Magyar Polgár, 1870. január-június (4. évfolyam, 1-75. szám)

1870-01-02 / 1. szám

Negyedik évi folyam. 1-ső szám Előfizetési faltételek: Evra . . Félévre . Negyedévre Havonként I. y.t.. XI X . -Tan» H.»iífe-Kolozsvárn, vasárnap Január 2.1870 12 frt — kr. 6 - - . 1 , - Megjelenik hetenkint háromszor: V isárnap, Sserd&nce Pénteké a.MAGYAR POLGÁR Szerkesztőség és kiadó-hival»/: ^Monoato^ntor^L^BAnya^i^^^ POLITIKAI LAP. Hirdetési dijak. Ból^diT m“tbozott "or 6 Nagyobb biideté8°eh^d^?tf(1 .3° kr' -ényt is nyujt . fel:'d6ktnvakteadri ^ -kiadó-hivatalok: Oééi.n: Krémer SAmnel. Kny.d.n: Vökél Jéno.. SiimoiujrArtt: C88Qa, te,t,érek M vTTittV 8tei° J é" Demián L M-V&sárhelytt. Wittich Jósefné, kr. K0L0ZSV1«» JANUAR 1. Legiga# távirati tudósítások. pfals, decz. 30. A kabinet ujjáalkotása köz/* kilátásba van helyezve. Ollivier v^gi^eseu a belügygyel, Laguerroniere a bad^iggel bízatnék meg. Bécs, decz. 30. A „Tagespresse“ jelenti, hogy Florenczben szó van a magyar király és Victor Emánuel király közötti találkozásról. Velencze, decz. 30. A „Tempo“ czimű lap egy táviratot közöl e hó 28-ról Santa-Mauraból (róniai szigetek), mely szerint a nevezett város földrengés által egészen szétromboltatok. Újév napján: „Le roi est mort, vive le roi“—a franczia királyok halálos ágya felett hangoztatni szokott e szavakkal kiálthatunk fel e nap mi is: Az év meghalt, éljen az új év! Koporsó és bölcső az ajándék, melyet első hajnalán tőle nyerünk; halott-sor és keresztelő az ünnepély, melylyel ajándékát viszonozzuk. A koporsó és tor az ó év végperczével sírba szálló csalódásainkat, a bölcső és keresztelő az uj év kezdő óraütésével feléledő reményeinket illeti. Csalódások és remények komoly jelentőségű ünnepélye az uj év első napja. Mint a hajós, ki nagy folyamok tengerbe ömlésénél az édes és keserű viz összeelegyülésének határvonalához ért, s e vonalon tovább evez: úgy állunk mi is egy évnek az idők végetlenjéhez esésénél csalódásaink keserű, s reményeink édes vizének elválasztó pont-ján. Vajmi bylim#—»», kinek ■ emlékezet nem csak meghiúsult, a vágyak nem jms Zicis elérheti e a tárgyú reményeket hoznak újévi ajándékul. Az egyéni élet kis világának e tructuatiója feltalálható a népélet macrocosmusában is. Egy neme az ismeretlen, de mégis hatalmas ösztönöknek lassan kint azon tudatra látszik bírni a nemzeteket, hogy azon áramlat követése, melyben eddig eveztek, a felvirágzás és jólétnek csak csalódásait, csak tört reményeit termi számukra. A történelem birodalmában két óriási áram igyekszik egymás fölött uralomra vergődni. Egyik az anyagi erő, másik a jog áramlata, amaz a háború, ez a béke alakjában nyilvánul. A népek élete eddig csaknem kivétel nélkül az előbbinek medrében folytatta útját, s az emberiség legjobbjai hasztalan feszítették meg minden erejüket a —aga»gg—cnEtiinwin ■intiui t na«——Bg—g— zsarnokság és obscurantismus Sirocco szelővel szemben; a béke áramlatát tartósan mégsem valának képesek használatba venni. Elvégre új erők kezdenek a történelmi élet áramlatai felett uralkodni; a felvilágosodás és szabadság eszméi, e Passat-szelek a szellemi lét tengerén, ugyanazon szolgálatokat teszik, mint a valódiak a föld óceánjain hajózóknak: elvezérelnek a béke áramán egy új világ felé, hol az ember megszűnik önmagának átka, testvérei vérének kiontója lenni, s lesz ember a szónak legnemesebb értelmében, hol az anyagi erő Lehet, hogy többé nem nyilatkozik, Eget megrázó k is titáni harciban, De annál igézőbb, áldásosabb Világot alkotand szerény körében. Az emberiségre csak akkor derül föl a boldog új év első hajnala, ha sikerül elérnie ezen új világot, melynek alapelve, egyszersmind magasztos hivatásunk betöltésének is alapfeltétele: a béke. Talán nincs is oly távol ezen „uj világ“, mint gondolnék; talán még mi is el fogjuk érni az időt, midőn az átalános béke eszméje lesz azon varázsszer, „----------mely a széles világot Egygyé olvasztja, mely a lelkesülést, Mit eddig száz hitványsággal szított, S vészteljes har ezra zsákmányolt ki csak, Nemesbozélhoz vezérlendi végre. . Boldog uj évet! m. A. Az 1807-ki magyar országgyűlésről. Egykorú kéziratok nyomán irta: Molnár Antal. I. Szomorú viszonyok között élte át Magyarország az immár nyolczadik tizede felé hajló jelen századnak első éveit. A roppant vér- és pénzáldozattal, de minden haszon nélkül,— ami legalább a tetterőt aczélozta, vagy a lelkesedésnek teremthetett volna új forrásokat — folytatott hadjáratok teljesen kimerték az ország erőit; az untalan megújult alkotmánysértések, melyeknek megakadályozását a helyzet kényszerűsége téve lehetlenné, lassanként közönyössé tették a haza jogainak védelmezése iránt még a jobb hazafiak lelkét is ; a törvényhatóságoknak imént még oly pezsgő politikai élete kihalásnak indult; az országgyűlések a kormány kívánalmának váltak hű végrehajtóivá, szóval, a nemzet élete egy koranyagoktól elborított testéhez jön hasonló, melynek csak a tétlen merevség nyújt némi enyhülést, melynek minden mozgásfájdalmat okoz s a legkisebb érintés is kellemetlenül esik. A politikai ébredésnek azon jótékony áramlata, mely az 1796-i országgyűlés emlékezetes reformkezdeményezéseiben találja föl kiinduláspontját, egészen ellentétes irányú törekvések túlsúlya alatt zsibbadt el. Csökönös ragaszkodás a régihez lett a század elején a kormánynak úgy mint a nemzet törvényhozó részének összetartó kapcsa, Vörös alapelve. A főnemesek megrémülve a nagy franezia forradalom túlzásai és örjöngéseitől, ösztönszem idegenkedéssel fogadtak minden psilist; a nemességet viszont — mint koszomó történetírónk *) mondja — „kiváltságai elfogult bálványozása, a szűkkeblű önzés, a hagyományos előítéletek, a saját valódi javát be nem látó értelmetlenség s tudatlanság s az abból eredt féltékeny makacs mozdulatlanság“ tette ellenségévé a kor igényelte haladásnak. A magyar közélet e sötét hátteréből, főleg az egyébiránt nem nagy jelentőségű országgyűléseken, nagy ritkán kiemelkedik egy egy fontosabb mozzanat, olykor előtűnik egy pár kiválóbb alak. Más körülmények között, meglehet ezek is a középszerűség színvonala alatt maradtak volna, de mert a mindig viszonylagos nagyság e jellegét rendesen környezetének mekkoraságától veszi, nagyokká kellett lenniök a korszak és gyermekeinek törpe kicsinysége mellett. Az 1807 -i országgyűlésről nehány ilynemű eseményt és alakot felmutatni, czélja az alább következő soroknak. Forrásaink egykorú feljegyzések, s ezek között leginkább Kazinczy Ferencznek levelei, e gazdag tárháza a kor politikai, társadalmi és tudományos történelmének, mely egyik irodalomtörténészünk **) helyes megjegyzése szerint „majdnem pótolni tudott egy egész központi folyóiratot.“ Még csak annyit jegyzünk meg itt, hogy nem lévén czélunk a nevezett országgyűlés rendszeres, történetét megírni, csak annak s általában a XIX. század első tizedebeli magyar politikai életnek ismeretéhez adalékokat szolgáltatni, egészen mellőzzük minden, már nyomtatásban megjelent kútfő használatát, s Széphalom dicsőrtjének leveleiből is csak a még pusztán kéziratban levő kiadatlanokra szoritkoznak. *) Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. I. 6. **) Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. 66. 1. *) Köztudomás szerint az 1848 előtti országgyűlések súlypontja azon előleges tanácskozásokban volt, melyeket a követek az ország részei szerint négy kerületben összegyűlve tartottak. E tanácskozások, melyek mellett a nyilvános gyűlés csakanem puszta formasággá törpült, némi analógiában állanak a jelenleg dívó osztályülésekkel. □ Az államköltségvetésre vonatkozó „indemnity“ rohamos megszavazása ismét nyakán hagyta Erdély néhány vidékének az út- és híd vámokat, ezen forgalmi, kereskedelem- és ipari érdekeinkre oly súlyosan nehezedő terhet, melynek fenntartása ma már annyival kellemetlenebből érinti a stíííthefotoeWs egyöntetűségének barrátait, minthogy eltörlése szükséges voltáról még ott is meggyőződtek, hol eddig mellettük pénzügyi tekintetekből legtöbb buzgalmat fejtettek ki. Simay Gergely, Szamosújvár egyik országgyűlési képviselője, s az út- és hídvámok ellen megindított irtó hadjárat egyik előharczosa a deczember 20-iki országgyűlésben az 1870-ik év jan. 1-től ugyanazon év mártius 31-éig viselendő közterhek és fedezendő kiadásokról beterjesztett indemnitási törvényjavaslathoz egy módosítványnyal lépett fel a ház előtt, kívánva, hogy az út- és hídvámok abból anynyival inkább kihagyassanak, mert már maga a pénzügyminiszer is az államköltségvetésben ezen tételt az államjövedelmekből kihagyta, s ez által határozottan jelezte, miként eltökéltett szándéka január 1-től kezdve azokat megszüntetni, s maga az állandó pénzügyi bizottság sem vette fel munkálatába ezen terhet. — visszás dolog tehát, hogy midőn a pénzügyminiszer 1870 iki előterjesztésére, s a pénzügyi bizottság munkálatára alapittatik az indemnitás, adassék az meg egy oly tételre is, mely azok egyikében sem fordul elő. Azonban tetszett a parlamentnek még öt évre megszavazni azt is, amit maga a pénzügyminiszer sem kért. Lónyai, az igaz, biztató, a módosítvány benyújtóját, hogy szünet után rögtön e tekintetben törvényjavaslatot fog beterjeszteni, a mely őt is bizonyára meg fogja nyugtatni; de ez már régi nóta. — A városi népszámlálási bizottság felhivása a város összes lakosságához. Hivatkozva a városi hatóság 4539/1869. sz. alatt kibocsátott felhívására, tisztelettel tudatjuk, hogy a városi népszámlálási bizottság működését megkezdette. Amidőn a népszámlálási bizottság e fontos hivatást elvállalta, számított arra, hogy Kolozsvár lakossága meg fog emlékezni, miszerint az 1850 ki népszámlálást az ostromállapot, az 1857-kit a provisorium hivatalnokai hajtották végre, s méltányolni fogja, hogy most, az alkotmányos magyar kormány, az ország népességi erejének összeszámítását, a lakosság kezébe tette le. A népszámlálás végrehajtási módozatát megszabta az 1869. Il.czikk. Ezen törvény, utóbb érkezett rendeletek s a helybeli viszonyokból kifolyólag a népszámlálási bizottság a következő előintézkedéseket hozza kötelező köztudomásra: 1. Városunkban az összeírás módozata aként intéztetek el, hogy a kijelölt számláló ügynökök január 3 -ától kezdődőleg minden egyes lakófelet megtalálnak, s ha a Családfejek a számlálási űrlapok kitöltését az ügynökökre bízzák, azoknak meg van hagyva, hogy azokat betöltsék, azonban mindig az illető családfő aláírása és felelőssége mellett. 2. A városon átvonuló szállókra nézve, Sorhiányrendelet következtében az ügynökök a szállodákban, az iparos segédek tartózkodási helyein már decz. 31-kén megjelennek, s a szállodák kezelőjével szemben intézkedni fognak, hogy az azon éji szállók összehassanak. 3. Miután fel fog merülni, hogy azon cseléd, mely decz. 31 ke éjféli órájában valamely család szolgálatában áll, az újévvel gazdát cserél, és miután mindenkinek ott kell összeiratnia, hol az ó év utolsó perezében tartózkodott, ennélfogva minden gazdának kötelességévé tétetik, hogy azon cselédnek, ki az újévvel szolgálatából kilép, vezeték- és keresztnevét, születési évét s helyét, vallását pontosan följegyezze, s a számláló ügynöknek, mikor az megjelenik, kézbe szolgáltassa. A népszámláló bizottság működése a törvény oltalma alatt áll, de működésének sikerét, pontosságát, a népszámlálás tudományos és közgazdászati horderejét felismerő közönség támogatása biztosítja. Kolozsvár hivatva van bebizonyítani, hogy itt a bizottság nem népet, hanem gondolkozó feket Vérmes reményeket kötöttek a jobb hazafiak az 1807 ki országgyűléshez, melynek megnyitását a legmelegebb örömmel üdvözölték, melytől a haza ügyeinek jobbra fordult át, a vérző nemzeti sebeknek orvoslását bizalomteljesen várták. „Barátom — így ír Kazinczy a nagy Wesselényi Miklós sógora, Cserey Farkashoz — ez a Dieta nevezetes lesz a törvénykönyvben s históriában. Adják az Egek, hogy a Ferencz császár neve örökké tündököljön királyaink számában.“ És egy más,helyen: „Adja Isten, hogy a Király az ország panaszait törölje el örökre, az ország pedig a maga generositásának s Királya Iránt való hűségének adja egy ragyogó példáját. Csak ott megyen jól a dolog, a hol a Király és a Haza minden polgárnak szemében eggy.“ Közleményeink folytán lesz alkalma az olvasónak meggyőződni arról, hogy mily kis mértékben — mondhatni, épen nem követte a megvalósulás e jó kívánságokat. Az idézettekből az is kitetszik, hogy az országgyűlés fő czéljának nem a megváltozott bélés külviszonyok követelte reformok életbe léptetése, hanem a haza sérelmeinek orvoslása, az „ország panaszainak eltörlése“ tekintetett. Ennek kifolyása volt, hogy az ország követei mindjárt kezdetben „mind a négy circulusban *) azt végezték, hogy addig a királyi Előadásba bele nem ereszkednek, míg sérelmeik orvoslást nem találnak.“ E gravaminalis politika, melynek középkori alakja hozta létre az angol „Magna Chartait, számlál. A városi népszámlálási bizottság. Kolozsvárit, decz. 29. 1869. Kőváry László, bizottsági elnök. Népszámlálás Tordamegyében A tordamegyei népszámlálási központi bizottság a népszámlálás valósítására eddig a következő előmunkálatokat tette: A képviselő bizottmány által egy 8 tagbeli központi bizottmány választatott. Minden szolgabirói járásban, az elnökkel egy 3 tagból álló albizottság alakíttatott. Ez a járásokat számláló csoportokra felosztva, az ügynököket mindenütt kinevezte. Minden finghoz tartozó nyomtatványi ívek a községi oktatások kíséretében, az illető albizottságok elnökeinek szétosztás végett megküldettek. Próbamunkálat tartatott, Gyéres várossal a 8 alkerületi bizottságok összes tagjai jelenlétében deczember hó 20-án M.Ludason, ugyanaz megtartatott a felsőkerületbeni 5 albizottságok tagjai által deczember hó 27-én M.-Régenben. Az alsókerületben 5 albizottságban éppen semmi vagy nagyon csekély mértékben fog az államkincstár igénybe vétetni, a felsőkerületben 3 albizottság hason-,ló szellemtől van áthatva, tehát csak 5, legnagyobb részben havasi járásban lesz a költség az intelligentia hiánya miatt kikerülhettem . A kolozsvár marosvásárhelyi vaspályarész felmérési munkálataihoz már a kolozsvár apahidai határon is hozzá fogtak. A napokban Apahida határánál találkoztunk egy angol mérnökkel, ki ott a munkálatok vezetésével foglalkozott. Belpolitikai szemle. A magyar parlament pihen, nyugvásának tartama a legalkalmasb időpont arra, hogy Jansarczczal múltjába és jövőjébe lehetőleg objectív tekintetet vessen a napi események közvetlen hatása által máskor elfogult journalists. A múlttal a „Magyar Polgár“ részéről Tisza Kálmán közelebbi czikke végezte. Fájdalom, parlamentünk közelmúltjának Tisza K. czikke által vázolt sivár képénél nem sokkal vidámabbat mutat a jövő. A múlt ülésszak halmaz mulasztása, az elnapolt reformkérdések, az országnak gyors elintézést, igénylő száz meg száz szükséglete a pár nap múlva kezdődő ülésszaktól sem remélhet megoldást, az új év csaknem minden idejét felemészti a delegationális rendszer által nehezített budgetvita Asteroidja. „A január közepén újból összülő országgyűlés hozzáfog az 1870 évi költség-elövetés megvizsgálásához. A budgetviták eltartanak valószínűleg 3— 4 hétig, talán két annyi időt is fognak igénybe venni. Azalatt valószínűleg a „hét bátor férfiú“, ki a zárszámadás megvizsgálása végett kiküldetett, szintén elvégzendi nehéz munkáját. A ház elé terjesztendik jelentésöket.— — — Ez alkalommal ismétlődni fognak ama hosszú viták, melyeket s II. Endre „Arany buli áll-ját, de amely a legutolsó időkig csakis nálunk tartotta fenn magát, s egyetlen alkotmányos nemzet újabbkori államéletében sem észlelhető, legfőbb jellemvonását képezi mindazon országgyűléseinknek, melyek az 1348-ki nemzeti újjászületést megelőzték. Messze eltérnénk kitűzött feladatunktól, ha elemezni kezdenék e sérelmi eljárásnak politikai életünkre gyakorolt döntő befolyását. Elég legyen itt csak annyit említenünk, hogy bárha az országos sérelmek előzetes orvoslásának makacs követelését szükségessé téve a bécsi kormánynak az 1807-ki országgyűlésen is gyakorlatba vett azon szokása, hogy mihelyt a kormány előterjesztéseiben foglalt kivánalmaknak elég létetett, a fejedelem a törvényhozást azonnal eloszlatta: a gravaminais politika volt mégis egyik fő oka azon mély stagnationik, mely századunk két első tizedében politikai életünk légköréből minden éltető elemet elvont, B..alkotmányosságunkat azon jármű sorsára juttatta, mely a tengelyig érő sárban megfenekelve, sem előre, sem bálra nem mozdítható, s melyet végre is a legjobb erők alkalmazása kiemelve helyéből, hogy a szenvedett mulasztás kipótoltassék, oly sebes haladásra készt, hogy czélhoz csak a jármű széttört darabjai juthatnak. . . . Klupulting. *) 1. Ha valaki azt kérdi tőlem, hogy mióta laknak Havasföldön magyarok, én kezemben a román *) Mutatvány Koót Ferencinek tajó alá rendezett újabb történelmi dolgozataiból. Megjelen M.Vdeáokelyt 1870/ebr. ón Imre Sándornál, ura I írt.