Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)
1870-07-22 / 85. szám
negyedik évfolyam. E16fl*ató*i feltételek: 12 frt — !jr. 0 1 VSejfialomk hoienkii t hávounsor; V \ 9 4 m »p, ö E t r dfcc 6* P é ti 11 ’a « a. Szerkesztőség és kiadó-hhata! Monostor nto*» L. Bányai ház alatt. POLITIKA Évre . Fíiévrt . fí'ífjrín''*® B».v?Dként 85-ik szfna Kolozsvárn, péntekijúlius 22. 1870 — is njTijt-» U I A U O ■ CtAUÄB testvérek. KoWá,«. Bteio j. és Demjén M-Vásárhelytt: Wittich J67.etaál. KOLOZSVÁR, JULIUS 21 Legújabb távirati tudósítások. Pest, jul. 20. (A Magyar Polgár eredeti táv sürgönye.) Északi szövetségi trónbeszéd hangsúlyozza, hogy elég erősnek tartja Németországot visszaverni a Francziát. Harcz czélja állandó béke. Mindenért a franczia felelős. Schweicz—Anglia neutrálisuk, Bajorország fegyveresen neutrálisnak marad. A török tartalékhadsereg behívatott. A francziák kiürítik az egyházi államot. (Feladatott 204n, érkezett Kolozsvária 2-én éjjel 4 óra 36 perczkor) .A „Berlini Bursencourier“ a következő megdöbbentő hírt hozza: Oroszország hadat izén Franciaországnak. Magas katonai körökben minden órán várják, hogy az orosz csapatok nyíltan csatlakozni fognak a porosz haderőhöz, s a hadüzenes utólagosan fog megtörténni, így azon valószínűség, hogy Oroszország nem avatkozik a dologba, s a háború loealizált sceml, mindinkább csökken. * * * Beutt lemondásáról írják: Mielőtt Andrássy gróf Bécsbe ment volna, a Deákpárt coriteinait maga körül gyűjtötte. Az Org „Prese“ pesti levelezője szerint Pulszky, Szedényi, Csengery és a pártból még 3—4 vezértag egyhangulag a fegyveres semlegesség ellen nyilatkoztak. Dangsúlyoztak, hogy Ausztria -Magyarországnak most bizamalanságot keltenie nem kell A képviselői körökben az a mi szárnyal, hogy Beust visszalép, mert barez pultikáját épen az uralkodó befolyása nyomta báterbe és helyét Andrássy gróf foglalja el. Ennek helyére — Lónyey jő le magyar minszterelnöknek — József főherczeg, csütörtökön, szárnysegéde kíséretében Alcsathról Budára, s egy napi mutatás után Bécsbe utazik.* m I * München, jul. 20. A képvis-előház bizottsága a tegnapi kam. Ülésben előterjesztett törvényjavaslatoknál 6 szóval 3 ellen a fegyveres semlegesség mellett nyilatkozott. Róma, jul. 20. Tegnap történt az ünnepélyes szavazás a csalattlansági dogma felett. Mellette szavazott 653, ellene 2. Berlin, júl. 20. A hírgyűlésben ma közlé Bismark, hogy a franczia ügy*viselő átnyujtá a hadüzenetet. — (Ezen közlés zajos tetszéssel fogadtatott.) A ház feliratot intézeml a királyhoz. * Tisza Kálmán 19 én a képviselőházban a következő interne 11áttát intézte az összes miniztériumhoz: „Tekintettel arra, hogy Magyarország érdeke a béke fenntartását, s így a jelen komoly körülmények között a teljes semlegesség megőrzését kívánja; tekintettel arra, hogy eziránt a fegyveres semlegesség megállapítása, mely az ország anyagi erejét kimeríti, a minden oldalon csak ellenséget szerez, biztosítékot nem nyújthat, s azon meggyőződéstől vezettetve, hogy a kormánynak sem a franczia kormány iránt netalán táplált rokonszenvnél, sem a németországi politikára gyakorolható befolyás visszaszerzésének vágyánál fogva semmi olyat tennie és semmi olyanba beleegyeznie nem szabad, ami által az ország mint a német nemzet ellensége tűnhetnék föl, és bábomba kevertetnék. (Élénk helyeslés) azon meggyőződéstől vezettetve végre, hogy hazafias bűn lenne minden oly lépés, mely saját hibánk által idézné elő azon helyzetet, amelyben többé a háborút kikerülni nem lehetne, teljes tisztelettel kérdem a minisztériumot: 1. Minő lépéseket tett eddig oly czélból, hogy Magyarország az előadott szempontok ellenére háborúba ne kevertessék, és hogy biztosíthatja e magát azzal, hogy lelépései a kívánt eredményre vezetnek? 2. Szándékozik e egész erélylyel, s ha kell az országgyűlés szavának is a mérlegbe vetésével továbbra is megtenni mindazt, ami szükséges arra, hogy Magyarország teljesen semleges maradhasson ? (Élénk helyeslés.) A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről Julius 20. 5% Metaliques 100 frt. 49.75. — 5% nemzeti kölcsön 59.—. — 1860-diki államkölcsön 85.50 Bankrészvény 657. — Hitelrészvény 203.—. . — London 130.—. — Ezüst 129.50. — Cs. k. arany 67. — Napoleondor 20 franc 10.92. Földtehermentesitési kötvények: Magyar 75. — Temesi 67.— —Erdélyi 66.— Horvát 82.50. A munka kövei. Camille Flammarion felolvasása. IV. Láthaták uraim, hogy nem hiányoznak a példák e mély igazságok bebizonyítására ; ellenkezőleg midőn választanom kell közölök, zavarba hoz azoknak nagy száma. A tudósok közül megemlítim még Ambroise Paré, Jenner és Dupuytren sebészeket; az első birgerét a sebek tüzes vassal kiégetése kegyetlen műtététek szelidebbel felcserülése által szerzé. Jennernek végtelen fáradozásba került a tehénhimlő elfogadtatása, amelyet ördögi találmánynak hirdettek . Dapuytren faczipőkben érkezett Párisba, minden jövedelem és pártfogás nélkül, kenyérrel és vízzel élve. Az emberi tevékenység minden ága nyílt pályát jelöl ki a tehetségnek. Colombus egy vászonfestőt nevezett atyjának , Daguerre diszítményrajzoló, Vik Sixtug pápa pásztor volt, Vik Adorján az utcsai lámpák világánál tanulgatott. Shakespeare atyja mészáros, Moliére é kárpitos, Beaumarchaise órás volt, Rousseau maga is kezdetben az órákhoz szükséges rajzok másolgatásával foglalkozott, Voltaire egy jegyzőnek vola a gyermeke. Említsem-e futólag azt is meg uraim, hogy a férfiak azok, akiknek a polgárelem jövőjét s az emberi jogok érvényre emelését köszönhetjük? Igen e nagy szellemek, kiemelkedve a nép közül, oly magasra, hogy a legdölyfösebb nemességen is uralkodhattak, megnyitották az utat elöttünk és mgk mindazok előtt, a kis szellemi munkával foglalkoznak Nélküle a legnagyobb lángelme sem áraszthatna ma az emberiségre fényt, s talán azok, akik méltán tündökölnek most első tudományos intézetünkben, vagy akik a csillagos éj titkait fürkészik, kényszerítve lennénk sánczokat ásni valamely kastély körül, hogy megakadályozzák a békákat a nagyságos úr álmának háborgatásában. A türelem és kitartás említésre méltó példájával találkozunk Herschel Vilmos életében is. Ő előbb zenész volt egy ezredben, aztán halifax-i orgonamesterré lön, s mint ilyen vágyat érzett magában a csillagászat tanulmányozásához (a csillagászat és zete titokszerű összefüggésben áll egymással). Egy távcsövet szeretett volna vásárolni, de annak ára oly roppant nagy volt, hogy elhatározó, miszerint maga fog egyet összeállítani. Vállalata rendkívüli nehézségekbe ütközött. A munka azonban mindenen győzedelmeskedik. Nem telt bele tíz év, s Herschel távcsöve volt az egész világon a legnagyobb szerű, s ő annak segélyével fedezi fel Uranus bolygót. Kétségkívül vannak kivételek, kétségkívül tűnnek fel időnként oly kiváltságolt egyének is, kik bárha mérsékelt körülmények között születtek is, gyorsan nagy tudományos tekintélyre tesznek szert. Láttunk kiváló tehetségekkel megáldott ifjakat korán oly magasra fölemelkedve, hogy helyzetüket az öregebbek megirigyelhették. De nekem Úgy tetszik, hogy a munkásság — bár könnyebb alakban — ezeknél sem hiányzott; sőt ellenkezőleg, a sikert leginkább buzgalmuk és kielégíthet(W—y.) A nyilvános életnek nincs egyetlen ága sem, melyben az utóbbi 10—15 év alatt olyen tudványuk idézte elő, s hogy ők nem ismertek semmi fáradságot és akadályt, amint hozzá kezdtek a munkához és haladáshoz, mitsem törődve azoknak kiabálásaival, akik nem haladtak előre. Állapodjunk meg egy pillanatig, uraim, e nagy alakok előtt, kik a munkát és erélyt a láng elmével egy színvonalra emelék, mielőtt futólag megtekintenék azon munkás férfiak életét is, akik nagyok valának a művészetek és ipar terén. Franklin mondá, hogy akik azt állítják, miszerint valamely ügyben munka és fáradozás nélkül sikerhez juthatni, azok méregkeverek. És igazat mondott. Hozzátehetjük, hogy a munka egyik feltétele a jólétnek, s hogy munkálkodni annyi, mint szerencsésnek lenni. Nem tapasztalták e önök, mily bennső értelmével a megelégedésnek tölt el valamely fontos munkának befejezése? A nevelés, melyet mi adunk önmagunknak, hasznosabb és termékenyebb annál, amit az iskolákban szerzünk. Személyes munkánk által jutunk függetlenséghez, erőhöz és hatalomhoz, az által fejlődnek tehetségeink s fokozódik erélyünk. A következőkben ki óhajtjuk mutatni, uraim, hogy utolós tanító, nincs könyv, amely kipótolhatná bennünk a működő, személyes és önkényes tevékenységet. Molnár Antal: Siene, Kolozsvár, júl. 21. (6) A háború formális üzenetét július 17-én egy franczia tábornok megvitte Berlinbe; a katonai actio még néhány napig késik ; a hadkészületek mind Németországon, mind Francziaországban nagy mérvben folynak. Európa hatalmai nem minden ostentatio nélkül rendre a szoros neutralitás álláspontját foglalják el, s így mind valóbbszinű, hogy a kitörendő háború kezdetben localizált harcz lesz. Német- és Francziaország mintegy párbajban mérkőznek az arénán. Ez a helyzetnek a legújabb sürgönyök által vázolt képe. Az osztrák magyar birodalom 18 iki tanácsában a fejedelem az Albrecht főherczeg s Beust gróf vezérlette háborús párt ellenére a teljes neutralitás mellett nyilatkozott. Anglia, Belgium, Schweiz, Dánia, Svédország, maga Oroszország már határzottan elfoglalták a semlegesség álláspontját. Olaszország, Ruménia, Spanyolország részéről minden pereben várható a hasonértelmű nyilatkozat. A roskadó Török-, a belbonyodalmakkal küzdő Görögország nem számítnak a hatalmak concertjében. Hogy Sweizban, melynek szövetségi gyűlése a Bundesrathnak a semlegesség megőrzésére korlátlan hitelt engedett, s az egyik küzdő félre oly fontos Belgiumban a hadcsapatok felállítása feltűnő mérvet öltött, ez csak azt jelenti, hogy szükség esetére fegyveres hatalommal is készek semlegességi álláspontjuk megvédésére. Annál erősben gyürkőznek a Poroszország mellett lelkesülő német államok a harctra. Francziaországnak folyó hó 18 án a német államokhoz intézett kategorikus manifestuma, mely semlegesség esetére figyelembe vételt ígért, ellenkezőleg kimélytelen eljárással fenyegetődzik, s az államokat 24 óra alatti határzott válaszra szólítja fel, csak olaj volt a franczia arrogantia ellen felgerjedtek tüzére. Kétszeres erővel fogtak a mozgósításnak. A Pfalz már meg van szállva északnémet csapatoktól, Bajorország is megnyitó területét a porosz katonaságnak, s a bajor hadügyérnek 26.700.000-nyi hitelt szavazott meg a kamra. Minden jel oda mutat, hogy Francziaország, melynek tengeri haderejéből 17 hajó már e hó 18-án Helgoland előtt czirkulált, szárazföldi hadseregének teljes erejét először Délnémetországra akarja vetni. Hogy mikor dördül meg az első ágyúlövés? A jövő napok titka. Annyi bizonyos, hogy a diplomatiai alkudozások még pár napig megkésleltetik az operatív kezdését, s időt engednek a harcros ellenfeleknek az elkészülődésre. A diplomatta, úgy látszik, jóvá akarja tenni eddigi halasztásait. Daczára, hogy az angol-olasz osztrák interventióval kudarcot vallott, Anglia legújabban újból kérdést tett a porosz kormánynál, nem lenne-e hajlandó az 1856-ks párisi szerződés értelmében a semleges hatalmak elé terjeszteni az ügyet. Anglia kész a kellő lépéseket megtenni. Hasonló föllépés történt Párisban is. Természetes, hogy ma már a harcz megakadályozása nem, csakis késleltetése jöhet szóba, pár nap múlva a hadak véres fegyvere dönt a békés elintézés lehetőségén túl eső kérdés felett. Legyen tehát. Az egyik oldalon egy műveltsége, jelleme, múltja által nagyra hivatott nemzet egységének érdekéért, a másikon a Napóleon által elámított Francziaország azon roskadó dynastia megmentéséért küzd, mely a szabadság ügyének árulója, nemzetének elnyomója, az emberiség nemes érdekének porba tiprója volt mindmáig. Tán nemsokára jelezhetjük, hogy: Causa vietrix placuit diis atque Catoni! A háború ügye Magyarországon. A baloldali kör julius 18-iki értekezletének tárgyát egy interpellate képezte, melyet a franczia-porosz háború kérdésében Tisza K. fog benyújtani. Az interpellate szigorú semlegességet követel mindkét hadfolytató hatalom irányában. * * * Ghyczy Béla honvédezredes, s a honvédelmi ministeriumban osztályfőnök, tegnap táviratilag Bécsbe hivatott, s oda el is utazott, budai tudósítónk gyanítása szerint azért, hogy ott a honvédség mostani állását (létszámát) szigorún előadja és egy fontos katonai tanácskozásban részt vegyen. Mekkora haderők állanak szemközt a csatasíkon ? Kolozsvár, július 21. I. Gr. Széchenyi István„Blick“-t Körli K. Papp Miklós. LXXXII. ■Függelék. Hogy a trónörökös megkoronáztatása el ne r lasztassék, a 3. t. czikkben m meghatároztatott: „Erga Statuum et Ordinum regni propositionem Sua Majestas agnoscit, quod Hungaria cum I. partibus adnexis sit regnum liberum, et relate ad totam legalem regiminis formam independens, id est nulii alteri regni et populo obnexium, sed propriam habens consistentiam et constitutionem, provide a legitime coronatu haereditario rege suo, adh eoque etiam a Sua Majestate sacratissima, successoribueque ejus Hungáriáé regibus propriis legibus et béható változások történtek volna, mint a seregszervezeti viszonyokban. Majd egyetlen állama sincs Európának, amely haderejét ez idő alatt a beállott magasabb követelményeknek megfelelőleg újjá ne szervezte volna. Azért, úgy hisszük, nem lesz érdektelen lapunk. olvasói előtt, ha e szervezeteket, legalább a főbb államokra, kissé tüzetesen ismertetjük. Különösen időszerűnek tartjuk ezt most, midőn a franczia-porosz hadjárat, már mint elkerülhetetlen zivatar fenyegetődzik Európa politikai látkörén. Mai számunkkal megkezdjük tehát ez ismertetést az „Ergltzungsblatter zur kennt aids den Gegenwart“ kitűnő folyóirat legújabb adatai nyomán, ez is Francziaországon. Ez országban az állandó csapatok, egész a nagy forradalomig, csaknem kizárólag toborzás útján egészíttettek ki. A hosszantartó, öldöklő háborúk igen természetesen összeírásra vezettek, és e rendszert Francziaország ama különböző módosításokkal, melyek időről időre tétettek, egész napjainkig megtartotta. A jelenlegi franczia hadsereg határozottan III. Napoleon császár teremtménye. Neki, és a tőle sugalmazott derék férfiaknak, kik oldala mellett állottak, köszönheti ez azt, a mi vagy a tekintélyt is, melyben áll. A mi a harczraként támadó erőt (Lfdktivstärke) felszerelést és alulában a harcz* rátermettséget illeti, hoszú ideig ez volt az első az egész világon, s csak a legutóbbi évtizeremne neki egy vele egyenrangú, ha nem még fölényben levő vetélytársat, a mely mellé a legközelebbi jövő nemsokára egy másodikat is fog állítani. Az 1863-ik évben fontos és mélyeit beható nemzeti változások létettek, melyek ha tán a tényleges szolgálatban álló haderőt lényegében át nem is alakították, mégis harczképessége jelentékeny emelését czélozták. Egész ez ideig tulajdonképen csak a tényleges szolgálatban levő csapatokat használták mind ama szolgálatok teljesítésére, melyek háborús időben előfordultak, és pedig épen úgy a műveletekhez a barettérep, mint a határszélek és várak biztosítására, s a tartalék képzésére is. Így tehát az állandó hadsereg száma magában véve nem igen volt magas Francziaországban, kivált ha meggondolják, hogy a fennebbiek mellett minden úgynevezett szolgálatnemnek eleget kellett tenni, ami a tulajdonképent működő haderő tényleges állapotát szintén igen jelentékenyen csökkentette. Ez legvilágosabban az 1859-ki olasz hadjárat alkalmával nyilvánult ki, midőn a franczia hadseregnek csak része vétethetett igénybe, mert kilélt, hogy a porosz és német szövetségi készülődésekkel szemben, egy csak valamenynyire is imposant nyugati hadtestet állítani föl, legyőzhetetlen akadályokkal van összekötve. Az 1868 kiszervező határozatok tehát épen honvédség, mozgó nemzetőrség képzését czélozták, melynek háborús időben az ország belsejében az összes szolgálatot át kell vennie, hogy ily módon az aktív csapatok egészen a tulajdonképeni hiretfolytatásra álljanak rendelkezés alatt. Ezen határozatokból, amint azokat az 1868. február 1 én kelt törvény tartalmazza, kiindulva, a franczia haderő jelen szerkezetét röviden a következőkben vázolhatjuk : Francziaország hadereje 3 részre oszlik: a tényleges hadseregre, a tartalékra és a mozgó nemzetőrségre. • A szolgálati kötelezettség a tényleges hadseregnél, a törvényes kivételek mellett, általános, de a helyettesítés itt is meg van engedve. Korábban a megváltási jog is divatozott, de ez most, a vele összeköttetésben levő adományozási alappal együtt meg van szüntetve. A mozgó nemzetőrségnél a helyettesítés csak különös kivételkép van megengedve. „Ut coronatio regia cum singula regiminis mutatione intra sex mensium a die obitus defuncti regis computandum spatium inomisse suscipiatur, salvis tamen intermedio tempore omnibus juribus haereditarii regis, quae ad publicam, constitutionique conformem regni administrationem pertinent, privilegiorum nihil omiius collatione in posterum quoque penes solum legitime coronatum regem permansura.“ — Ezzel öszhangzólag a II. József mint nem koronázott király által azon privilégiumokra nézve a 32. t. ez. azt mondja: „privilegia ejusdem, in quantum haec ad praescriptum legis elargitus frisset, nomisi, tune legalem obtinebuntrigorem, quando per Suam Majestatem, nunc regnantem legitime coronatum Hungáriáé Regem, fuerint confirmata.“ Ezáltal második József egész uralkodása törvényellenesnek decretáltatott. Hogy az ország az örökös tartományok módjára ne kormányoztathassék, az 1715-ik 3. és 1741. 8. t. cz. értelmében, az 1790—91-iki 10-ik t. cz.ben következőleg formuláztatott Magyarország függetlensége .