Magyar Nyelvőr – 143. évfolyam – 2019.

2019 / 4. szám - EMLÉKKONFERENCIA ELEKFI LÁSZLÓ TISZTELETÉRE - Kemény Gábor: Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában

418 Kemény Gábor Stilisztika és nyelvművelés Elekfi László munkásságában 1. A Ki kicsoda 2009 számára készített lexikoncikkben Elekfi László a követ­kezőket sorolta fel kutatási területeiként: magyar, német és általános nyelvészet, fonetika, verstan, mondattan, lexikográfia (Hermann szerk. 2008: 285). Ebben a felsorolásban tehát a stilisztikát és a nyelvművelést nem említette meg. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ezeken a területeken is eredményesen működött, maradandó értékeket alkotott. Amikor 2006-ban az a megtiszteltetés ért, hogy bizottsági tag lehettem Elek­fi László nagydoktori védésén, véleményemben többek között ezeket mondtam: „Az MTA doktora cím odaítélésével a tudományos közösség régi adósságát tör­leszti Elekfi Lászlóval szemben, akitől annyi kiváló művet és szellemi indíttatást kapott az elmúlt hat évtized során. [...] Elekfi László nemcsak tudományos tel­jesítményével, tiszteletet parancsoló életművével példa valamennyiünk számára, hanem emberi habitusával is. Elekfi László munkásságának két olyan mozzanatára szeretném most felhív­ni a figyelmet, amelyek ebben az életműben talán nem központi jelentőségűek, de számomra - szakmai érdeklődésem jellege miatt - elsődleges fontosságúvá váltak. Az egyik a Petőfi verseinek mondattanáról írott nagyszabású monográ­fia [...], amely témája és célja szerint nem stilisztikai munka ugyan, de tele van olyan ötletekkel, kezdeményezésekkel, amelyeket a stilisztikai kutatás és elemzés is hasznosíthat. A másik észrevétel, hogy Elekfi László munkásságában érvényesül bizo­nyosfajta nyelvművelői szemlélet és törekvés is. Hadd emlékeztessek arra, hogy munkatársa, mégpedig egyik legfontosabb munkatársa volt a kétkötetes Nyelv­művelő kézikönyvnek, s részvételével (több nagy elméleti cikk megírásával) jelentékenyen növelte annak szakmai színvonalát. [...] Jó látni, hogy az ő mun­kásságában nem kerül szembe egymással az elméleti igényesség és a gyakorlati (értsd: stilisztikai és nyelvművelési) alkalmazhatóság szempontja.” Az élet úgy hozta, hogy most egy kissé bővebben is kifejthetem, milyen szerepet játszott Elekfi László életművében a stilisztikai és a nyelvhelyességi szemlélet érvényesülése, és hogy mi mindent köszönhet munkásságának ez a két, a nyelvtudomány peremterületén zajló kutatási tevékenység. 2. Elekfi László csak két évig (1962-től 64-ig) vett részt a Petőfi-szótár szerkeszté­sében - ami az ő különlegesen hosszú életében szinte csak epizódnak számított­­, mégis egyike volt Petőfi legjobb ismerőinek. Kandidátusi értekezése (1975), ille­tőleg ezen alapuló monográfiája (1986) nemcsak mondattani és szövegtani mun­ka, hanem stilisztikai is. Figyeljünk arra, hogy a könyvnek nem ez lett a címe: „Az aktuális mondattagolás (Petőfi versein szemléltetve)”, hanem ez: „Petőfi

Next