Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.
Wacha Imre: A szép magyar beszéd 1972. évi versenye
rázza, hogy a versenyek mai foka már a megformálás részleteiről, a szűkebb értelemben vett kiejtésről, helyes hangsúlyozásról, hanglejtésről, a szünetek helyének jó megválasztásáról, a jó beszédtempóról alig kell szólni, mert ilyen jellegű hiba csak elvétve fordul elő. (Ez a tény az elődöntők, s nem utolsó sorban a diákokat felkészítő tanárok jó, igényes munkáját dicséri. Mégis van néhány olyan elvi és gyakorlati jellegű tanulság, mely szót érdemel. Most is, az előző évi versenyeken is, feltűnően érezhető volt a különbség a szabadon választott és a kötelező szöveg elmondása, megszólaltatása között — meglepő módon — az utóbbi javára. Ennek feltehetően két oka lehet. Az egyik, hogy a döntőbe jutók nyelvérzéke már annyira kifejlődött, hogy képesek rövid idő alatt megérteni az ismeretlen szöveget is; rövid idő alatt megtalálják az akusztikus, mondat- és szövegfonetikai eszközöket, melyek a tartalomnak és a nyelvi formának egyaránt megfelelnek. Ugyanakkor azonban, mivel nincsen sok idejük a felkészülésre, nem tudják a szöveget „agyonpreparálni", túlzottan „cizellálni", s ennek következtében nem válik öncélúvá a szövegmondás. A gondolatok és a nyelv logikáját igyekeztek érvényre juttatni a versenyzők, és — helyesen — ezzel akarnak hatni a hallgatóra, nem pedig öncélúan szép hanggal. A szabadon választott szövegek eltúlzott kidolgozása nemegyszer éppen azért váltott ki negatív hatást a hallgatóban, mert a „szép" szövegmondás mögött elsikkadt a mondanivaló lényege. A másik ok az lehet, hogy a kötelező szöveg a célnak jobban megfelelt, bár nem volt annyira hatásos, mint némely szabadon választott szöveg. A legfőbb cél a szöveg megszólaltatása, a helyes szövegértelmezés. A tanulságok összegezése után — ismét a hagyományoknak megfelelően — dr. Beneédy József, Péchy Blanka és Markó Sarolta a Kazinczy Gimnázium igazgatóhelyettese átadta a Kazinczy-érmet, a Kaziczy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, a Győr-Sopron megyei Tanács, Győr megyei Város Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága jutalmát a húsz első helyezettnek. A bíráló bizottságtiszteletbeli elnöke Péchy Blanka, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; elnöke dr. Beneédy József, az MM főosztályvezetője; tagjai: dr. Deme László,a nyelvtudományok doktora, egyetemi tanár; Gálos Tibor, az MM közoktatási főosztályának előadója; Herczegi Károly, az MM szakoktatási főosztályának osztályvezetőhelyettese; Körmendy László, a Magyar Rádió bemondója, Kazinczy-díjas; dr. Perédy László, színművész, a Győri Kisfaludy Színház tagja; Sasvári Erzsébet, a KISZ KB munkatársa; Wacha Imre az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos munkatársa) a következő tanulókat jutalmazta a Kazinczy-éremmel: Bánk Judit (Budapest, Fazekas Mihály Gimnázium), Bellai Klára (Fót, Szakközépiskola), Duró Győző (Nagykanizsa, Landler Jenő Gimnázium és Szakközépiskola), Fodor Judit (Gyöngyös, Berze Nagy János Gimnázium), Gácser Mária (Hatvan, Bajza József Gimnázium), Hász Erzsébet (Budapest, Ságvári Endre Gimnázium), Hornai Gábor (Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium), Jelenkó István (Miskolc 1. sz. Szakközépiskola), Katona Ágnes (Budapest, Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközépiskola), König Éva (Győr Kazinczy Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola), Kuzma Anna (Budapest, 12. sz., Dallos Ida Ipari Szakmunkásképző Intézet), Mészáros Mihály (Budapest, 1. sz., Ipari Szakmunkásképző Intézet), Mihályi Győző (Miskolc, Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum), Medgyesi Pál (Budapest, Piarista Gimnázium), Munkácsi Ildikó (Debrecen, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium), Nagy Zoltán (Debrecen, Kereskedelmi Szakközépiskola), Révész László (Székesfehérvár, József Attila Gimnázium), Sárossy Kinga (Eger, Gárdonyi Géza Gim-