Pásztor Emil a szintén kötelező olvasmány, a Toldi szavaiból készített értelmező írói szótárt, s ez mintát adott hasonló mű készítéséhez. Iskolai feladatai mellett végzett ötévi munkával a drámaíró születésének 200. évfordulóján meg is jelent a Bánk bán című dráma igencsak magyarázatra szoruló szókészletét feldolgozó szótár. Ezt követte a nagy költő-hadvezér, Zrínyi Miklós összes verses és prózai magyar nyelvű művének, sőt levelének szavait feldolgozó munka, harmadik vállalkozása pedig a tragikus sorsú Radnóti Miklós költői szókincsét tartalmazó szótár volt, ez a költő születésének 100. évfordulóján, 2009-ben jelent meg. Legnagyobb munkájával, Arany János költői nyelvét feldolgozó háromkötetes szótárával Arany János előtt tisztelgett a költő születésének 200. évfordulóján 2017-ben. E munkáját Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.”