Magyar Nyelvőr – 71. évfolyam – 1947.
Karinthy Ferenc: Bandita
Bandita. Ez is olasz jövevényszó, kérdés azonban, főnévként vettük át, vagy pedig jelzőként? Első adata 1659-ből való: „fogván más mordály bandita kis puskáját" (T. 1895:195), itt még bizonyosan a puska jelzője. Talán összevethető ezzel PETRECCHI (Novo Dizionario Scolastico della Lingua Italiana, 1942) következő értelmezése: bandita ,Estensione di terreno dov' è proibito cacciare o pescare senza il permesso del padrone*, vagyis olyan terület, ahol a gazda engedélye nélkül tilos vadászni-halászni. Elképzelhető, hogy valahol az orvvadászat körében kell keresnünk e szavunk átvételének mozzanatát. Az EtSz. meg a SzófSz. az olasz bandita ,száműzött, törvényenkívüli, rabló szóból magyarázzák a banditá-t. Olasz jövevényszavaink tanúsága szerint azonban a bandita kései, 1659-i feltűnése óvatosságra késztet, mert, míg a régibb átvételek közt meg is felel az olasz szórégi -o-nak itt-ott magyara: pálya ~ ol.: palio; spárga ~ ol.: sparago, addig az újabb korban már mindigot találunk ilyen helyzetben: kandalló ~ ol.: caldano; cakó ~ ol.: zocco; digó ~ ol.: dico. Ebből tehát vagy a magyar bandita jóval régebbi voltára, következtethetünk, vagy pedig másfelé kell e szavunk eredetét keresni. Karinthy Ferenc: Háji-báji. Somon m. Lózson azt mondják: Tudj Isten, háji-báji, tudja Isten mily régi lehet (Nyr 33:419). A MTsz nem közli, de a NySz-ban megvan: hái-bái ,vetus, vetustus; alt, verastet'. Idézi is Baróti Szabóból: El-kopott, ótska, háji-báji írás (MVK 352). Szemléld a pogányság dühösségének üszögében heverő háji-báji maradékot (387). Az ikerszó első tagja a NySz szerint is a ha? kérdőszó, melynek jelentése: mikor? Tehát háji-báji eredetileg azt jelentette: mikori?g NYELVMŰVELÉS Hivatalos magyartalanságok. Kinek ötlött fel már, hogy ez a szó történik nem alkalmazható egy drámára vagy regényre, hanem ehelyett játszik a helyénvaló? Bánk bán drámája nem történik itt vagy ott, ekkor vagyakkor ha nem csak játszik ott és akkor. A rádió esténként a viszonthallásra szóval kedveskedik hallgatóinak. Holott ez azt jelenti, hogy kölcsönösen halljuk egymást, mint ahogy „viszontlátásra" is a kölcsönös, egymás látását jelenti. A helytelen használat idegen nyelvből szivárgott át, ott ugyanis truss Wiedersehenau revoir nemcsak a kölcsönös látást jelenti, hanem az ismétlődőt is, a magyarban azonban ez nincs úgy. Nem töröm a fejemet rajta, milyen szólammal volna helyettesíthető, mert egyáltalában nem tartom helyénvalónak, a nagy állami vállalathoz méltónak hogy régimódi kereskedősegédi " nyárjaskodásokkal kedveskedjék feleinek, holott ezt semmi más állami, városi vagy nagyobbszerű társadalmi intézmény nem teszi. Megtehetnéd ezt a Nemzeti Színház, vagy opera, vagy akár egy bank, egy patika? Árdrágítás képtelenség, mert az ár sohasem drága, csak magas, vagy alacsony, vagy mérsékelt. Nem is árért adunk el valamit, hanem áron. Ennélfogva árdrágítás helyett árudrágítás volna a helyes kifejezés, sőt elég a drágítás. Levelezőlap nemcsak hosszú szó, de idegenszerű is. A pesti zsargon ezt csakugyan levlapra rövidíti, s ez súlyos vétség a nyelv ellen, ha komolyan meghonosodik. Ellenben teljesen megfelelő volna levéllap. Biztonsági tűt nemcsak a mindennapi ember használ, hmem a budai gyár is, mely kizárólag ennek gyártásáról nevezi el magát. Hát olyan nagyon kell ragaszkod-