Magyar Nyelvőr – 97. évfolyam – 1973.

R. L. G.: Petőfi Sándor nevének cirillbetűs írása

szótár is változatlanul, a hagyományos írásmódnak megfelelően közli. A pénzügyminisz­térium (szintén háromtagú és hat szótagú) szó viszont csak a tanácsadó szótárban szere­pel — tehát írásmódjára nem lehetett hatással már egy további szabályzatban rögzített íráskép —, a tanácsadó szótár szerzői mégis a kötőjel nélküli, egybeírt forma mellett döntöttek, valószínűleg a kifejezés gyakori használatára való tekintettel. Végül, hogy egy műszaki jellegű példát is említsünk: az épületszerkezettan összetételt mi is egybeírnánk, mert egy szó­tagú harmadik összetételi tagot — véleményünk szerint — kár kötőjellel elválasztani ebben a műszakiak által oly gyakran használt szakkifejezésben. U. I. Petőfi Sándor nevének cirill betűs írása. Dr. Bártfay István (Ungvár) nehezményezi, hogy ukrán nyelvű kiadványokban Petőfi Sándor nevét Petőfi Alekszander-nek írják. Jobb lenne úgy írni, hogy a második szótagban magyar ö legyen az e helyén, ugyanígy például a Török névben is. Problematikus az ő átírása is. Elsikkad a Kereszt Kérész nevek magánhangzóinak különbsége is. A Magyar Tudományos Akadémia intézkedését kéri ez ügy­ben. Tiltsa meg az Akadémia a magyar keresztnevek lefordítását is. A Magyar Tudományos Akadémia a hivatalos helyesírási szabályzatban nem fog­lalkozik a magyar tulaj­donne­veknek más betűtípussal való átírásával. Az átírás mindig annak a nyelvnek helyesírási szabályai szerint történik, amely a magyar nevet átveszi. Újságjaink több ízben is hírt adtak arról, hogy Petőfi Sándor költeményeit — többek között — ukrán nyelven is kiadták. Természetesnek tartjuk, hogy ebben az esetben az Ukrán Tudományos Akadémia által előírt szabályokat kell követni. A Petőfi Alekszander nekünk valóban igen furcsa alak. Még furcsább lenne azonban egy keverék — cirill és latin —, amolyan „öszvér" megoldás. A csak cirillbetűket ismerő nagyközönség, amely számára a fordítás tulajdonképpen készült, nemigen tudna mit kezdeni egy latin betűvel, hisz kiolvasni sem tudná. A Sándor-t persze át lehetett volna cirillbetűkkel írni, tudomá­sunk szerint ez szokás is, ennek azonban az a veszélye, hogy az ukrán átlagolvasó nem ismerheti föl, melyik a vezetéknév, melyik az utónév (keresztnév). Mindenképpen igen nehéz feladat a Petőfi, valamint a Török, Hőgyész, Kérész — Keresz típusú nevek átírása. A megnyugtató megoldás érdekében tett javaslatok azonban nem tartoznak, nem tartozhatnak a Magyar Tudományos Akadémia hatáskörébe. Ez ügyben ajánlatos a helyi illetékes szervekhez fordulni R. L. G. Vételjegyzett — vételjegyzet — vételjegy. Pallagi Ilona, a békéscsabai Gabona­felvásárló és -feldolgozó Vállalat dolgozója arról értesít bennünket, hogy munkahelyén a következő mondatrész helyességén vitatkoztak: ,,. . . vételjegyzettből kérjük jelzett mennyiséget szarnálni." Véleménye szerint az idézett rész első szavát helytelenül írták két í-vel, vételjegyzet lenne itt a helyes írásmód. Ez bizony valóban nem helyes; az egész mondat nagyon idegenszerű. Ön csak azt kérdezi, melyik helyes, a vételjegyzett vagy a vételjegyzet. Egyik sem. Minthogy az úgy­nevezett vételjegy­ről, szövegéről van szó, ilyenformán volna helyes a kifejezés: ,,. . . a vételjegyen feltüntetett mennyiségből szíveskedjenek a jelzett hányadot szornálni." Persze még sokféleképp lehetne fogalmazni, de a helytelen képzésű vételjegyzett szót s a nem szabatos vételjegyzet­et okvetlenül el kellene kerülni. Tudjuk, a stornál vagy storníroz vagy sztorníroz nemzetközi kereskedelmi műszó, de itt bizonyára magyarul is lehetne írni: „. . . a jelzett mennyiséget törölni." — Nagyon elterjedt az a németesség, hogy a kér igét puszta főnévi ige­név­vel használják, kérjük szernálni, kérjük ezt meg ezt tenni; helyesen: kérjük, tessék vagy szíveskedjék ezt meg ezt megtenni. Ilyenkor el is maradhat a kérjük, elég udvarias a tessék vagy szíveskedjék. F. G.

Next