Magyar Pedagógiai Szemle, 1892 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1892-01-01 / 1. szám

­Folyt, a „Szerk. mond.^ a 12. oldalról.) Cz. Gy. Zenta. A szép cikket közölti Az idén még egy dolgozatra számítottunk, l­emélhetünk-e ? — H. S. Dolova. egyleti tudósítást érdekkel olvastak, de nem közöljük, mert a sok egylet sok tj­­t követelne. A gyűlési napidíjjaknak és fuvarnak az Önök egyletéhez nincsen közél , mert az nem „hivatalos tantestület,“ hanem „szabad egylet,“ legalább annak létesített s az, ki egymaga buzdított, kapacitált, teremtett. Az alapítóknak az a nagy érdemül van, hogy engedtek a „szép szónak.“ A „Magyar Állam“ szitkaitól ne ijedjen meg. Csak tartsuk eléje a „vörös posztót.“ Hisz még nem jutottunk an­nyira, hogy saját véreink árulása és meggondatlansága adjon irányt, mikor az ügy érdekét szolgálja valamely cikk, személy, vagy időszaki sajtótermék. Kedélyes sorait meg fogjuk őrizni. — K. S. S-A.-Ujhely. A Paed. Szemle jövő évi folyamát szívesen ajánljuk fel a Tanodai Lapok 1851. évi folyamáért. A többi birtokunkban­­ [UNK] így azután l a számla is könynyebben lesz rendezhető. — Sz. A. Nagykőrös. , z..en óhajtása szerént fogunk jövőre eljárni. — S. A. Pécs. Meg lesz. Fiskális nem ig kelleni. — M. A. Mórágy. Tolnában még sok érdem szerezhető a tábor nagyobbításában. Fogjon hozzá. Most már úgyis „táborkari tiszt“ lett a gárdában! — L. L. Ilyefalva. A­­ programmba bevettük, mint arról m. havi füzetünkben meggyőződhetett. — Cs. J. U.­Sz.­Mihály. Teljesen igaza van, mikor „jogával élve“ erélyesen ké­r­dez. A pontatlanság technikai okokra vezethető vis­sza. — A „gárdában való csoporto­­sulás“-t elősegíthetik az olyan „erélyes“ kérdezők, kik, mint Ön, jogukkal élnek ■ — V. L. Nádudvar. Az egyleti életben előf­ordult incidenst érdeklődéssel olvastuk, de sem nem nevettünk, sem nem szánakoztunk, hanem bos­szankodtunk. — P. R. .József­ alva. Mindenben igaza van, még abban is, hogy a pontatlanság baj. Más­­­ként lesz ezután. A többire nézve bízza meg öc­csét. —■ H. S. Esztergom. Úgy reményljük, hogy jövő évben sem lesz panasza, mint nem volt 10 évig. — D. L. Sashalom. Forduljon kérdésével a budapesti vincellérképezde igazgatójához. —­­ K. J. Vázsnok. No azt épen nem lehet mondani, hogy a fizetési törvény — egy­­ nagy semmi volna. — D. L. Privigye. A kérdezett lap még existál. Az adalék jó­ ! — E. I. Szatmár. Kivánságának megfeleltünk. — B. L. Esztergom. Az útadót j minden honpolgárnak fizetni kell. — Sz. S. K. Ilencse. Mi is valljuk azon nézetét , hogy a Paed. Szemle programmja oly teljes, hogy mellette „külön magyarázó szö­■­vegre“ nincs szükség. — M. M. Ecsed. Dicsérjük azt a buzgalmat, melylyel uj állo­­­másán közös ügyünk érdekében működik. — F. B. Nagy Bittse. A Paed. Szemle soha sem mérte a sorokat cérnával; ezentúl sem teszi. Lelkes tanító akkor is, hu* szíve lelke erre sarkallja s ha valami mondanivalója van. Nem vagyunk se a „Times“ sem „Pester Lloyd“. Táborunk hívei sorakoznak, de nem alkusznak.­­B. G. Beregszász. Mi jutott eszükbe az ottani kartársaknak, mikor az ottani tanító lapjában egy hóbortos ember förmedvénye alapján szidalmat kovácsoltak? h­át te­jesen megbomlott minden ügybuzgóság, megháborodott a tanítói érzék ? — S. Beregszász. Ügyében szívesen támogatjuk. Vártuk is, hogy elkalauzolhassuk. C. S. Jezernica. Sokkal nagyobb személyes befolyást tulajdonít a szerkesztőnek, mint men­nyi van. Protectiót gyakorolni nincsen módunkban. Mi egyszerűen egy­­ elvnek vagyunk zászlótartói, mely elvet folyóiratunk alapítója tűzött ki ez előtt 1­­ évvel, és ebben követője minden jóravaló tanító. Sok valósult meg már a­­ h­os­szú küzdelemben, de sok még a teendő is. — K. I. Bp. Kiadtuk a „Krónikás“­- nak. Majd megvilágítja­­ a helyreigazítást. —• Sz. P. Végerdő. Ama lap támadásait I válaszra méltónak nem tartjuk. Bizalmi nyilatkozata jól esett. Hogy ön a Paed. ] Szemlét „a tanítók egyetemének orgánuma gyanánt“ ismeri el több társaival; ez­­ nekünk fényes elégtétel — P. S. Újvidék. Legközelebb. — L. K. Nagykinizs. Nem­i köteles. — S. M. Teines-Ságh. Azon kívánságát, „hogy a Paed. Szemle táborának min­­­den közvitéze másodmagával állítson be a glédába, a mi óhajaink közé is sorozzuk, s Ön példája talán követőkre talál. Ez volna a „szerkesztőség“ számára a legjobb újévi gratuláció. — K. L. Bellatine. A kirovott hadmentességi adót a tanítónak ■ nem kell fizetni. — N. J. Turdossin. Végtelenül jól esett tudomásul venni, hogy van az országban egy szegény tanító, ki inkább vacsorájáról mond le, mintsem hogy a Paed. Szemlét nélkülözze. — A testi büntetés kérdése nem került le a napirendről. — H. J. Buszt. A lapszemlében szó lesz róla. Kiadtuk a rovatvezetőnek. — M. G. Beszterce. A középiskolák­­ panasza a népiskolák ellen régi keletű. Nem is lesz vége a gáncsoskodásnak, míg nem bír minden középiskola előkészítő osztál­lyal, mi a legtermészetesb volna, mert a népiskola voltaképen az életnek s nem középiskolának készít elő. Cikkét felhasználjuk. — Iskolaszék. Bulkesz. számla legközelebb megy. — B. F. Zalaegerszeg. Teljesen igazatf­zert adnunk, de ha a nehézségeket ismerné, meg sem határozta volnaS ..át úgy, a­hogyan tette. (El nem intézett levelekre, kérdésre, cikkre stb. tf -t legközelebb adjuk meg.) \

Next