Magyar Paizs, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

2 _M­AGYAR PAIZS 1904. január 7. nem veszi el tőle a poézist. Jó tolla van. És jónak is kell lenni, mert kétszeres jegyző. Jegy­zője a zalai körjegyzők egyletének is — s mikor e tábornak ezerféle baját festi egy-egy feliratban, félve figyel minden ember. Mindenki ugy érzi, de senki sem tudja, ugy l«irni. Kováts Gyula légrádi jegyzővel, aki elnök, ketten vezetik a zalai körjegyzők egyletét. Mikor nem hivataloskodik, akkor hazafias és családi költeményeket ír. Fel­hívásunkra a következő levéllel válaszolt: Kedves Testvér! Nem vagyok önmagamba szerelmes, a hiúság tojás­héja is rég levált lelkemről, de szeretem az egyszerű szellemi harczosokat, kik nem hír­vágyból, de emberszeretetből osztogatják szét szellemi­ kincseiket az emberiség javára, vissza­adta szerény kamatját annak, a­mit a nemzet­családtól nyertek­. Tudom, hogy az ostrákok kö­zött, ha oda vet a sors, százig sem tudnék ol­vasni, de áldom a sorsot, hogy magyarnak születtem s hazám dicső apostolai az iskolákban kiművelték bennem azt a nemesebb részt, mely tud hevülni, lángolni nagy ideálokért, s köteles­ségekért. Tehát a megtiszteltetés, hogy fenkölt nemes szellemi jóbarátokkal lehetek egy társa­ságban, elküldöm hozzátok képemet, lelkemet s testvéri kézszoritásomat. 3. Péterfy Tamás Budapesten a Közteleknél szerkeszt újságot s igy a Magyar Paizsnak rit­kábban küldhet. Pedig van honnan, mert rend­kívül termékeny. Sok könyvet tele irt már regék­kel, mesékkel, novellákkal. Élénk vérű és leleményes eszű. Összefügg ez avval, hogy autodidakta és avval is hogy a »jég hátán is megél". Költészete a szegény székely­világnak gazdag balsorsából táplálkozik. A hír­neves meseíró Benedek Elek után őt kell legin­kább szeretnünk egyszerű mesterkéletlen gyermek­meséi miatt. Ez könnyedség az, ami egyik leg­nagyobb értéke a magyaros írásnak. 4. Farkas Antalt sem igen kínálgatta kaláccsal a sors. Hanem azért alighanem ő a legvidámabb gyerek az összes között. Nem is verték beléje tanítók bottal a költészetet — hanem azért mégis tartózkodás nélkül bátran kimondjuk, hogy benne van a legerősebb költői tehetség, — nem szá­mítva ide természetesen azt a költői tehetséget, ami Bartha Miklósban van s ami nem verses alakban nyilvánul. Ez a tehetség itt min­denen felül áll, s összehasonlitgatásba nem vesszük. — Farkas Antallal tanyai tanító korábn találkozott a Magyar Paizs »tul a Héken,* vagy a mi mind­egy: tul az operencziás alföldön. Mezőtúr mellett Az Iparos­ indulójával elnyerte a M. P.-nak 40 aranykoronás pályadiját, s megnyerte a zalaiak szivét is. A leányok babérkoszorút adtak neki s mi ünnepeltük. Azok közé tartozik, kik a M. Paiz­zsal legjobban össze vannak forrva. Retten­hetetlen demokrata. A most megjelent negyedik költeményes könyvének (Egyenlőség) a czime. Azt hiszi az ember, hogy minden soráért sajtó­pert lehetne indítani, de azért egyik miatt sem lehet. Most a Szegedi Naplónak belső dolgozó társa. Talán 26 éves. 5. Hugauff Ede (Li-Tsang) szintén a legéde­sebb testvérek közül való. Időre nézve is a leg­első munkatárs, legkitartóbb, legszorgalmasabb, áldozatkész, lelkes terjesztője minden jó ügynek. Zalaszentbalázson a kisiparosok ügyét gyakorlati­lag kezdette segíteni s nagy eredménye is lett volna, ha a sors el nem veti a másik megyébe. Kiapadhatatlan humorral lesi el az életből a furcsaságokat s Li-Tsüng néven közli, hogy az olvasókat kedvre derítse. A komoly tartalmat a sorok közül kell kiolvasni. Nagyczenken született (Sopronm.) a Széchényi hazájában. 18 éves korában már jótanítónak választották meg Zala­szentbalázson. Két évvel ezelőtt Gerdéra ment Baranyába. Kitűnő gazdasági ismerete van. Ki­nevezték faiskolai felügyelőnek s a Gazd. Egylet méhészeti előadójának, mely egylet dicsérő" ok­mánynyal tüntette ki. Az országos Gazdaszövetség szintén elismerő okmánynyal tüntette ki a szö­vetkezeti eszme terjesztéséért. A Magyar Paizson kívül több "lapnak "élt munkatársa: Zala, Zalai Közlöny, Balatonvidék, Tanitók Szava, Tanügy, Pécsi Napló, Karikás. — Szomszédos falvaiban gazdasági, szakoktatásokat tart: Gerde, Szentkirály, Baksa, Ózd, Sztdénes, Bogdós stb. Alakított 5 gazdakört, melyek mind a Magyar Paizs prog­rammjába is tartoznak. — 1863-ban született,^ nem is magyar eredetű, de bárcsak ilyen nem magyar eredetű lenne az a többi 5—6 millió is! -r­ JTTT** ' "V, G. Zrdstt Lujza. (Debreczen.) Egyik jó lelkű s rokonának a segítségével tanulta végig az iskolákat postamest­ le­i Zalamihályfán, hol inkább visszavo­nK­»­>, de csendes boldogságban él. Költeményei alanyiak, de nem elmélkedés nél­küliek, — borus hangulatuak, de csendes meg­nyugvás van bennök. Jelenleg Balaton-Berényben van szabadságon gyöngélkedése miatt 7. Németh Elekné-Andaházy Iréné: Határtalan gyöngédség, a női finomságnak superlativusa, s egy nagy műveltséggel járó figyelem jellemzik. Ezek­­ mellett, vagy ellen is, mikor ír, a tudás mélysége, a gondolatoknak terjedelmessége s a kifejezéseknek a férfiasnál is nagyobb bátorsága jellemzik. Megtörtént, hogy ismeretlen vidékiek Németh Elekné újságczikkeiről dicsérőleg beszél­getve kételyét fejezte ki az egyik: talán az ura segít neki, Németh Elek, a­ki városi főjegyző, s mindenesetre jó tollforgató. Hanem a többi jelen levő igen igen jókedvű hangulatba tört ki erre a megjegyzésre. — Édes­apja Andaházy Szilárd bánya­akadémiákat végzett nagyműveltségű ter­mészetbúvár. Innen örökölte a természet iránti szeretetet. Ismeri a növény és állatvilágot. Otthon van a latin műveltségben is, írásait mély haza­fiság jellemzi. Márc­ius 15 diki emlékbeszédét lélekzetet visszafojtva hallgatja a nagyközönség. A Magyar Paizsnak egyik legközelebbi, és legjobb barátja. 8. Reviczky Jmflin-Irma. Trencsénből—Zala­egerszegre, a­hol sok ismerőse van, Gyopár, Chrysanthemum stb. virágnevek alatt küldi könnyed franczia modorban irt csevegéseit Még sok lapnak a munkatársa. Kiapadhatatlan vénája van. Szere­tetreméltó barátságos modora írásából is kitetszik, s ebből következett, hogy kitűnő poétánk, Farkas Antal, ismeretlenül is hozzáírta »Gyopár és Pipitér meséje* cz. kedves költeményét. 9. Harmath Lujza: Országos hirnevü író. De nem azok közül való, a­kik az idegent émelygő­sen affectálják. Eredeti. Természetes egyszerű­séggel ir. Amint van a valóságban, úgy írja meg a székely legény történetét. De mikor ez a valóság olyan szép poézis lesz a­, ő tollának a melegségétől . . . sok joveHája van. Több köny­vet irt már. Elsőrendű szép­irodalmi lapoknak a munkatársa. Az elsők­­ között volt, — kik a Magyar Paiz­t megindulásakor üdvözölték — egy szép erdélyi levéllel. Melegen érző szivével jó­tékonyan hat vidékének szegény székely népére — a gyakorlati életben is. 10 Chászár Károlynf. Abban a hírneves család­ban van, melynek a fényét ezelőtt 100 évvel Chászár András adta meg avval, hogy h­azánkban az első emberbaráti intézményt létesítette Ferencz császár-királylyal, Váczon a siketnémák intézetét. Gömörmegye Kokova nevű községéből küld gömörmegyei állapotokat, hol ugyancsak inog a föld a magy­arok lába alatt. Messze földről járnak oda grófi hatalmas birtokokat vásárolni A kép nem mai keletű. Több a gyermeke, mint 11. Kovách István­ fizetése. Azért nagy lelkiismerettel neveli és nevelteti őket. Ma a is tanító. K­özelebbről a szombathelyi tanfelu­való mellé nevezték ki, aki kitűnő munkaerőt nyert benne. Társaságokban megbecsülhetetlen mulató és mulattató. Ha egy inge van, azt is odaadja a barátságért. Felolva­sásában csak úgy ömlik a humor A Magyar Pajzsnak a kereskedelmi közlekedési részét látja el. Nála nélkül nem ismerjük a vasút járását. 12. Nagyhodjai Thamássy Ilona. Előkelő tar­tású nemes lelkű magyar leány. Édesapja Szathmár vármegyének főorvosa. Kitűnően végezte iskoláit. Előbb polgári iskolában tanított, most igazgatója a nyíregyházai leányiskolának. A magyar ipar­védelemnek lelkes barátja n­mcsak újság­czikkek­ben, melyeket a Magyarországba és Magyar Paizsba ír, hanem az életben is, és főkép az iskolában, a­hol tulajdonképen a legnagyobb ér­téke van ennek a mozgalomnak. 13. Bartha Miklóst sem ismertettünk, sem méltatnunk nem kell Magyarországon. Ő más régióban van. Sokkal magasabban, mint mi. Csak megköszönjük, hogy a Magyar Pajzs megindula­kor őszintén üdvözölte a lapot is, minket is; tanác­csal, útbaigazítással látott el, hogy miként kell az iparban is védni, fejleszteni és ápolni a magyar jelleget. A­mit azonban tán Zalában nem tudnak, azt megemlítem, hogy Bartha Miklós már fiatal korában disze volt Ugron Gáborral együtt a pesti jogász ifjúságnak. Aztán nyomban megteremtette Kolozsvárt az Ellenzék napi­lapot, melynek máig is felelős szerkesztője s mely lap ma XXV. évfolyamában az erdélyi részeknek legtekintélyesebb lapja 1880-ban valami dolog­ban meg merészelte ez a lap kritizálni a katonaságot. Erre egy Dienstl nevü hadnagy s egy RűstoW nevű főhadnagy (olyan mint főhadnagy ur For­manek) ketten kivont karddal rontottak az író asztal mellett ülő és csak tollal fegyverkezett szerkesztőre. A szerkesztő kapta a széket, a melyen ült s agyba-főbe szapulta a két kardos vitézt. A kifent karddal azonban ezek összevag­dalták a kezét, karát. A katonák elfutottak, be­zárkóztak egy nagy kőházba. Tíz percz alatt talpon volt a város polgársága s a kőházat össze­rombolja s a főhadnagy úrékat megnyúzza, ha csak a vgarnizony katonasága is talpon nincs. De talpon volt, mert épen a nagy kaszárnya tő­szomszédságában volt az eset. S az ágyukat ki­szegezték a fellegvárra. Valahogy elcsendesült a dolog. Csak Bartha Miklósnak a jobb kezét ron­gálták össze, hogy ne tudjon írni. S csudálatos! még jobban tud írni. — 23 év óta országos képviselő. A Magyarországnak első munkatársa. Hanem aztán ezen kívül semmi hivatala, rangja, czíme, kitüntetése, monétája, jövedelme nincs a hivatalos részről. Mindezeknél nagyobb elisme­rése, oklevele van neki a nemzete szivében, a melyért verejtékes küzdelmet vív naponkénti vezérc­­ikkeiben, melyeket a Magyarország és Ellenzék bocsát világgá. A természetet ugy is­meri, mint a tudós, s ugy szereti, mint Petőfi, onnan veszi eszméibe­, megdöbbentően találó hasonlatait. A nemzeti jogok védelmében néhány társával áll, mint szikla a tenger közepén, a nemz­eti eszmének mintegy élő lelkiismerete. A hullám elbonthatja, de helyéből ki nem mozdítja, meg sem ingathatja. Az erdélyi fejedelmek föld­jén mintha talán másképen tanulnák a nemzeti eszmének a védelmét .. . Miluta iskolát alkot. És egyetlen az országban. A Magyar Pai­­s olvasói is jól ismerhetik. Több nagy czikkén kívül meg­jelent itt a „Kazár földön” cz. sorozat is, mely egybekötve a legremekebb könyvek közül való. 14. Horánszky Margit. Legfiatalabb tagja a társaságnak. Unokahúga a boldog Horánszky Nándor miniszternek, a­ki igen emlékű ked­velte a szép kis leány­kát jó tanulásáért is, fájdalom nem sok ideig tehette. — Iskolái elvégzése után postahivatali vizsgát tett, s gyakorlatban is volt pár helyen, de a nyűgös hivatal nem egyezik a természetével. Édes­apja Horánszky Bertalan Zalaegerszegen volt pénzügyi tisztvselő s a mult évben nyugalomba vonulva Pestre költözött családjával együtt jó emlékkel gondol Egerszegre, jobban szereti, mint a fővárost; talán azért ir ilyen i­desége mellett m­ár is olyan borongos verseket. — Levélben ezt írja: »Ne busuljon Szerkesztő úr! A Paizs szegény, de becsületes újság! Ez volt a b­aja a Magyar Világnál is, és Beöthy Zsolt szerint: a becsületesség olyan takaró, a­mely alatt a mai korban könnyen meg­hűlhetjük magunkat !« 15. Árcay Ignácz Zalából Somogyba került Bodrog nevü községbe s fiatalos hevvel tanit, s a távolból sem­ feledkezik meg a Magyar­­ Pajzs­ról. megyet legjobban a lani­ók szeretnek. 16. Ligeti H. József, Szegély embernek a gyermeke, igy m­ árván mar­adt. Nyomó­ral küz­dött. Hivatalba sietett s tanító lett. Alig 23 éves. Jó tehetsége van. Jövő állhat előtte. Erős meg­figyelő tehetséggel, melyen ér­.* K­iekkel fogja fel a do­got s eleg bátorsággal is .nem­sxkedv azt kifejezni. Sokat ir. Alapja az erő* hazafisag. Forrongó indulatában nem is sok híja van már a tisztulásnak. Muravidéki level­ket irja. Apja (L.parits) kovács volt. A könnyű tollal ó talán még ulyosabbakat üthet idővel, mint apja a vas­kalap­ácscsal. 17 Adamcsik István. Érdekes ifjú Más eléfelé megy, ő visszafelé. Elébb vegezte a theologiát, azután lett tanitó s most beállott tanulónak. Zalakopp­ingból Váczra ment a süket néma intézet tanfolyamára. Ebből látszik, hogy tö ekvő. Kedves humoros ember s csak a sorok k­özött lehet meg­találni a komoly irányt. 18. Lengyel Ferencz. Apját is igy hivják, aki Bar­tán tanító, ő is tanitó Gellénház­án. Apró kis ember. Mi kis Li Tsüngnek hívjuk, csupán azirt mert Hungauft főtanitósága alatt kezdte a tanítói pályát. Tréfás ember, annál komolyabb dolgokat ir a „Göcseji levelek"-ben Pedig ugyancsan tréfásan vannak irva. Értsük meg lehát: komoly tárgy tréfás alakban. A göcseji levelekben fel­mutatja a göcseji beszédmódot. Az­ ethnogialiátiak pedig a nyelvjárás legértékesebb része. A legel­rejtettebb faluból szedi össze azt az ősi hangtant, amit idővel nagy kincsért nem adna a nyelvuuvár.

Next