Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

2 külön engedély kikérése nélkül, külföldről fedez­ethessék. A jegyzékben fel nem sorolt czikkek azonban továbbra is csak esetről-esetre tőlem külön ki­kérendő engedély alapján szerezhetők be kül­földről. Budapest, 1911 deczember 2. A miniszter helyett: Dr. Stetina, államtitkár. Az 1912. évben külföldről beszerezhető czikkek jegyzéke. Aktafűtőgép, amperométer (iskolai czélokra belföldön is készül), anilinfestékek, arabmézga, darabos (oldott hazánkban is készül), ár, asbesz­lemez, asbeszzsinór, bársony (plüss készül az országban), czérnagomb, czipőgomb, czipész­varrógép, csontgomb, ébresztőóra, falikárpit papirosból (viaszos vászonból hazánkban is gyárt­ják), fénymásoló milliméterpapiros, forgópisztoly (automata­ pisztoly belföldön készül), grafit-Olvasztó­tégely, gummiágybetét, habkő,hajnyírógép, hegedű­húr,­­horgolótű, írógép, írógép alkatrészek, (író­gépkellékek készülnek az országban), ívlámpa­szén, kaloriméter, kézinyomda gummiból, lég­súlymérő, litográfiás kő, másolóvászon, mérőpálcza (összecsukható), mérőszalag vászonból, mikrosz­kóp (iskolai czélra belföldön is készül), milli­méterpapiros tekercsben (ívekben hazánkban is gyártják), minium (ólompír), nyomdakő, olló (irodai és sebészeti olló belföldön is készül), , óra (zsebórát és villamos üzemű órát hazánkban , is gyártanak), óraüveg, palatábla, palavessző,­­ planiméter, platinaczikkek (laboratóriumi czélokra), • polyméter, staniolpapiros, szijgyártótű, szivacs,­­ üveggyöngy, üvegtoll, varrógéptű, voltméter . (iskolai czélokra hazánkban is készítik). Tavaly még e következőket sem gyártották: i Hőmérő, kókuszlábszőnyeg, nedvességmérő, parafa­ , raftiaháncs, számológép, hólyagpapiros (lantorna). De most már ezeket készítik nálunk is. MAGYAR FRIZS 1912. január 11. A kenyérkereseti raj/kiállítás. Irta: dr. Gidófalvy István. (Dr. Flóris Áron jeles nevű tanárnak felette ; érdekes kezdeményezéséről van itt,szó s a Kolozs­várt való tartózkodásáról, felolvasásáról, kiállítá­sáról. Elmúlt heti események, de olyan általános­­­s értékűek, hogy jónak tartjuk ismertetni más vidékiek előtt is. Lentebb a lapoknak rövidebb, hosszabb hozzászólásait is közöljük. Sz.) Tegnap megnéztem a kenyérkereseti rajz kiállí­tást, — mely mint ilyen, az országban legelső,­­ — a Ferencz József m. kir. iparmuzeumban. Amit láttam, az valóban meglepett. Dr. Flóris Áron, budapesti (homokutczai) polgári fiu­skola rajztanár, aki a kiállítást rendezte, csodálatos eredményeket ért el a magyarstilü tervezések és a kenyérkereseti rajzoktatás terén. Ezernél jóval több magyarstilü tervezésben és festésben gyönyörködhetünk ; a kiállítás esses tárgyait a polgári iskola I—VI. osztályú tanulói rajzolták és festették. Nem új dolog és nem titok az, amit dr. Fló­ris Áron ott bemutat. Az újítás benne csak az, hogy azt a dekoratív rajzolást és festést, melyek rajzpapiroson végeztetnek s ami azután gyüjtemé­nyekben, mint holt töke marad fenn, ő gya­korlatibb térre vitte át, rajzpapir helyett selyemre, borítékra, zsebkendőre, levelezőlapra, fára festeti és rajzoltatja azokat, azokból magyar m­otivumo­kat alkotott, melyek festett öltve, mint izléses használati czikkek jelennek meg 600 magyar motivum és mintegy 800 selyemre festett terv van kiállítva. Divánpárna, asztalkendő, asztalkendő betéttervezések és festések, zománczfestések porczelán tálakon, fatányérokon, fatálakon ma­gyarstilü­­ festések és díszítések lepik meg a látogatót. Nagyon ízlésesek a plakáttervezések, a szobafestési díszek, a patrontervezések, a könyv­tábladíszek és szőnyegfutó diszek. Legszebbak és szinte művészi kivitelűek a kiállított selyemfes­tések, — ezek között gönyvdiszek tűnnek ki, különössen az ablakfüg. A tanulók által rajzolt és festett mintagyüjte­mény, mely dr. Blóris Áron 25 esztendei fárad­ságos munkájának, tanításának az eredménye, nagy értéket képvisel. Akadt külföldi gyáros, aki óriási összegért akarta ezt a gyűjteményt megvásárolni, csak azt kötötte ki, hogy a gyer­mekek által később rajzolandó és festendő minták is kizárólag az ő rendlkezésére bocsáj­tandók. Dr. Flóris ember s az ajánlatot Áron azonban lelkes magyar épen ez utóbbi kikötés miatt visszautasitotta. Most sok utánjárással, nagy nehézséggel lehozta Kolozsv­rra ezt a nemzeti kincset és itt tartja még egy pár hétig, hogy mindenki, a házi iparral foglalkozók épen ugy, mint a más iparral foglalkozók is azokról mintá­kat, másolatokat vehessenek, azokat iparok czél­jaira átdolgozhassák, felhasználhassák. Külföldön gyártott levelező lapokra, használha­tatlan színnyomatokra tenger­pénzt áldozunk, de ha minden iskolában, ahol a rajztanítás folyik, rajzpapír helyett a kis dekoratív képeket, min­tákat dr. Flóris Áron módszere szerint gyakor­latibb tárgyban végeztetnék , ezeket jól lehetne­­ értékesíteni. De még ha nem is értékesíthetnék pénzért az így előállított apró dolgokat, csecse­­­beesőket,­­ nagyon jól értékesíthetik azokat otthon, a családban is. A gyermekek maguk is szívesebben írogatnának ilyen levelező lapokra ; szívesebben hevernének a szülők olyan heverő diván párnákon, melyeken a képeket gyermekeik festették; jobban esne az apának a fekete kávé arról a tálczáról, melyre a fia festette a magyar motívumokat, mint az olyanról, melyet külföldi vásári festő díszített. Nézze meg ezt a kolozsvái kiállítást mindenki, főleg azok, akik rajztanítással foglalkoznak, köves­­sék a Dr. Flóris módszerét; s ne engedjük ve­szendőbe menni azt a nemzeti irányt, stílust, mely itt nálunk Kalotaszegen, Marostordában, Magyaró vidékén, Háromszéken, s más vármegyék­ben már csak egyszerű paraszt varrottasokon, párnahéjakon nyilatkozik meg. Tanuljunk ebből a kiállításból és legyen gon­doskodásunk arra, hogy a gyermekek kézügyes­ségével készített dolgok ne képezzenek holt tőkét az asztalfiókokban, hanem piaczra kerülje­nek, terjeszsék a jóizlést és kedveltessék meg a szépet azokkal is, akik nem képesek maguk szépet alkotni. Dr. Flóris Áron e hó 14 én, kedden délután 3 órakor a rajztanároknak, tanítóknak és egyál­talán a gyermekekkel foglalatoskodóknak előadást tartott az Iparmuzeumban. Nem sajnálták a fáradt­ságot azok, kiknek a gyermekek nevelése kezük­ben van s nagy számban jelentek meg ezen az előadáson. A hirlap tudósítások: A kenyérkereseti rajzkialitás Kolozsvárt. A pesti rajzoló diákok Mátyás­ király szobrát megkoszorúzzák. — Dr. Flóris Áron fogad­tatása a polgármester és tanácsa részéről. — Kalotaszeg érdeklődése a szö^ő és bú­toripar minták iránt. — A kolozsvári ref. templom régi m­otivumai Izabella főherczeg­nőnél. — Herepey esperes nyilatkozata. — A rajztanítás bemutatása. Az iparmuzeum kenyérkereseti rajz kiállításá­nak hire az erdélyi részekben futótűzként terjedt el. Tanárok, tanítók hogy a szebbnél szebb messzi vidékekről jönnek, eredeti munkákat tanul­mányozzák, azokat lemásolják. Főúri hölgyek, kolozsvári tanintézetek növendékei csoportosan vonultak fel, a kiállításra, melynek ma mozgal­mas napja volt. E mozgalmakat alábbiakban ismertetjük: Koszoru a Mátyás szoborra. Hatalmas babérkoszo­rt, habos selyemszalag­gal helyezet ma Flóris Áron tanár s két tanit­ványa a Mátyás király szobrára. A szalag két végén magyar stilü JUziggény volt akvarelben j ráfestve .Az igazságos Mátyás királynak. 1911. XI. 14 én Budapest Homok-utca polgári iskola rajz tanára és 7 növendéke, a kenyérkereseti rajz kiállítás alkalmából* felirattal. A koszorú letételénél a tanár az összegyűlt nagyközönség előtt hangoztatta, hogy Mátyás király és fekete serege kiélesített kardja szerzett a magyar nem­zetnek hirt, dicsőséget és függetlenséget. Ők ki­hegyezett trónnal munkálkodnak, hogy az anyagi jóllét előmozdításával nemzetünk függetlenségét kivivni segítsék. Hajdan diszes és dicső dolog volt a hazáért meghalni, ma diszes dolog a hazáért dolgozni. A te szellemed őrködjék oldott kéveként pusztuló szegény nemzetünk felett. A városi tanácsnál, Szvacsina Géza udvari tanácsos polgármester­nek a kiállításon tett látogatását ma adta vissza Flóris dr. A polgármester kedves vendégét a teljes számmal együtt levő tanácsba vezette. Nincs titka úgymond e tanácsnak egy lelkes hazafi előtt.­­ A polgármester azt az óhajtást fejezte ki,­­ hogy az a páratlan lelkesedés és buzgalom, me­l­lyet a mester itt betegen is kifejtett, hatványo­­­zódva fokozódjék, ha egészsége helyre áll. Megköszönte a polgármester, hogy e fontos , misszióval az erdélyi részek főhelyét kereste fel.­­ Könnyek ragyogtak a szemekben, midőn a mes­­­ter törekvéseit, messze kiható czéljait nemzeti­­ szempontból kifejtette. E könnyek összecsillan­tak, jeléül, hogy itt a szivek, egymást teljesen megértve, beszélnek. Kalotaszeg érdeklődése. Dr. Csérer Lajos vándor tanár a kiállításon meglepetésének adott kifejezést a szép tárgyak­­ felett s kilátásba helyezte, hogy idehozzák a­­ székely és kartaszegi tanulékony asszonyokat,­­ hogy a szövéshez mintákat, a férfiakat pedig, hogy a háziipari tárgyakhoz ékítményeket válas­­szanak. Ily gazdag választékot még álmában se képzelt. Délutáni előadás: Zsúfolásig megtelt a terem mágnás hölgyekkel, tanítónőkkel tanárokkal már d. u. 3 órakor. A növendékek, mialatt a közönség gyülekezett, eredeti tervezéseket rajzoltak a fali táblára. A­­ közönség által feladott tervet pár percz alatt játszva megoldották. Mikor Hegyi Gyula főfelügyelő megjelent, kezdetét vette a bemutató előadás, mely nyilván­­valóvá tette, hogy Dr. Flóris vezérkönyve és rajz mintája segítségével még az a tanitó is ké­pes a kenyérkereseti rajzot tanítani, aki maga sem tud rajzolni, mert módszer könyvéből vezény­szóra történik a rajz tanitás. Előnlás végeztével Herepey Gergely ref. esperes adott kifejezést bámulatának s hálájának, hogy itt a Tunguzok által kezdeményezett s őseink által készített motívumokat, ily gyönyörű színpompában és összeállításban láthatta. Én másoltattam úgymond, Izabela főherczegnő részére az­okat a régi ma­gyar motívumokat melyek sok évszázadon át díszítették a kolozsvári Farkas utczai templomunk urasztalát. Ezeket Téglás István nyűg. tanfelügyelő archeológus rajzolta le Izabella főherc­egnőnek. Előadás után szaktanácskozás következett Hegyi Gyula ipari, főfelügyelő elnöklete alatt. Mindnyájan megegyeztek, hogy a Flóris metó­dusa legelőnyösebben applikálható ipari tárgyak készítésével foglalkozók szakiskolájában és az ellemi iskolában. A Flóris vezérkönyvét a Család és Iskola tanügyi lap fogja bővebben ismertetni. A motí­vumokat a kiállításon bárki lemásolhatja s igy a gazdag gyűjtemény, valamint a tanítási rendszer közkinc­csé válik, a kenyérkereseti rajzoktatás­hoz bárki kezdhet. Az értekezleten jelen voltak : Br. Wesselényi Béláné, Gr . >ldalagi Mária, Gr. Bél­k­ Kálmánné, Br. Bornemissza Károlyné,­­ Byloff Olgia, Hegyi Gyul­áné, Székely Erzsike,­­ Váraik­né, Kr.sztvári Annuska E^íres, Fejérné Lászlófy Berta iparmű­észnő, Winkler Janka t­inilánő, Boros Piki és Dodik­a, Izrael Dóra, Lőrinczi Dazsőné, Lőrinczi Ir­­a, Dávid Béláné, Árkosi Benkő Mih­ályné, Ausch­ Bella, Dr. Vályi Gáborné, Mayer Irén, Kilin Ilonka, Szem­­ethelyi Aranka, Ir Szentkirályi G­uláné, dr. Tompa Jánosné, Stum­ft­y Rozsika Kovács Istvánná, Balázs K. Józsefné, Ludmann Emilné, Dr. Kass Jánosné, Ser­ess Ilona, Lázár Margit, Medgyesi Teréz, Szentgyörgyi Margit és Kató. Hegyi Gyula iparfelügyelő, Gidófalvi István kir. közjegyző, Herepey Gergely esperes, Nagy Károly Dr. tanár, Dr. Boros György uajt. főjegyző, Vas Domokos, Judik Lajos, Holló Károly, Asztalos Károly rajztanárok, Gál János, Dr. Krisán tanár, Borbély György, Dr. Králik Dani, Nagy József, Dr. Vályi Gábor, Kolumbán Károly, Jakab József, Schamen Péter, Dávid Mihály, Incze Károly, Sárdi Lőrincz, Márton István és Csipak Lajos tanárok, Balázs Gyula iparkamarai titkár, Csérer Lajos gazd. tanár, Kárpáti Emil, Grosz János ág. ig. tan., Nagy György hírlapíró, Sólyom János tanár, Dr. Frbinyi Leó közj. h., Orosz István, Dr. Cseke Mihály, közj. h., Kiss Dezső közj. h., Aradi József, Dr. Fazekas József, Máté Lajos mérnök. — stb. stb. A kiállítás mikor látható . Dr. Flóris tanítványai a tanársegéd kíséretében kedden este a gyűlés végeztével nyomban vo

Next