Magyar Nyelvőr – 24. évfolyam – 1895.
Értekezések - Prikkel Marián: Csélcsap
hogy codexünk hol készült, még csak nem is gyaníthatni". (Érdy C. Előszó X.XI.) Másfél éve, hogy kérdezősködtem Dedek Crescensnél, nem volt-e mégis a Dráva mentén egy kartauzi kolostor a XVI. század első negyedében. Akkor szóval azt felelte, hogy munkája megírása óta újabb adatokat, okiratokat talált, melyek a mellett szólanak, hogy alkalmasint a Dráva mentén is volt egy kartauzi kolostor. Kár, hogy ezen adatokat — tudtommal —mindeddig nem tette közzé. Kellő adatok híján nem merem föltenni, de nem egészen hihetetlen, hogy a Jord C. eredetijét egy később kartauzivá lett pálos szerzetes írhatta, s ugyanez a pálos szerzetes írta az Érdy C.-et, miután a kartauziak közé lépett. A kartauzi rendbe való átlépés meg volt engedve. „A pálos rendből tényleg a lövöldi zárda megalapítása után a jobb érzelműek tömegesen átkivánkoztak a kartauziak közé.... Sámbár (111.) Tamás érsek megtiltotta a kartauzi rendnek a pálosok fölvételét, mégis 1436-ban bele kellett nyugodni a pálos rendnek IV. Jenő pápa ama rendeletébe, hogy a pálos rendű fogadalmasnak nem szabad semmiféle rendbe fölvétetnie, de ha a kartauziak közé óhajtana lépni, az teljes szabadságában állandó (Dedek id. m. 139). Egy szerzőre vall azon körülmény is, hogy Wolf bizonyítása szerint mindkét codex nőszerzetesek (kartauzi apácák, klarissza apácák) számára készült, ,a Jordánszky codex nemcsak, hogy utoljára apácakolostorból került elő, hanem régebben is apácabirtok volt. Igaz ugyan, hogy a legtöbb bibliafordítást, legendás könyvet nőszerzeteseknek szánták, nőszerzetesek is őrizték meg, mégsem szabad ezen körülményt a szóban levő két-egy codex szerzőjére vonatkozólag figyelmen kívül hagynunk. Fenti sejtelmem nyilvánításával újabb kutatásra akartam fölhívni a monaszteriológia íróit, hogy segédkezzenek munkálataikkal ezen nyelvészetbe vágó, fontos kérdés tisztázásában. VEHTSTEIN-HEVESS KORNÉL: CSÉLCSAP. Szilasi M. gyanítása szerint e szó nem egyéb, mint az eredeti szélcsap formának ivadéka (Nyr. 23 : 435). Eme magyarárázatra a következő szólás vezette Szilasit: ,A csélcsap sugarak mászkálnak' (Bródy : Nyomor 9). Ebből kiindulva legvalóbb szinünek tartja, hogy a csélcsap mint rövidülés a csélcsapó ('*szélcsapó') mássá, mivel a csapó egymagában is előkerül ,levis, inconstans, 37*