Magyar Nyelvőr – 131. évfolyam – 2007.
4. szám - A Nyelvőr hírei - Kováts Dániel: Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma
Megépül a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma A magyar nyelv hete idei országos megnyitójával egy időben felemelő ünnepség részesei lehettünk a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon: sor került egy különleges múzeumépítés jelképes első kapavágására. A szemerkélő eső sem tudta elriasztani az érdeklődőket, akik meghallgatták az énekkar számait és Faludy Györgynek Óda a magyar nyelvhez című költeményét, utána pedig az ünnepi szónokokat: dr. Ódor Ferencet, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnökét, dr. Veres László megyei múzeumigazgatót, Fehér Józsefet, a Kazinczy Ferenc Társaság elnökét és Radványi György Ybl-díjas építészmérnököt, az új múzeumépület tervezőjét. Sokan vették azután kezükbe az ásót, a kapát vagy a gereblyét, hogy cselekvő részesei legyenek az építkezésnek. Tettük jelképes volt, hiszen a hatalmas munkagépek már napok óta ásták az alapárkokat, folyt a betonozás. Kazinczy egykori gyümölcsöskertjében hamarosan emelkedni fognak a falak. A kezdeményezők örömét az sem rontja immár, hogy 13 esztendő telt el az ötlet nyilvános megfogalmazása és hat év az alapkő letétele óta, hiszen az építők vállalták, hogy egy esztendő alatt elkészülnek a munkával. Gazdasági nehézségekkel, tőkehiánnyal küszködő korukban szinte páratlan ez a kultúránkat gyarapító beruházás. A Tokaj-hegyaljai kistáj önkormányzatainak közös erőfeszítésével dolgozták ki az Összefogással Tokaj Világörökségéért elnevezésű programot, amelynek egyik pontja a széphalmi új épületegyüttes létrehozása, s amelyhez az Európai Unió 400 millió forintos támogatást ítélt meg. A késedelmes kezdés miatt azonban ma ez az összeg kevés a terv megvalósításához, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés további 300 millió forinttal járul hozzá a költségekhez. 1994. március 19-én, a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén mondta el javaslatait Pásztor Emil, az egri főiskola tanára - mások ötletét is felhasználva - egy széphalmi magyar nyelvtörténeti múzeum létesítéséről. Elmondta, hogy évente rengetegen látogatnak el egyénileg és csoportokban Magyarország minden részéből Kazinczy széphalmi sírjához és a közelében lévő emlékcsarnokba, érkeznek látogatók az ország határain kívülről is. Hozzátette: „Széphalom vonzását tovább növelné, ha itt valósulna meg egy előadóteremmel is rendelkező országos múzeum, a magyar nyelv országosan egyedülálló múzeuma". Elgondolásait még abban az évben közzétette a Kazinczy Ferenc Társaság Széphalom című évkönyvének 6. kötetében, majd 1995-ben a Magyar Nyelvőrben. Tervezete szerint ez a múzeum a magyar nyelv több mint ezeréves történetét mutatná be időrendben: nyelvemlékeinket, kódexeinket, nyelvtankönyveinket, szótárainkat, szakfolyóiratainkat, jeles íróink kézírását, a nyelvtudósok arcképeit. A kezdeményezésnek figyelemre méltó visszhangja támadt. Javaslatokkal, ajánlásokkal, pártfogó nyilatkozattal segítette elő a múzeum tématervének kidolgozását a nyelvészek közül Balázs Géza, Benczédy József, Benkő Loránd, Bolla Kálmán, Deme László, Gráf Rezső, Grétsy László, Kiss Jenő, Nyirkos István, Ruzsiczky Éva, Szathmári István, Wacha Imre, az irodalomtörténészek részéről Busa Margit, Kovács Sándor Iván, Maróti István, Nemeskürty István, Praznovszky Mihály, a néprajzos Dankó Imre, a történész Veres László, Kárpáti László művészettörténész, Kazinczy Ferenc mérnök, az író egyenes ági leszármazottja, Pál Mihály szobrászművész, Csete Ildikó textilművész, Szabó Magda írónő. Megnyilatkozásaik nyomán egyre határozottabban körvonalazódtak az új múzeum célkitűzései, tartalmi kérdései, meg tudtuk fogalmazni az új intézmény küldetését.