Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.

J. Soltész Katalin: Petőfi versformakincse

A nap lement . Eljött a csend. A hat szótagú sor végén minden ritmusrendszerben szünetet, illetőleg nyúj­tottabb ejtést érzünk; ez a lassítás a viszonylag ritkán, minden második sorban megszólaló rímekkel együtt többnyire lágy, elégikus líraiság hangulatát kelti, magyaros ritmusban pl. Mi foly ott a mezőn . . ., Elmondom, mit eddig . . Reszket a bokor, mert. . Az árva lyány 3., Két sóhaj, Szeretlek, kedvesem . . .; jambusban: Két vándor, Könyeim 2., Élő halott, Láttam két hosszú nap .... Trocheusban hasonló a rímtelen hatosokból álló Vahot Sándorhoz: Bizalommal adtam Kezemet baráti Szorításra, és te Vissza nem taszítod . . A nyolcas a leggyorsabb sorfal, mivel ütemeinek minden ízét szótag tölti ki, különösen a magyaros rendszer párrímes szerkezeteiben szinte patto­gón élénk: Lánggal égő teremtette, Befordultam a konyhára, A faluban utca­hosszat . . ., Kinn a ménes, kinn a pusztán . . ., Mit nem beszél az a német, néha fenyegetően kemény: Bíró, bíró, hivatalod .... De a félrímmel fellazított jambusi képletekben is öntudatos magabiztosságot, olykor fiatalos hetykeséget éreztet a pergő ritmus: Sovány ősz, Apám mestersége s az enyém, A nap, Sorshúzás előtt, S. K. emlékkönyvébe: Hajolj meg, ha a fejtörő Gerenda ellenedre van . . . Én inkább betöröm fejem, Semhogy meghajtsam derekam ! Ilyen hangulatú a rímtelen Halhatlan a lélek . . . s a trocheusi félrímes El innét, el e városból ... is. Természetesen a különböző rendszerű nyolcasok sokaságá­ban (54 ilyen verse van Petőfinek) ellenpéldát is könnyű találni, mint a bánatos Temetésre szól az ének vagy Szivem, te árva rabmadár. A tízes szélesebb ívű, lassúbb sorfaj, a magyaros rendszerben gyakran epikus jellegű (Kuruttyó 1., A csaplárné a betyárt szerette . , Pusztai talál­kozás, Szilaj Pista, Kun László, Péter bátya). A jambusi tízesek alaphangja többnyire komoly, súlyos — ez a nyugat-európai drámai jambus egyik fő sorfaja is —: Az utánzókhoz, Falun, Olaszország, Elpusztuló kert ott a vár alatt . . ., Akasszátok föl a királyokat!, Vajda-Hunyadon 2. A trocheusi tízes is komoly, de lágyabb hangú: Jőj, tavasz, jöj !, A koldus sírja, Ne feledd a tért . . ., s az előző nemzedék kedvelt „szerbus manír"-ja: Első szerelem, Sz. J. kisasszony emlékkönyvébe (,,Mint a felhők, titkos sejtelemből,­­ Nap­keletre vándoroltam én is . . .­­"). Tizenkét szótag Petőfinél egynemű sorozatban a maximális sorhosszúság (kivéve természetesen a hexametereket.) A magyaros felező tizenkettős az elbeszélő költemény fő formája (János vitéz, Szerelem átka, Szécsi Mária, A táblabíró, Lehel vezér), de az ilyen formájú kisebb költeményekben is gyak­ran megvan az epikus, részletező szélesség: A csárda romjai, Három fiú, Fölszedtem sátorfám . . ., A hold elégiája, A kisbéres, Vérmező. Különösen lassúk a félrímes tizenkettősök, amelyekben a rím huszonkét szótag távolából

Next