Magyar Nyelvőr – 135. évfolyam – 2011.

2011 / 4. szám - SZÓ- ÉS SZÓLÁSMAGYARÁZATOK - Rácz János: Gyümölcsneveinkhez II.

502 Szó- és szólásmagyarázatok Gyapai - Megyer - Ritók 1983. Ki mondta? Miért mondta? Budapest, RTV-Minerva. Iribarren, J. M. 1955, 19744. El porqué de los dichos. Madrid, Aguilar. Moliner, M. 1983. Diccionario de uso deI espanol /-//. Madrid, Gredos. O. Nagy, G. 19793. Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Budapest, Gondolat. Sánchez, M. M. 1997. Diccionario del espanol coloquial. (Dichos, modismos у locuciones populäres). Madrid, Tellus. Vasari, G. 1973. A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete. Budapest, Magyar Helikon [Eredetiben: Le Vite de'più eccellenti pittori, scultori e architettori. Firenze, 1550.] Bárdosi Vilmos professzor ELTE ВТК Gyümölcsneveinkhez II. törpe mandula J. Prunus tenella (P. 173). Kora tavasszal, még a lombfakadás előtt rózsaszínné vará­zsolja a lejtőgyep egy részét, messziről virít a domboldalakon. Termése ehető, két centiméteres egymagvú csontár, amelyet sűrű, molyhos burok fed, íze és gyógyhatása azonban messze elmarad a manduláétól. 1911-től adatolható a magyarban: törpe mandula ’Prunus nana’ (Nsz. 249). Számos idegen nyelvi megfelelője ugyancsak ’törpe v. alacsony mandula’ jelentésű, vö. ném. Zwergmandel, le. mig­­dalek karlowaty, szik. mandl’a nizka, cs. mandloh nizká, or. mindal ’ nizkii, észt völke mandlipuu, ang. dwarf almond tree (PN.), dwarf russian almond (W.), dán dveerg­mandel, sv. dvärgmandel (EL.), ff. amandier nann (GRIN.). Társneve a gyümölcsére utaló hangabarack (P. 470; R. 1807: hanga baratzk ’hanga mondola’ [MFnvK. 295], 1911: hanga mandula ’Prunus nana’ [Nsz. 249]). A név a törpe mandulának a ba­rackfajokkal való rokonságára utal. Az összetétel hanga előtagja botanikai szakszó, az Erica növény­­nemzetség neve. Bár próbálkoztak finnugor egyeztetéssel és török származtatással, a TESz. szerint ismeretlen eredetű. Női keresztnév is. Összetételekben sok más növényt is jelöl­­vö. hangafa, hangafű, hangarózsa, hangagyökér, hangarepcsény stb. A latin szaknyelvi tenella faji terminus ’finom, zsenge, törékeny’ jelentésű, a hosszú, vékony ágakra utal. A törpe mandula további idegen nyelvi neve a ki.­ai bian tao (GRIN.), fi. migdalpitic (PN.). A ném. Kalmückennuss, Strauchmandel (uo.) ’tatármogyoró’, illetve ’bokormandula’, az or. степной миндаль, szerb степени бадем (EL.) ’sztyeppe mandula’, az ang. russian almond és jap. roshia almondo pedig ’orosz mandula’ jelentésű. farkasgyümölcs J. Solanum lycocarpum (KL.): Őshonos cserje Brazíliában. Nagy, ehető, aromás termé­sei éretten aranysárga, pirosas színűek, hasonlítanak egy közepes méretű paradicsomhoz. A latin szaknyelvi lycocarpum fajnév a gör. lykosz ’farkas’ és a karposz ’gyümölcs’ sza­vakból alkotott összetétel. Ennek tükörszava a mi farkasgyümölcs növénynevünk és számos idegen nyelvi megfelelője is; vö. port. fruta do lobo, lobéira (W.), ang. fruit for wolfes, ném. Wolfsfrucht, fr. fruit du loup, sp. fruta de lobo, ol.frutto del lupo, or. волк фруктов, holl. wolfvrucht, dán, norv. ulvfrugt, sv. vargfrukt, fi. susi hedelmat, lett vilks aug­u, litv. vilkas vaisiai, le. owoców wilk, cs. vlk ovoce, szik. vlk ovocie, ro. lup de fructe, big. вълк плодове (farkasbogyók), tör. kürt megye, gör. ropoma ÁVKrog ’ua.’ (KL.). A névadás alapja az, hogy e növény gyümölcse egy állat fontos tápláléka. A sörényes farkas ’Chrysocyon brachyurus’ fogazata egyedülálló a rokonai között, mivel legerőteljesebbek a rágó zápfogak, és ez inkább a növényevőkre, mint a húsevőkre jellemző. Táplálékának túlnyomó része is növényi eredetű, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a farkasgyümölcs. A Solanum lycocar­

Next