Magyar Nyelvőr – 23. évfolyam – 1894.

6. szám - Helyreigazítások. Magyarázatok - A Kossuth név. Szigetvári Iván - A Kossuth név. Szarvas Gábor

A Kossuth-név. Sokat írtak Kossuthról az egész világon, beszéltek eredetéről is, nem kerülte ki azt a sorsot se, a­miben manapság minden nagy ember részesül, hogy megtették zsidónak, persze nem a zsidók, hanem az antiszemiták, a­kiknél ez eg­y­szerűen a mesterséghez tartozik , de megtették tót származásúnak is. Meglehet, hogy ez is eg­yszerűen a mesterséghez tartozik, de itt már nem olyan föltétlenül bizonyos. Épen ezért fordulok én a magyar nyelvtudományhoz, mert ő tőle szeretnék feleletet kapni e kérdésre : mit jelent a Kossuth szó ? Ha kutatja a történettudomány nagyjaink eredetét, ha még kézi könyveink is összeállítják a Bethlen, Rákóczy sat. genealógiáját, azt hiszem, a Kossuth neve is megérdemel annyit, hogy szóvá tegyük. És itt magam kijelentem, a­mit az olvasó úgy is észrevesz, hogy tisztán csak mint laikus, mint eggy érdeklődő magyar ember vetem föl a kérdést. Én magam semmiféle kutatást nem végez­tem , nem lévén ismerős a szláv nyelvekkel, nem akarok előállni semmiféle állítással, a­mi úgyis csak arra lenne jó, hogy illetéke­sebbek megdöntsék. Csupán­­csak azt mondom el, a­mit minden kutatás nélkül készen kaptam. A Helységnévtárban két község viseli a Kossut nevet (h nél­kül van írva), az e­gyik Pozsony, a másik Turóc megyében; ezt az utóbbit tartják a Kossuth-család fészkének. A főváros közelében levő Kossuthfalva, azt hiszem, kimaradhat a számításból, mert ez újabban keletkezett község tudtommal már Kossuth Lajos­ról vette nevét. Belgrád mellett a Topclder-park e­gyik része Kosuta nevet visel, a­mi, ha nem csalódom, körülbelül annyit tesz, hogy :szarvas-tanya, liget, park­ sat. Ezt a helyszínén hallottam. Prágá­ban e­gyik napon vezetővel jártam be­ a várost és a­mikor a kálvinista templomhoz értünk, azt mondja vezetőm, tudva, hogy magyar vagyok. ,Érdekelni fogja önt a szép név miatt, hogy ennek a templomnak a papja Kossuth Benjámin". Láttam is aztán, prédikálni is hallottam cseh nyelven a prágai Kossuthot. Ennyi az, a­mit én tudok. Az itt elősorolt helyek: Pozsony és Turóc megye, Belgrád és Prága csakugyan szláv nyelvre lát­szanak mutatni, eggyelőre azonban én nem mernék mást mondani, mint­ hogy látszanak, mert bebizonyítva még nincs. A prágai adatra különösen nem sokat adok; nem azért nem, mert az ottani Kossuth református pap, a mi Kossuthjaink pedig lutheránusok, hanem mert az átömlés szomszéd országok között mindennapi.

Next