Magyar Polgár, 1869. január-június (3. évfolyam, 1-76. szám)

1869-01-01 / 1. szám

Előfizetési feltételek: ......................1? frt — kr. Évre • • Két évre . . N.wyedévr« H'V n­ént Hi­ g-jelenik hetenkint l4vom*sor: VaaArn«)), 8 *e r d in*1 i’ c n t e k e n. gr'B-în KXy: m zzuM Harmadik évifolyam. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Monostor utca L. BAnyei ház alatt.MA&YAE l­­ü .?álB. Kolozsvárit, péntek január 1. 1869 Hirdetési dijak. Ötször hasábozott sor­­ra 5 kr. Bélyegdij minden hirdetéstől 30 kr. Nagyobb hirdetéseknél kötön kedvez­ményt is nyújt a kiadó-hivatal. Fiók-kiadó-hivatalok: Lh­ir iea: Krómer SAmual. Ingedens Vokál János. TordAn: D. papp Miklós. Szamosujvérit: Csaasz testvérek. Kolozsvárit: Stein János és Dem­jén László. P­OLITIKAI LAP. 3.1 * 1 Előfizetési felhívás a MAGYAR POLGÁR l£69-c sík évi folyamára* — — • Oil Alkotmányos életünk egyik nagy horderejű korszakának küszöbéhez jutottunk. A le­fejezett 186vki országgyűlés működésének eredménye a nemzetfenség ítélete alá van ter­jesztve. Ez fog dönteni azon politika fölött is, melyet pártunk zászlójára irt; ez határo­­zandja el, hiven teljesítik-e kötelességeinket, ha nem tértünk-e le az útról, mely ha­ld állami függetlensége­, anyagi és szellemi felvirágzásának megvalósításához vezet? Az ors­zággyű­lési szabadelvűen alkotmányos ellenzéknek e lapok lévén a királyházott inneni részekben egyetlen közlönye, midőn e történelmi jelentőségű pillanatban, midőn­­ nemzetünk életében tagadhatlanul legfontosabb — mert az újonnan inaugurált korm­ánypo­­litika sorsa fölött intézkedni hivatott — országgyűlési választások előestéjén tár­­fogására szólítjuk fel olvasóinkat, ezt azon megnyugtató öntudat benyomása alatt teheti­, hogy mint szerény bár, de csüggedést nem ismerő napszámosai a közügynek, és lég erőnkhöz képest mindent megtettünk, a­mire ismeretében tehetségeink korlátoltságának vál­­latkozunk. Nem akarunk részletes elemzésébe bocsátkozni lapunk bezárásához közeledő évhlyl­­mának. Feltárt könyv gyanánt fekszik az a szíves olvasó előtt, alávetve magát ellogiat­­lan ítéletének. S ha ennek daczára megemlítü­nk annyit, hogy belpolitikai rovataimba nem legyezgetve megrögzött előítéleteket, nem félve a hatalmasok haragját, nem kereső olcsó népszerűséget, nem űzve bűnös játékot könnyen fellobbanó szenvedélyekkel, a kora­­kint felmerült kérdésekkel szemben nyílt őszinteséggel foglaltuk el az álláspontot, de a meggyőződésünk vezérelt, hogy a külföldi eseményeket a valódi democratismus, a si­­kadelvűség tiszta bár, de mégis sokak által nem szívett világánál önálló czikkek alakjain mutattuk be olvasóinknak; hogy számos vidéki s helybeli ügybarátaink megtisztelő bi­l­­ma folytán a királyhágóninneni részek társaséletének főbb mozzanatairól gyors, és hazai sajtó által kiválóan méltányolt közleményeket hoztunk; hogy örvendetes lendü­letté indult gazdasági életünk különböző ágait beható vizsgálat tárgyaivá tevők; hogy véül minden magyar laptársaink között a legváltozatosabb s legtartalmasabb táron - rovatot vezettük, mindezt csakis azért említjük föl, hogy legalább körvonalaiban ki légni jelölve a mód, melylyel jövőre is feladatunk teljesítésében fáradozni fogunk. Szabadjon remélenünk, hogy e lapok az unió által velünk teljesen egyesit király­­i ágon tuli részekben is feltalálandják elvbarátaink­­k­ö­z­ö­tt a pártfogókat. Kolozsvárit, télelő végén, 1868. A „MAGYAR POLGÁR“ szerkesztőséé. Előfizetési feltételek: Január—december egész évi folyamra..............................................12 frt. Január—junius fél „ „ 6 „ Január—martius negyed „ „ 3 ^0^*" Egy hónapos előfizetéseket a kezelési nehézségek miatt vidékről nem fo­gadhatunk el. Előfizetni lehet: Kolozsvártt kiadóhivatalunknál, Stein János és Demjén László könyvkereskedésében, Marosvásárhelytt Wittichnél, Dézsen Krémer Sámn­él­nál, Enkeden Vokál Jánosnál, T­ordán D. Papp Miklósnál, Szamosujvártt Jausz testvéreknél. Hogy a lap szétküldésében akadályok ne forduljanak elő, az előfizetés pén­zek minél előbb beküldését kéri A kiadóhivatal. Megjegyzés: Azon t. előfizetőink, kik naptárunkat bírni óhajtják, méltoztattsanak eseg­­re.Kiöléseiket a lap előfizetése mellé csatolni, hogy azonnal megküldésük. T­ARCZA. A „Székelyföld.“ (Pl „Székelyföld“ leírása történelmi, régészeti, termé­szetrajzi és népiemei szempontból. Irta Orbán Balázs. Első kötet Udvarhelyszék. Pest, 1868..) III. (M. A.) Parajától a Kia-KÜkÜllő, illetőleg Nagy-Ág vize kies völgyén felfelé menve, félórai Béla után a jobboldali hegyekre csapunk át egy festői sziklacsúcs felé, melynek nyugati szöge fal­­meredeken le van metszve, az óriási oldalak pedig szobrokat, sugár disz gúlákat, s más szeszélyes ala­kú sziklasorokat lőrésnek fel. Tetőlapján ősváraink s­ik legmesésbje, Rábsonné vára állott. Udvarhelyszéknek ismét egy másik vidéke felé fordulunk. A Kismöd vizét Korond vizétől el­­különitö ttegylánczolat csúcsainak egyikén, fenn a felleges szomszédságában fekszik Atyba falu. „Nem könnyű iőle feljutni, de itt lakni, s minden perezben kiemelni az isteni panorámát, valódi lel­ki élvezet, s annyi­ mint örökös költői felmagasz­­taltságban élni.“ a falu felett emelkedő Fi­as te­tő trachyt-szikla nyugati alján elterülő kies völ­­gyecskében törtet le a Kütsraöd vize, magas he­gyektől körülvett vidékén Kismöd, Etéd, Kőrispa­tak és Büzöd-Ujfalu községekkel. Ezen utóbbi köz­pontja egy hajdan igen elterjedt, üldözött hitfele­kezet, a szombatosoknak, kiknek szánta Büreges áttérések által újabban itt tetemesen megpaporo­­dott. Egész a rajongásig ragaszkodnak a flekezet hivei szokásaikhoz, hitükhöz, körülmetélkinek, a szombatot megünneplik, csak maguk, val zsidó rabbi által levágott húst esznek, csak egymrásközt s kivételesen izraelitákkal — házasodna! szom­baton nem dohányoznak, nem főznek, füteken este már naplementekor senki sincs közülö­ a me­zőn, házaikban titkos kamaráik vannak, át gyűl­nek össze, tartják, könyveiket s rejtegetik féltéke­­nyen hitek tiltott szertartásait. Egyébkét igen szorgalmas és becsületes emberek, s ezálal érde­melték ki a nép között azon elnézést, sőt tisztele­tet, melyben átalánosan részesülnek. A Bözödvölgyén alól, a két Küküküi között elterülő hegyes Tölgyes táj Partium nevet visel, hihetőleg azért, mert csak újabb időkben jön Ud­varhelyszékhez csatolva. Két fövölgyül­je van, Sólymos és Zsákod patakok által alkotva, az előb­binek egyik községében, Kis-Solymoson a mult század végén híres iskolája volt az unitárusoknak, melyben egy derék hazánkfia, a műveiben, nagy­szerű alapítványaiban még most is élő .Augustino­­vits Pál — kinek síremléke is itt emlkedik — kezdte tanulmányait. Még csak déli részét a regényes tájakban oly gazdag széknek kell meglátogatnunk. Udvar­helyet elhagyva, a Gáronpatak szűk völgyületébe térünk, s bejárjuk Árvát és Patakfalvát, a kénosi hegyen gyümölcsfák lombjai alá rejtőzött Kénost, az öt patak völgytorkolatának összefolyásánál igen szép tájon épült Homoród-Szentmártont, Abásfal­vát és Recsenyédet és Homoród-Szentpált. A N­o­vapród-melléki falvak igen csinosak; az utas min­denütt a szorgalom előidézte jólét jeleivel találko­zik, népe szép és erőteljes, békében szorgalmas földmivelő, a barctban megannyi hős. Szent Páltól nyugatra egy kopár, kétcsúcsos, fekvő teve alak­jával biró hegy, a bágyi várhegy magasul fel; a hasonnevű falu csaknem tetején, a Homoród színvonala felett csaknem ezer l­ábnyira fekszik, s szépszövetü pokróczairól nevezetes, melyekkel a bágyiak meszsze vidéken kereskedést űznek. A pá­ratlanul szép kilátás e hegy tet­ejéről egészen el­bűvöli a szemlélőt. Ott magasul fel északkeleten a büszke Hargita, aljában a két Oláhfalu tündöklő tornyai s Sz.-Keresztbánya füstölgő gyáraival s a letörtető folyók kies völgyeiben s; bérczein 35 falu festői csoportozata. Kelet felé Szent fáitól egy ve­­resszink­, kövérlevelü sónövények­kel borított nagy térség (sónövény, Salicornea) fekszik; megközelit­­hetlen mocsarai fejénél halastavak nádfogta med­rei s vizi madarak vészes ingoványok által védett kedvencz kültőhelyei terülnek el. A szemben fel­­magasuló sötét Réka lábainál Ok­lánd, felül rajta a büszke Merke-tető, s ennek lábainál Ka­rá­cs­on falva fekszik, nagyrészt unitáriusok által lakva, kik mészkereskedés és szorgalmas földmi­­velés előidézte jólétnek örvendenek. A falu alsó KOLOZSVÁR, JANUÁR 1. Legújabb távirati tudósítás. Bukarest, dec. 29. Bratiano tekintve a Ma­­gyarország és Austria részéről fenyegető közeli ve­szélyt, a leggyorsabb fölfegyverkezésre hivja fel a népet egy népgyűlésben. Zágráb, dec. 30. Itten feszülten várja a k­zönség Inkeynek fiumei kormányzóvá és Celebri­­nek alkormányzóvá való kineveztetését. London, dec. 28. A koronaherczeg és neje tegnap utaztak el Németországba. Bécsi ágro dec. 29 én Arany 5.68 Ezüst 117.85. Erdélyi földteherut. kötv. (á 100 ft) pénz 1 70.50. áru 70.75. — Érd. vasút részvény (á 200 ft.) pénz 152.80. áru 153.50. Reflexiók*I­I. (Me .) Mi a magyar nemzetnek rendel­tetése, életfeladata? Nemzeti egyéniségének kifejtése, fen­­tartása s érvényrejuttatása a világ államrend­szerében. Vagy a „Kelet Népe“ szavaival „jövendőnknek alapja nem egyéb, mint nem­zetiségünk biztosítása, nemenk kifejtése.“ Magyar jellegű polgárosodás, s mi vég­­czélunk, a polgáriasodott magyarság. Nemzeti egyéniségünk conservatioja, és társadalmi viszonyaink beható, folytonos, nyugvás nélküli reformja koordinált ténye­zői nemzeti feladatunk betöltésének. Nemze­tiségünk szem elöl tévesztése, cosmopolit irányú haladásunk mellett ép oly kevéssé felelünk meg nagy feladatunknak, a mint nemzetiségünk olyszerű­ feltartásával, mely társadalmi erőinket stagnáltatná, a szabad-­­elvű haladástól messze maradna, s nem fut­na más nemzetekkel versenyt a társadalmi adoraing eszményének megközelítésében. Nemzetiség és szabadelvű haladás ép azért sine qua non feltételei nemzeti felada­tunk betöltésének, mivel a világ nagy állam­­rendszer öszhangjában az államok nemzeti egyénisége ép oly tényező, a­milyen tár­sas életünkben az egyes ember vérmér­séklete, ideosym­kasiája. A nemzeti egyéni­ség sajátosságán alapszik az államrendszer öszhangja ép úgy, mint az egyéniségek tem­peramentumainak különböző voltán a tár­sasági. S a nemzetek ideosynkrasiájának sajá­tosságai képezik egyik lényeges föltételét maga a polgáriasodás öszhangzatos haladá­sának. Tehát maga a civilig­atio ellen vét a nemzetiségét elhanyagoló nemzet, mert a polgáriasodás irányához nemzetisége sajátos­ságával nem contribuál, m­íg m­­ásrészt a nem­zetiségét társadalmi reformnyitó művelet nélkül fentartani kívánó nemzet, nemzetisé­gét ássa el, mert más műveit nemzetektől messzemaradva, előbb-utóbb ezekben vész, ezekhez kénytelen assim­álódni. S ezért egyoldalú egyaránt a politika, mely kizárólag a nemzetiség fentartásán, avagy a cosmopolit civilisatión alapszik. S hogy példával éljek, a magyar egyaránt el­vész az európai nemzetek sorából, akár II. József nemzetellenes reformpoliti­kájának veti magát karjaiba, akár a ka­­rok és rendek reformellenes nemzeti táblabíró-politikájának útján marad meg to­vábbra is. Azon állambölcsészt, ki egy nemzet ál­lását oly hadsereggel hasonlitá össze, mely­nek jobbszárnyán a civilisatio, balon a nem­­zetiség felváltva operálnak, szembe­szökő példákkal czáfolák meg a történelmi példák tanúságai, hogy a civilisatio és nem­zetiség felváltva nem, csak együttesen ope­rálhatnak, s hogy stagnatiója az egyik té­nyezőnek, a­mi az életben mindig hátralé­­pés - okvetlen maga után vonja a másik­nak viszonyos gyengülését. Lássuk jövő czikkünkben, mely pártunk politikája elégíti ki legjobban az előírt po­litika nemzetiségi és reformi igényeit? „Meg egy leleplezés a károly­fehérvári kat­­holikus statusgyűlésről.“ (Me.) Egyike királyföldi tisztelt kollegáink­nak a katholikus autonómia mindinkább előtérbe lépő, s lehet megoldásához közeledő kérdését tár­gyaló közelebbi czikkét azon óhaj kifejezésével zár­ta be: vajba lerántatnék minél hamarább, s leple­zetlenül a károly-fehérvári római katholikus státus­­gyűlés eseményeiről a sassi fátyol, s csalhatlan tisztaságban állnának a közönség előtt a titkos ru­gók, mik a statusgyülés sok tekintetben rejtélyes befolyásának egyedüli magyarázói. Lapunk olvasói előtt az erdélyi katholikus hivek egyházügyi nézetei, s a status gyűlés sötét eseményei excellentiás demiurgjának absolutistikus és retrograd irányzatú programmja nyílt könyvként fekszik. A statusgyűlés tényezői közül csak egy­­gyel nem voltak tisztában, az erdélyi római katholikus egyházmegye alpapságával. Szabadelvűnek ismertük társadalmunk e derék baj­nokait 1867-ig,­­ a Károly­fehérvári fatális státus­­gyűlésen odasorakoznak a hierarchiai absolutismus­­nak Fogarassy püspök által kibontott és Ráduly nagy prépost által lengetett zászlója alá. Erre a scenára nem voltunk elkészülve. So­kan találkoztak a közönség köréből kiváncsiak, kik az ellenmondás e játékának magyarázatát kérték a státusgyűlés Orindurjaitól Alaut következő, igen tisztes kézből vett czik­­künk megadja a magyarázatot. Felvilágosításai csak a meggyőződésbe erősílnek meg, hogy a püs­pöki korlátlan omnipotentia mielőbbi megtörését egyházi ünnepeink s a szabadságban pórázra ve­tett katholikus alpapság érdekei egyaránt sürgősen kívánják. Olvadóinknak különös figyelmébe ajánl­juk a fentemlített sorokat, mik itt következnek „Habár később jövök ezen soraimmal, a­mint kel­lett volna, remény­em, egészen el nem késtem, s ez által én is tehetek valami kevés szolgálatot a részében az u. n. Sión hegyen fekvő templomuk igen érdekes, átmeneti korszakbeli műemlék. A Ri­ka által megtérített s délnyugatra kanyarodó Ho­­m­oród völgyében, egy minden oldalról meredeken lehanyatló hegy csekély töredél­mű­ fennlapját a festői zsombori várrom foglalja el, s a két Homo­ród összefolyásánál Kőhalom tűnik elénk büsz­ke fellegváraival. A város felett feltornyosuló kúp alakú bazalt szikla oldalait három sorban csiga­­szerű­leg kanyarogják körül e régészeti, történelmi és építészeti szempontból egyaránt nevezetes vár­falai, melyek néhol a sziklákból kinőtteknek lát­szanak,­­ néhány újabb építmény hozzájárultával egészen imposant csoportozatot képeznek. Kőha­lomból az Olt területére lépünk, s a már itt ha­józható méltóságos folyam balpartján Héviz egy­más mellé csoportosított udvarházait pillantjuk meg; legnevezetesb ezek közül az ódon kastélyszerű Haller udvar romladozott magas falai, a tág udvarát körülölelő védépitm­ények­­ szeszélyes kapubás­­tyáival. E most romlásnak indult kastélyban lakott gr. Bethlen Kata, korának e legnagyobb asz­­szonya, a fennkiilt lelkű­ irónő, itt dolgozott udva­ri papja, Bod Péter, a magyar irodalom tevé­keny munkása, a hazai tudományosság felkel apostola. Hévizén felül az északi erdőségekből kiszökellő Sólyomkő előhegy az Oltót déli irányú nagy kanyarulatra kényszeríti; utunk nem követi a kanyarulatot, hanem az említett hegy lankásán (Tarzón-nyaka) vág át s Alsó-Rákosra vezet

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék