Magyar Polgár, 1869. január-június (3. évfolyam, 1-76. szám)

1869-01-01 / 1. szám

1 -só szám, tudnivágyó olvasó közönségnek és igazságnak. Ugyanazért egy kevés tért kérek becses lapjában azok számára. — Mikor élvezendi valahára az alrendü romai kath. pap is, az őt méltán megillető szellemi szabadságot? úgyis mint ember, úgyis mint honpolgár, népnevelő és oktató ! Mikor jár le valahára részére is az emberi jogokat, az ész és lélek szabadságát rabigába nyitegöző szeszélyes önkény — korlátlan uralom — kártékony hatalmának játéka? Oly kérdések mindezek, melyeket a benső meggyőződés és keserű tapasztalás fájdalmas érzete kelt fel a szegény elnyomatott alrendü római kath. clerus összes tagjaiban, sőt világi józanabb katolikusokban is, kik a dolgokat higgadtan, s minden pártérdek nélkül komolyan szokták észlelni s fontolóra venni; — azon kevesek kivételével mind a két osztályból, kik levetkezve emberi méltóságukat az aljas csúszó mászó hízelgők ösvényein szeretnek járkálni, s a néger szerepét szokták játszani. — Meggyőződésből szólok, ezt pedig azon tapasztalásból meritem, mely nem rég a Károlyfehérvárit tartott hírneves kath. gyűlés alkalmáva jutott birtokomba. Igen! ott valék én is, mint az ügy által érdekelt, éber figyelemmel kisérve végig a gyűlés menetét, annak minden egyes mozanatát. Ott valék és láttam és tapasztaltam a gyűlést megnyitó értekezleten a clerusnak hallgatag magatartását, — ekkor csaknem kizárólag a világiak szerepeltek. — Tudtam azt is, miszerint másnap — míg a huszas bizottmány munkálatával foglalkozott, — a püspök zárt tanácskozmányra gyűjté öszve papjait, melyen keserű szemrehányások között följajdult a cerus semleges és hallgatag magatartása miatt, azon váddal terhelve a derűst, hogy hirtelen nyáj elhagyja főpásztorát egyedül küzdeni védelem nélkül szembe a támadó világiakkal. — Ezen keserű vádra szót emelt egy pap a többi közül, kérve a főpásztortól irányeszméket, kiindulási tájékozást és módozatokat a következő nagygyűlésem tanácskozmány érdekében, miután a püspöki program, csak az azelőtti nap jön a gyűlési tagokkal közölve, — erre a főpásztor a neki sajátos felindulással azon rövid választ adá, „hogy tudja minden pap a maga kötelességét.“ Áttért aztán egy más tárgyra, roszóló ítéletet — anathemát — mondott a klérus azon tagjaira, kik szabadelvű lapokat járatnak , s igy a kártékony gonosz szellem előharczosaihoz csatlakoznak, meleg és nyomatékos szavakkal ajánlva ezek ellenében az „Egyházi és Iskolai Hetilap“ ot. Ez is a szabadság , korunk haladási magasztos feladatának egy szép bizonyítéka — ugye t, szerkesztő úr? A huszas bizottmány bevégezvén néhány napi munkálatát, eljött a végzésszerű nagy nap, napja a nagygyűlésnek, a véleményharczok, az izgult kedélyek, az egymástól eltérő nézetek, az e miatti meghasonlás küzdelem teljes napja, melynek délelőtti része csaknem szóküzdelemmel telt el, csakis annyit eredményezve, hogy a tervezet első czikke nyílt szavazattöbbséggel jön elhatározva, úgy a többi czikkelyek közül is még egynéhány a következő gyűléseken. A szavazattöbbség a klérus részén volt, mi igen természetes, mert számmal papok többen valának, mint világiak jelen. Egyébiránt én erősen meg vagyok győződve, s azt hiszem velem e meggyőződésben vannak mindnyájan ott jelen volt papok és világiak, hogy ha a szavazás titkosan történik ellenkezőleg üt ki bennünket. E falu kastélya az Olt jobbpartjának magaslatán egyike honunk legszebb s legépebb őskastélyainak, s mint a félórányi távolságban levő adó-rákosi szoros kulcsa, hajdan igen jelentékeny fontosságú lehetett. Szeszélyes idomú sziklahegyek közt érjük el a szoros kapuját, alant az egybe szorított folyam zajongva örvényül, partjain mindenféle bizar alakot utánzó sziklaszálak emelkednek, a Tepej nevet viselő oldalhegyeken várak romjai láthatók, melyeknek építését a nép óriásoknak tulajdonítja. A gondolat, e csaknem megmászhatlan ormok tetejére erődöt építeni, mindenesetre óriási volt. A szoroson túl az Olt tere mind szélesebb lesz ; völgye egész Hidvégig a belé szakadó Kormos , Lángos , és Baróth vizének tájaival együtt Erdővidékének neveztetik, melynek az utóbb említett két folyó völgyeibe eső részét Bardócz fiszék és Miklósvárszék tölti be. Utunk ezen utóbbinak székhelyén, Baróthon vezet keresztül, melynek 55-ik számmal jegyzett szerény kis lakában született nemzeti irodalmunk egyik érdemdús előharczosa, baróthi Szabó Dávid. Baróthtól félórányira Bibarczfalva a délfelé emelkedő lomberdoboritotta hegyen Tiborczvára nyomaival, fölötte egymásba szakadó három völgyben Bodos-, Magyar-, Hermány, a bodvaji bányatelep és vashámor, *) a hasonnevű folyó mellett Nagy-Baczonfalvák vonják magukra a vándor fia dolog, de a nyilt szavazásnál a szegény terrorizált alrendü papság, kinek subsistentiája egyedül a püspök mindenhatóságától és szeszélyétől függ, — féltette a maga bőrét. A papok közül lehet látni többeket, kik szembe a püspökkel, meggyőződésüket áruba bocsátani nem akarván, némely pontokra vagy nem szavaztak, vagy szavazatukkal a világiakhoz csatlakoztak; a többi papok közül, mondhatom, a nagyobb rész meggyőződése ellen vala kényszerülve nyilatkozni. Oh szabadság! mikor jön el a te országod? Biztat a remény, hogy a concordatum érvénytelenítésével jobbra változandanak mindezen aggasztó és boszantó körülmények, a községek nem fogják sokáig tűrni a papi mindenhatóságot, s a kisebb papság is kiemelkedik a rabszolgai állásból, melyet jelenleg a püspökséggel szemben elfoglalni kénytelen. A világiak megtevék óvásukat, s reményleni lehet, hogy ott, hol a terrorizálásnak nincs helye, kedvezőbben fog az ügy elláttatni, megegyezőleg az igazsággal. Ne törjön tehát senki pálczát, s ne mondjon kárhoztató ítéletet az alrendű papság kényszerült magatartása felett, mely az igaz ügynek, a haladásnak, szabadságnak, bazafiságnak, a hol csak teheti — mindig előharczosa szokott és szeret lenni. Egy catholicus pap. *) E vashámort a szentdomokosi rézbányák körül érdemeket szerzett Zakariás Antal alapította, ki védszentje tiszteletére 1852-ben a bányatelep fölötti tetőn kápolnát épített, hol a Szent-Antal napot követő vasárnapon nagy és népes búcsúkat tart a Baróthról, sőt még Csikból is odasereglő cath, n épség _________________________________ Megbukott tüntetés. (M.E.) Valamennyi hírlapban hirdetve volt, hogy Gotove miniszter úr, mint terézvárosi volt képviselő választóinak a lövöldében országgyűési működésével számolni fog. Úgy látszik arra számított, hogy fellépésével oly lelkesedést ébresztene, miszerint választói őt jövő országgyűlési képviselőjökül mindjárt ez alkalommal megmarasztják Azonban Gorove miniszter úrhoz mindennap többnél több figyelmeztetés érkezik — még a leglekötelezettebbektől is, — hogy e merész játékkal hagyjon fel, mert oly kudarczot vallhat, mint Horváth Károly a Ferenczvárosban. Végre Gorovenz maga is látni kezdé, hogy baj van s ügynökei által tapogatódzni indult. Hogy a bukás sejtelmét a világ előtt némileg fedezze, a miniszter úr néhány legalázatosb híve oly tüntetésről gondoskodott, mely ellen ,épen azért, mert jelentősége sincs, senki se szólhasson, hogy t. i. „a választók közül néhányan, akik erre vállalkoznak, menjenek el Gorove volt képviselő úr országgyűlési fáradalmait — megköszönni.“ Ily czélra tehát ujságszerte a falragaszok által i. e. december 26-ára összehivattak a terézvárosi „összes választók“ a lövöldébe d. e. 10 órára. De bizony egy órai várakozás után is igen kevesen jöttek össze s még ezek közöl is igen sok volt a más városrészbeli és nem választó. A lövöldei terem úgy szólva üresen maradt, úgy hogy midőn az elnöklő Beliczay előterjeszté az összejövetel czélját, alig hallatszott egy-két „helyes“ s midőn kérdező, kik menjenek a miniszter úrhoz, egy választó fölkiált: „Alig van itt egypár ember, ha mind elmegyünk, sem leszünk sokan.“ Öt perczig alig tartott a gyűlés, zajtalanul távoztak a jelenlevők; 3 -4 omnibusba az egész gyűlés belefért s ennek fele sem ment Gorovéhoz. A legkülönösebb az, mi Gorové ur szállásán történt. Mondják, hogy az események Gorove arra is levereseg hatottak. Sem hosszú, bádggadt beszédével, sem kézszorításaival nem tudott lelkesedést előidézni. Annál nagyobb meglepetést okozott az u. n. „mezítlábos csaplár“ fellépése, ki éppen, gyermet. Bardóc/szék másik (kormos-lángosi) völgyében a valószínűleg olasz eredetű Olasztelek, Szildobos a jeles történészünk Benkó József születéshelyével Bardóczczal találkozunk. E falu közelében van a füles vashámor rendszeresen épült bányatelepével. 1856 ban a brassói bányász és kohászati részvénytársulat vette meg 17,000 forintért e bányát, melyben évenkint 20,000 mázsa nyersvas és 7000 mázsa öntvény állittatik elő. A bányán felül a völgy egészen összeszorul s havasias jelleget ölt; mindenfelé százados erdők rengetegei terülnek el a zúgó patak partján; csak egyegy szenet hordó székely „lükken“ ki e zajtalan magányból, hol még nehány század előtt emberek laktak, mert ott feküdt egykor Dobó helység, melyen, a hagyomány szerint, Barcsay Ákost trónra helyezett tatárok dúlták fel. Bardóczszék nyugati határvonalát a Rika képezi. E 3 [] métföldnyi erdőség 1920 láb magas főcsúcsával a Homoród és Vargyas völgyét elkülönítve, a Homoród és Olt közt ezek egybefolyásáig nyúlik le. Északi lánczolatának legnagyobb csúcsa (Heveder-hegyese) mögött, a Lapias-tető csaknem átdatlan sűrűségű erdeiben az udvarhelyszéki várlánczolatot az erdővidéki és háromszékivel kapcsolatba hozó Kustályvár romjait fedezte fel szerzőnk. A Bikatetőn végződik Orbán Balázs munkájának megjelent első kötete. Itt mi is letehetjlk vándorbotunk, vagy helyesebben szólva —iratollunkat. __ 0 _7 midőn már a tisztelkedők távozni akartak, ezeknek nevében a szűr alól egy ezüst poharat rántott elő ■ azt ajándékban a miniszter képviselőnek adta És lett nagy bámulás, mert e pohárköszöntést nem várta senki. Úgy látszik privat jux volt. Számolni fog e ezek után Gorove miniszter úr a Terézváros választói előtt — mint hirdetve volt — nem tudni. Hanem Terézváros választói minden esetre jól teszik, ha más képviselőt keresnek. Elég volt már a török patikából. . — Várady Gábort f. hó 18 kán a megye háti szélén több barátja fogadta, kiknek kíséretében Husztra vonult be, hol a kaszinóteremben egybegyült nagy számú tagoktól környezetten Honáth Károly törvényszéki ülnök által üdvözöltél«. Később fáklyás zenével jelent meg az összes intdigentia és polgárság ablakai előtt, ahol Tö Sük Mihály polgármester által lelkesítő szép bezíddel üdvözöltetek, mire Várady Gábor hasonló szefemben válaszolt s többek közt azt is kijelenté, hogy nincs egyetlen szavazata, egyetlen indítványai zajlott három évről, a melyet megváltoztatni, val épen visszavonni akarna. Egy fényes bankett kitete ezt a Korona vendéglő termében, melyet a liszti értelmiség V. G. tiszteletére rendezett, melyn a szebb pohárköszöntések ezen ünnepélyek ényét képezték. E hó 2- án reggel Husztról eltávozván, Benecno, mint a V. G. választókerülete határszélén, a megbegyült szép számú választók élén álló Nicric Károly főszolgabíró által üdvözöltetett, az élezéseket taraóczkok durrogása követte. Innen télés lovas banderisták vezetése alatt az üdvözlök kitércében Técsére vonult be, hol a városháza előt gybegyült nagy számú választók által lelkesedésel fogadtatván, Batizi András ref. esperes áltl üdvözöltetett, mire V. G. válaszolván, egyszersmid az országgyűlés utóbbi néhány hónapja alatti eséűveket vázolta. Utóbb a nagyszámban egybegylt orosz ajkú választókhoz orosz nyelven intézel V. G. rövid alkalomszerű beszédet, éltetvén a prmás királyt és a hazát. Egy szívélyes lakoma követte ezt a városház teremében. Ebéd után hatfelé folytatta útját V. G. elöl lovagolván a técei bandérium nemzeti lobogókkal. Remetén orsz lovasok váltották föl a magyarokat, Szaplonczi ismét román lovasok az oroszokat. A Szaplonczi folyó hídján az egybegyült nagyszámú választóikkal fogadtatott, kik között ott volt Mihilka Láló h. alispán is. Hubán János helybeli g. kat. letisz román nyelven, Juhászovics hosszumezei g. at. lelkész magyarul üdvözölte őt, a mire V.I. válaszolván, beszéde végén románul szólt a rona választókhoz, éltetvén a hazát és királyt. Inm hasonlat banderisták lovagoltek elöl egész Hozamezőig, a hol a polgármester által fogadtatvát fáklyás zenével kisérte őt az ezen választók nap tömege a városházáig, a hol Szabó József reftelkész által szép beszéddel üdvözöltetett a várt és választók nevében. A városház teremében rendezett szívélyes lakom követte ezt, melynek végeztével Kovásy Kámén által vezetett magyar és orosz banderisták előlovaglása mellett Szarvaszóig, mint a válaszó kerület széléig, utazott, hol a főispán házául öltötte az éjét. Törvényhozás* XLV. Tövényczikk a magyar keleti mozdony-vasút, valamint annak Gyula Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépítése tárgyában. (Szintesjett nyert 1868-ik évi deczember hé 6-én. Kihirdettetett: az országgyűlés mindkét házában 1868-ik évi december hét én. Folytatása és vége. ' 7 §. Az engedélyesek mind az építkezés helyességnek és czélszerűségének, mind a kitűzött határnapok alatt leendő befejezésének biztosítása végett megfelelő tettleges biztosítékot tartoznak letenni. ^ épités a nagyvárad kolozsvári szakaszt illetőleg, kormány közegei által készített, a szükséges kikészítésekkel még pótlandó részletes tervezetek alapján eszközlendő. A jelenleg engedélyezett valak többi szakaszait illetőleg pedig az építési részletes tervezetek a kormány által helybenhagyt általános vonalozás alapján lesznek az engedélyek által készítendők, és ugyancsak a kormány által, mely azokat megvizsgálandja és szükség esetén módosítandja, jóváhagyandók. 8. §. Az összes engedélyezett vasútvonalakra, megnyitásuk napjától számítva az engedély tartamáig, a szerződésben e czélból szabályozott országos ellenőrzés épségben tartása mellett, átlagosan mértföldenként évi 46,750 o. é. Írt tiszta jövedelmet, ezenfelül a kormány által jóváhagyandó törlesztési terv alapján, a kibocsátott tőkének még az engedély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó 600 o. é. frt évi törlesztési hányadot ezüstben akképen biztosít az állam, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fennebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné hiányt az állam póbilni tartozik. A biztosítás érvénye az alább érintendő minden egyes szakasznál, Ureymint: 1) a nagyvárad-kolozsári; 2) a gyulafehérvár tö;a gerend mar08vi8árhelyi; 3) a tövis kiskapus-segesvár; 4) a kiskapus-nagyszebeni; 5) a kolozsvár-bózs-gerendi; és végül 6) a segesvár-brassói szakaszok minden egyes szakaszokra nézve külön külön az a napon kezdődik, amelyen egy-egy szakasz a ko,foromnak átadatik ; mindazonáltal azon határozat kötéssel, hogy azon sorrendben lesznek a forgal .,nak átadandók, amely sorrendben a jelenlogi helyezési törvény 2. §-ában kijelölt határidők szerint befejezendők, s így a kapcsolatos vaspályákkal összeköttetésbe hozandók. Ezúttal kimondatik, hogy a pályamértföld után biztosított évi tiszta jövedelem és törlesztési hányad az itt engedélyezett pályáknál legfölebb 80% mértföldnyi hosszúságú maximál-kiterjedésre lesz igénybe vehető. Azon összegek azonban, melyeket az állam az elvállalt biztosítás folytán az engedélyeseknek fizetend egyedül mintegy évenkint négy százalékkal kamatozó előleg tekintendők és kezelendők, melyek a vasúti társaság által, a mint a pálya tiszta jövedelme a biztosított évi jövedelmet meghaladja, azoknak és kamatainak teljes törlesztéséig visszafizetendők. 9. §: A vállalkozók üzletjoga a vállalatra nézve, amennyiben az állam az engedélyokmányban fentartott azon jogával, hogy 30 év múlva a vasutat beválthatja, élni nem akarna, a nagyvárad kolozsvári vonalrész megnyitása napjától számítandó 90 évre terjesztetik ki. 10. §. Az engedély megszűntével az állam ingyen lép az engedélyesek által jó karban átbocsátandó vasút birtokába és haszonvételébe, birtokába veszi különösen a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel és lerakodó helyekkel, épületekkel az indulási és érkezési helyeken, ör- és felvigyázó hájakkal minden belszerelvénynyel, bútorzattal ingó- és ingatlansággal együtt. Azonban az engedély elteltének, vagy a pálya 30 év után lehető beváltásának esetére is az állam által kiszolgáltatott előlegeknek és ezek kamatainak visszatérítése után, tulajdonosai maradnak az engedélyesek mind a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalapnak és a kitnlévő aktív követeléseknek, mind a vállalat saját vagyonából emelt épületeknek, milyenek a coaks-kemenezék, öntödék, gép- és egyéb gyárak, pajták, dokkok, melyeknek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott kijelentéssel hatalmaztalak fel, hogy azok nem fogják a vaspályának semmi tartozékát képezni. 11. §. Mielőtt az ezen törvényben engedélyezett vasút építésére az őfelsége által szentesített és az országgyűlés által beczikkelyezett engedélyokmány az engedélyt kérelmezők részére a közmunka- s közlekedési és pénzügyi miniszerek által kiadatnék, jelen törvény hatálybalépte napjától számítandó három hónap alatt kimuatni tartoznak, hogy a vállalat egész részvénytőkéje harmincz százalékának (30%) lefizetése biztosítva van. 12. §. Minden más jog és kötelesség tekintetében, úgy az államra, mint az engedélyesekre nézve, a fennálló és alkotandó törvények és kormányrendeletek, valamint az engedélyokmány feltételei lesznek irányadók és kötelezők. 13. §. Az engedélyokmánynak egy példánya az országos levéltárba teendő le. 14. §. Jelen törvény végrehajtásával a közmunka- s közlekedési és a pénzügyi minister bizatik meg. Mi e törvényezikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek s elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más hiveink által megtartatjuk. Kelt Budán, ezernyolczszáz hatvannyolczadik évi december hó hatodik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Andrássy Gy., a KÜLFÖLD A jó „testvér.“ M. A.) A közelmúlt napok politicai es-^' nyeinek fülsértő zajában, a barezi hirek p-kzött, melyek Hellas classicus földje határairól csalaként oly fenyegetőleg hangzottak át hozzánk kevés figyelemre méltatott hazai sajtónk egy érdekesem naiv sceneriát, melynek színhelye a bukaresti kamara, főszereplője Bratiano ur, Romániának e szép reményekre feljogosító álomférfia volt. A Keletről jövő fegyverrobaj neve engedé meg, hogy Bratiano ur declamatioját azonnal megérdemli figyelemben részeltessük, s most kell tehát mulasszásunkat helyrehoznunk mér csak azon eletében.