Magyar Nyelvőr – 42. évfolyam – 1913.

Értekezések, önálló cikkek - Szabó Sándor: A Jókai-szótárhoz

Elkerülhetetlennek tartom egy német szómutatónak is a szótárhoz való csatolását. Azt hiszem, az a csekély költségtöbblet, amit a kiadásban okoz, bőségesen megtérül ama haszon folytán, mely, a szótár forgatóira hárul ezáltal. Jónak látnám továbbá, ha az egyes cikkekben nemcsak a szorosan vett szólások foglalnának helyet, hanem az egyes jelentés-árnyalatokat is megvilágítaná néhány alkalmasan megválasztott példamondat. Ennek hasz­nos voltát bizonyítja a Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Munkácsi votják, Ramstedt kis cseremisz szótárának értékét is rendkívül emelik az egyes szók mondatbeli használatára utaló példák. Ennyiben akartuk Setala tervét ismertetni. De bármily nagyszerű is ez a terv, igazi értéke csak úgy lesz, ha minél előbb meglátjuk a gyakor­latban is megvalósítva. Csakugyan itt az ideje már, hogy az a gazdag anyag, melyet annyi kiváló tudós az utóbbi időben gyűjtött, végre hozzá­férhető legyen a tudomány számára. Reméljük, hogy mind a magyar, mind a finn, mind a skandináv államokbeli kutatók belátják ezt, s azt az ér­demet, amit a tudománynak önfeláldozó és fáradságos utazásaikkal tettek, fokozzák azáltal, hogy kutatásuk eredményeit most már nyilvános­ságra is hozzák. A JÓKAI-SZÓTÁRHOZ. Irta Szabó Sándor. Az Újság 1913. szept. 17. számában a szerkesztői üzenetek kö­zött válaszolnak valakinek, aki Jókai Új földesúrának néhány sza­vára volt kíváncsi. A kérdések legtöbbjére a feleletadás kötelességét a még meg nem született Jókai-szótárra hárítja a szerkesztői üzenet, néhány szó magyarázatára azonban vállalkozik. A magyarázatok legtöbbnyire helyesek, néhány azonban véleményem szerint nem állja meg a sarat. Ilyen a fenerpikét magyarázata: „A piquet katonai csapatot jelent. Minthogy a regény megfelelő helyére nem tudunk ráakadni, lehet, hogy tűzoltó csapatról, s lehet, hogy olyan katonai csapatról van szó, melynek feladata a kivégzés." Így szól az üzenet. Ez a magyarázat csakugyan csak úgy születhetett meg, hogy a szerkesztőség nem tudott hirtelenében rá­akadni a kérdéses helyre. Ez a hely az Olcsó Jókai-kiadásban a 202. oldalon van. A helyzet az, hogy Eliz a kis Gyuszi inast állítja strázsául ajtaja elé, amikor már Hermin szökése apjuk távollétében megtörtént. A kis strázsa éppen a misst állítja meg. A kérdéses hely így hangzik: — Vissza! Én strázsa vagyok ! — Nono Gyuszikám, ne tréfálj. — Én nem vagyok „Gyuszikám", én patrol vagyok, én feuerpikét vagyok, aki közelít, meglövöm. Azt hiszem, ehhez nem sok magyarázat kell, hogy a feuerpikét itt se tűzoltó, se kivégzést végrehajtó csapat nem lehet, hanem csak egy személyből álló patrol-csapat, azaz strázsa. A piquet különben magá­ban is őrcsapatot jelent s ez a régi időben dárdás­ csapat volt, innen az elnevezés. Jókai a jelen esetben bizonyára olyan őrcsapatra gondol, amely­nek joga van az első eredménytelen fölszólításra rögtön tüzelni.

Next