Magyar Polgár, 1869. július-december (3. évfolyam, 77-154. szám)
1869-12-29 / 153. szám
.. 153-ik szám. Van egy sürgetős kérésünk Gorove miniszer úrhoz. Rendesen minden őszszel és télen keresztül megyünk azon a mulatságon, hogy a rosz utak és a járhatatlan hidak miatt a postaszekér délutáni 1 óra helyett este 8—9 órakor érkezik meg, tehát akkor, midőn méltányossággal senki sem kívánhatja, hogy a postai kezelő tisztviselők expediálhassák a levelek és lapokat. Ezen a bajon a múlt télen igen helyesen és czélszerűleg úgy volt segítve, hogy kis kétkerekű posta-taligán indították útnak az egyszerű leveleket és lapokat, s így azok déli 12 órakor rendesen meg is érkeztek, s az üzletembereknek nem kellett másnap délig várakozni leveleik után, s a lapok nem váltak hasznavehetetlenekké. Ma már azonban ez az egyetlen czélszerű intézkedés is meg van szüntetve. Miért?—Talán mert néhány száz forintba kerül? — Hisz akkora postaforgalom mellett, mint a minő Kolozsvártt van, ezt tekintetbe sem lehet venni, szembe állítva azt a töméntelen kárt, ami a késedelemből háromlik a közönség s kivált az Üzletvilágra. Kérjük tehát Gorovec exciáját: léptesse életbe ismét azokat az egyfogatu, czélszerűnek bizonyult taliga-közlekedést, s ne bánja meg olyan hamar azt a kevés jót is, amit a Királyhágón inneniekért tett. . * * Épen most vesszük a helybeli iparkamara felterjesztését is ez ügyben, egy füst alatt közöljük azt is. Ebből is láthatja Gorove úr, hogy közhajtásról van itt szó. Szeretjük a gazdálkodást mi is, —de a magas egekre kérjük ő exciáját, ne tegyenek úgy, mint az egyszeri ember, ki hogy millioner lehesssen, a gyufánál kezdte el a gazdálkodást, nem véve észre, hogy az alatt háza fedelén keresztül nyakába csorog az isten áldása —eső képében. Nagyméltóságu minister ur! Minél inkább közeledik azon időpont, a mik” * V,a,ut “ K»'»«vár és érdekei, a miv.kt föni ^ szeres és gyors összeköttetésbe fog «zek• érzéke°yebben esik, ha a meglevő öszeési rendszer hiányai fel-felmerülnek, attnk „majD08an ‘»Pasztáit bajnak kell nevez- Vár»dr6i°Da7 rlm6Qyt’ h°ey a P08‘ahocsik Nagykán érkeznek08*’ beállával Csak nagy rite8t oly ké8r?Ake110 időbeD’ le&gyakrabban / ' 680 Ór*lbaQ Kolozsvárra, hogy sem a helybeli küldeményeidet az nap kézbesítői, sem a távolabb vidékekre, mint Torda, M.-Vásárhely, úgy szinte Dézs és Besztercze felé szólókat a már addig elindult postával tovább küldeni nem lehet. Ennek következtében Kolozsvár a bécsi és pesti postaküldeményeket csak harmadnap délelőtt, s miután a nagyváradi posta déli 12 órakor indul, már oly későn kapja, hogy azokra felelni csak más nap lehet, a vidék pedig egész 24 órával később jön a küldemények birtokába. Tényleg ,tehát úgy áll a postai összeköttetés Kolozsvár és Pest között, hogy egy levél s az erre adandó válaszi napot vesz igénybe. A kereskedelmi világra nézve mind hátrányos ez, mondanunk felesleges. Okai e késedelemnek, készséggel elismerjük, nagy részint az évszak s ebből folyó elemi akadályok; de ha ezekhez még oly körülmények is járulnak, mint például az, hogy Feketetónál az augustusi árvíz által elsodort híd még sincs megépítve, sőt az átkeléshez szükséges út sincs kiegyengetve; továbbá, hogy a múlt hóban Toródnál elmosott néhány ölnyi országúton pár héten keresztül még egy kapavágás sem történt, s most is csak fagyos időben járható mellékút jön rögtönözve, mondjuk, ily körülmények teljesen megfoghatóvá teszik azt, hogy a postakocsik 8—12 órát késnek. Ámde épen ezen okoknál fogva kellő elismeréssel üdvözölni a közönségnek a nörgy miniszer úr azon tavalyi intézkedését, amely szerint a csupán levél- és hirlapküldeményeket egy könnyű kétkerekű, egy lovas fogat szállitó naponkint dicséretes pontossággal. Midőn tehát alálírt kereskedelmi és iparkamara Erdély északkeleti része összes lakossága érdekében a tavalyi intézkedés újból életbeléptetéséért folyamodni bátorkodik, azon meggyőződésben van, hogy ezt koszas indokolással támogatni már azért is fölösleges, mert kérésének alaposságát a nagyméltóságu minister úr maga már tavaly belátta s ennek volt köszönhető a tapasztalt eredménydús intézkedés. Mindamellett ez alázatos kérésünk mellett felhozni bátorkodunk, hogy ha e kivételes szállítási mód a kincstárnak némi áldozatába kerül, ez áldozathozatalt a közönség ez alkalommal utolszor igényli, miután a jövő évben megnyíló vasút a jövő téli évszakra már azt feleslegessé fogja tenni. Nem fogja azonban feleslegessé tenni a forgalom érdeke azt, hogy oly országos útvonalon, mint a kolozsvár nagyváradi, amely nagy anyagi költséggel épült s volt fenntartva, hidak s egyes utré- HBAb U—gitt li.»»»■ f-—jffi Bt építtesszenek, ha elemi csapások következtében elromlanal ily mulasztások miatt nemcsak a forgalom szenved, hanem az állam is sokkal tetemesb áldól* tokkal fedezi a helyreállítást később, mint amegnyibe kerülne a gyors javítás. Ez okból kötelességünknek ismerjük aagyméltóságú minister urat egyszersmind arra is tiszteletteljesen kérni, kegyeskedjék a fölgyközlekedési ministérium magas figyelmét ez úttvonó épen tartására is felhívni. A nölgy minister urnák stb stb. * Erdélyi közélet. Szepsi-Sz. György dec. 23. Pockával foglalkozni nem fogok, pedig mint nap/^Lak a tejbe nekünk is jól esnék olykor az ors/6 ugi’ei* be nyalni; az nekem megjövendölték, bna talt nem kapok, s mint ügyvédtől is »^en jobboldali cliens elpártolánd. Hogy me/10 Horváth Boldizsárt bírálni, s a királyi biztos^rl^tyben állását megtámadni? stb. Hiába még^‘“'6 ’8 me6' támadott. A meggyőződés szavát csdv0111'» a V‘87' szaélések előtt szemet hunyni, 'hallgatni ott, hol beszélni kötelesség: előttem ö/megtagadás és világoságot hirdetni ott, hol sütég uralmi hazugság. Én a jármát húzóval irigylető szabadságát elhitetni nem tudom. — S azk megengednek ha én az ők ilyen szerepekel átvált képes nem vagyok. — Mindent áldozok, detemet nem! Ily praemissio utálbátor leszek a közelebbi évnegyeded bizottmánygyűlésünkről, megjegyezni, hogy ép azért mert *jos nem vala, kétlaki polit szereplést mutat. G/Mikes indítványa, a lemondott Wenkheim belügyiek köszönetét — s az ft helyére feltolt hevesi irályi biztosnak üdvözletét mondani — nagyobb éljenzéssel nem fogadtatott, mint az ezen tények egyszerű tudomásul vétele melett hasonló két aíninditvány. Én részemről a grófi inditvány nagyfejein v°lDa pártfogója, s ma is szívesen mondk köszönetet a volt belügyérnek, azért hogy lemodott , ily értelemben nem vonnám meg üdvözletesét Rajner e.n. mélóságától sem. A kevés érdekeltséggel végig hallgatott leiratok, kelések sat. közt (a mi főjegyzőnk intézvényvélménynek nevezi) kettő vonta különösebben figyelmet magára. Egyik... hogy jeles dirigen királybírónknak a sorozás alkalmával kitüntetett érdemét, szakértői eljárását méltányló, dicséret elolvasása. Érdekes volt e jelenet nem csak a kitörő éljenzés, nem is az e miatt felébredt sértett hiúság kimutatása miatt, hanem az erre következett nagy contrast következtében is, midőn a hadparancsnokság egy dorgatóriuma kerül szőnyegre, melyben maga Háromszék is a sorozás alkalmával mutatott rendetlensége, a reclamatiok helytelen felszerelése stb. miatt pontosb és erélyesb eljárásra szólittatik fel. Tehát ugyanazon sorozás körüli eljárás, ugyanazon közegek befolyása alatt dicsérő okmányt nyer, s pirongatást érdemel. Mindkettő igaz nem lehet. Zágon községe pártfogoltatni kéri a minisztériumhoz menesztett feliratát a területi integritásnak, a nemzetközi bizottság eljárása által tett megsértése miatt. Az itt felhozott históriai és jogi delicttok a kormány és nemzet képviselői figyelmébe ajánltatnak. A nemzetközi bizottság nem határozhatott csak véleményt mondhatott. A téves véleménynek elfogadását nem csak a kormány felessége tiltja, hanem a törvényhozó testület is megakadályozandja. Ez erős hitünk, annyival inkább mivel itt nem egyedül a haza épségnek megóvása, de a jog és igazság érdeknélküli kiszolgáltatása forog kérdésben. Midőn e haza területéből 1*1,000 hold szándékoltatik kiszakittatni nem lehet egyedüli kérdés quid consilii, sedetian quid juris. Természeti fekvés, gyakorlat Zágon mellett harczol. Hiteles okmányok egy csalfa irat ellen neki adnak igazságot. (A tényállás, az okmányokkal együtt felterjesztettek, hirlapbag közölni fogjuk a t. szerkesztőség engedésével). Az adóbehajtási közegeknek eljárása, visszaélései nagy elégületlenséget okozott. E szék a túlterhelt népen némileg az által kívánt segíteni, hogy politikai közegeitől az adóexecutio körüli napidíjt megvonta, holott a törvényesített késedelmi kamat, s a behajtás költségéül felrótt illetékek őket aránylag ép úgy illetné mint a fináncokat, kik ezt valóságos kereset nemmé alakíták. Antalli Károly tanfelügyelő az oskolai bizottmányai ülését megtartván, a nevelés körül érdekes haladásnak adának kifejezést. A székely népnek igaz, a haladásra nem kell nógatás, de minthogy vezérletre szüksége van, tanfelügyelőkben egy ily jeles egyént van szerencsén üdvözölni. Pártolásra fel is szólította a bizotmányt, midőn egyszersmint tiszteletbeli főjegyzettgre tett megválasztatásáért köszönetet mondott, de nem csak a felelősség terhében, de a munkába is megosztozni kíván. Megenged, ő is gazló ember, mint más képviselői, tanfelügyelői, főjegyzőégi stb. teendők még az ő vállán sem férnek el. A városi két casino egyesülése ki van mondva. Uj esztendővel a két test egygyé fog alakulni, de lelkeik ezutánra is kölön maradnak. Nem kétéltű polit. magatartásra mutat e a szék UTfflTBfflnnni'lljmm ii im^j ■ I tmnnimntit s más hason tárgyakat egy bizottságra bízva a kérdést elodázni, elkésetté tenni akarják? ahelyett hogy aspiráns notábiltásai határozott szint vallva igenlőleg vagy tagadólag hozzászólnának. A népszámláló bizottság helyesen felfogott feladatának a legnagyobb buzgalommal ügyelnek megfelelni, az összeírást személyesen nem biztosok által eszközli. D. Veres Gyula: Bereczki Sándor beszéde, melyet Marosszék évnegyedes bizottmánya gyűlésén folyó hé 7 én tartott, a biharmegyei átirat tárgyában. Alig volt fontosabb pillanat politikai életemben, mint a jelen, nem csak azért, mert a szőnyegen lévő átirat oly törvényre hivatkozik, mely törvény egy jogtól zár el, midőn biráim választását nem gyakorolhatom ; de fontos azért is, mert csakis a múlt idők nagy férfiaiban helyezett bizalmam nem enged ingadozni hitemben a felől, hogy azok valóban az emberiség javára czéloztak akkor, midőn e teremben a hatalom erejével, s a kiváltság szűkkeblűségével szemben küzdöttek az emberiség jogáért, az egyéni szavazatért. Mi akkor mint ifjak megtapsoltuk a győztes bajnokokat, s mint észbe vegyültek ma azt látjuk, hogy e téren a hatalom tesz foglalásokat, s állítólag az emberiség javára. Minthogy ily rövid időközben, az alapelvben akkora változás történt, s minthogy ezen változást éppen azon törvény idézte elő, melyre a nemes Bihar megye hozzánk küldött átirata vonatkozik: szükségesnek tartom pártoló véleményem indokolásául e törvényt vizsgálódásom alapjául felvenni. Nem célom vizsgálódásomban e törvény képét eltorzítani. A bonettannak nem lehet czélja a műtét alá vett testnek eltorzítása. Az orvos kímélettel nyúl be a testrészeibe rejtett kóranyagok közé, óvatosan érinti még a fenés részeket is, mert nem bosszút űz, hanem tapasztalást gyűjt az emberiség számára, s nem kockáztathatja az eredményt bosszú-élvezetért. De különben is a törvénytiszteletet polgári erénynek tartom. Tisztelek minden alkotmányosan hozott törvényt, de éppen ezen tisztelet kötelességemmé teszi az uj törvényeket megvizsgálni s azokra véleményemet megtenni, mert tudom, hogy azon országban, melynek népe az uj törvényeket közömbösen — hogy ne mondjam — szolgailag fogadja: a politikai tespedés jelezve van, e tespedést kiaknázza a kényuralom érjavára. Mig azon ország, melynek népe a hozott törvényeket megvizsgálja, s azok felett véleményét Szabadon kimondja, az eszmék kitisztázásában sörös várát építi fel az önkormányzatnak. Ily fogalmam lévén a törvény tiszteletről, szükségesnek unom a TIBOT hatalom gyakorlásáról szóló törvényről, melyre ezen átirat vonatkozik, véleményemet elmondani. Legelébb is körülírom minő kelléket keresek a törvényben. A törvénynek fen kell tartani az állam tekintélyét! Védni kell a polgári jogot! Szilárdan meg kell őrizni az összes népnek kormányába helyezett bizalmát! Én az állam tekintélyét nem a szuronyok ezereiben, nem a vértanuk számában, nem a Szibéria jéghegyein csillogó ártatlan könycseppekben nem a hatalom ijesztő képében keresem; — ez visszatérés volna a szabadság elnyomásának sötét korszakába. Az állam tekintélyt ott találom, hol a nép a polgári joggyakorlatból kifejlett politikai érettséggel bír. Ez azon tényező, mely egykor, az emberiséget ma is féken tartó nyers erőt, mint a gőz megszorított ereje, a vaskapcsokkal körülöveszett kazánt szét fogja robbantani. És akkor csak azon állam leend tekintélyes, melynek polgárai érettek leendnek. A nép politikai érettségét abból ismerjük fel, ha politikai jogait ön javára használja fel. Hol a nép erre nem képes, ott következik be a kormány nép feletti gyámkodása, mely tényben a nép politikai érettsége megtagadtatván, az államtekintélynek alábbszállása bizonyíttatik bé kün, ismertetik el benn. E törvény a szabad választási jog ellenében a kormány általi kinevezést állítja fel, a népet a kormány gyámkodása alá helyezi. Nem tartja fenn hát azon állam tekintélyét, mely éppen nem tudományos műveltségének, hanem népe joggyakorlatból merített politikai érettségének köszönheti, hogy mint állam ma még fenn áll. Nem őrzi meg e törvény azon állam tekintélyét, melynek népe már ezelőtt évtizedekkel a polgári joggyakorlat szűk körét szélesebb körre terjeszte, az embert és földet szabaddá tette, s ezáltal politikai érettségének hatalmas bizonyítványát tette le Európa művelt népei elé. Nem őrzi meg azon állam tekintélyét, mely hogy a legközelebbi nyomás évei alatt, mint állam meg nem semmisíttetett, bizonyosan nem a kormány gyámkodásának köszönheti, hanem köszönheti annak, hogy joggyakorlatára megcáfolhatlanul hivatkozhatott. A második kelléket, a polgári jog védelmét e törvényben hiában kerestem, mert e törvényben éppen ellenkezőre találok. —VT ■ n^ ^ tftnf Au a n Qa xk lz/17A bil* egy Jogtól, csak azért mert létezem,——annak már káros, nehezen válnak meg. Egyéni jogaimat a társadalom javára szívesen áldozom. Polgári jogaim közül csak azokra vagyok féltékeny, melyek mint embert illetnek meg; de az emberi jogokról, melyeket Isten adott, könnyelműen lemondani nem csak gyávaságnak, hanem az Istenség elleni hálátlanságnak tartom. Én hát nem ősi, nem nemzetiségi jogaim megrövidítését látom a választás eltörlésében sérelemnek, de sérelemnek tartom nemzetem hitelének a társ népek előtti kockáztatását, mert ezen törvény által úgy tűnik fel a szabad választás a társ népek előtt, mint hamis pénz, melyen mi velők mint állandó becsű tiszta szín aranyon oszlozánk meg. Tagadhatatlan, hogy a választás most dívó menete megalázza a polgári jogot. De valljuk be, hogy maga eredeti tisztaságában nem egyszer volt búcsú járása a nemzetnek jeleseihez; nem egyszer volt babér, melylyel a nép az érdemet koszoruzta meg ; nem egyszer volt gyuanyag, mely az ifjú kebel közjóra törő szellemét lángra gyújtó, s buzgalmát halványozá. S nagyjaink, kikhez nem egyszer járult a nép ezen az utón, kiket nem egyszer koszoruzott meg, s kiknek ifjú keblét a választás felvillanyozó, a helyett, hogy azokat, kik szent menet útját megbotránkoztatják, az útból eltávolítanák, magát az ünnepet törjék el. — — A helyet, hogy a babért a féregtől megtisztították volna — — magát a babért verék el a nép kezéből. — A helyett, hogy azok kezéből, kik a tűzzel vigyázatlanul járnak a tüzet elveszik vala — magát az illető tüzet olják el. Vagy nincs ma már senki, ki ártatlanságának érzetében az alkotmányt beszennyező bűnösre követ dobni merne? Vagy nincs kő, melyet a bűnösre hajítsunk? — Ott van az, melyet 1940-ben a nagy Deák Ferencz Zala negyére dobott; ott hever az még ma is, rendelkezésére áll mindenikünknek, vegyük fel azt! — Ne válalja el senki azon hivatalt, melyhez szennyes eszközük juttatók. Mikép nem válalta el D. F. Zalamegye képképviseletét, így cselekedve eltávoznak a bűnösök az alkotmány urairól, s a választás templom leend, hova a nép áldozni kegyelettel járuland a szabadság oltárához. Nagyjaink, ha látták, hogy a forrás, melyből ők is eredtek tisztátalan anyagokat vett magához, zárják el az ártalmas befolyást. Iktassák törvénybe: Ne töltsön senki tiszta bort a választó poharába; de nyújtsa azt telve az alkotmány kristály cseppjével. — 646 — előterét—elfoglalja. E kérdés jelenlegi stádiumát a következőkben körvonalazzuk: " Miután a fiumei kérdés megoldására kiküldött regnicolaris deputátióból a horvát delegátusok kiléptek, mivelhogy a deputatio magyar és fiumei tagjai az ő általuk benyújtott memorandumot el nem fogadták, az utóbbiak azon határozatra jöttek, melynek főbb pontjait a következőkben közöljük : A közös ügyek csak annyiból érintettek, amennyiben azt a főkérdés, t. i. az autonómia kérdése szükségessé tette. A magyar kormány ennélfogva a kinevezendő kormányzó közvetítésével adminisztratióját a váltó-, kereskedelmi és politikai ügyekben Fiuméra és az egész polgári horvát partvidékre kiterjesztendő. A kereskedelmi és váltótörvényszék első folyamodása fóruma Fiuméban, második és harmadik fóruma Pesten lesz. Az autonómia kérdésében folytatott tárgyalások három irányban folytak : az a politikai administrate, (közigazgatás), melyet Fiume közönsége gyakoroland. Ennek második folyamodása fóruma a gubernium, harmadik fóruma pedig a magyar belügyminisztérium lesz. b) a magán és bünfenyitó törvénykezést Fiume csak saját maga és kerületében gyakorlaodja Ezek első fóruma Fiuméban, a második szinte itt lesz, a kereskedelmi törvényszék mellett külön osztályt képezend. A semmitőszék Zágrábban lesz, hol is a codificationalis munkálatoknál Fiuménak joga leend magát képviseltetni E modalitást Fiume jelen viszonyai kívánják. c) a (kultus-) és nevelés- ügyben Fiume autonóm jogot gyakorland azon határokon belül, melyeket a magyar parlament kijelölend. A jelenleg Fiuméban fönnálló horvát gymnasium, a várostól ez idő szerint hozott mindennemű segélyezéstől elesik. Miután azonban annak alapja részben fiumei, részben pedig horvát alapítványokból képződött, a tőke törvény útján fel fog oszlatni. Horvátország pedig saját költségen építtethet horvát gymnasiumot, mely Horvátország igazgatása alatt álland. Ezek azon feltételek, melyeket a magyar és fiumei tagok a horvátok elé terjesztettek, s melyek — az utóbbi tagok kiválása után, — változatlanul fenn is maradtak. A fiumei regnicolaris deputatio magyar és fiumei tagjainak e határozatai rövid időn a magyar törvényhozás elé fognak terjeszetni. Az ez értelemben fogalmazott jegyzőkönyv tegnap dec. 21-én íratott alá. December 29