Magyar Polgár, 1870. július-december (4. évfolyam, 76-175. szám)

1870-07-22 / 85. szám

negyedik évfolyam. E16fl*ató*i feltételek: 12 frt — !jr. 0 1 VSejfialomk hoienkii t hávounsor; V \ 9 4 m »p, ö E t r dfcc 6* P é ti 11 ’a « a. Szerkesztőség és kiadó-hhata! Monostor nto*» L. Bányai ház alatt. POLITIKA Évre . Fíiévrt . fí'ífjrín­''*® B».v?Dként 85-ik szfna Kolozsvárn­, péntekijúlius 22. 1870 — is njTijt-» U I A U O ■ CtAUÄB testvérek. KoWá,«. Bteio j. és Demjén M-Vásárhelytt: Wittich J67.etaál. KOLOZSVÁR, JULIUS 21 Legújabb távirati tudósítások. Pest, jul. 20. (A Magyar Polgár eredeti táv sürgön­ye.) Északi szövetségi trónbeszéd hangsúlyozza, hogy elég erősnek tartja Németországot visszaverni a Francziát. Harcz czélja állandó béke. Mindenért a franczia felelős. Schweicz—Anglia neutrálisuk, Bajoror­szág fegyveresen neutrálisnak marad. A török tartalékhadsereg behívatott. A francziák kiürí­tik az egyházi államot. (Feladatott 20­4n, érkezett Kolozsvária 2­­-én éjjel 4 óra 36 perczkor) .A „Berlini Bursencourier“ a következő megdöbbentő hírt hozza: Oroszország hadat izén Franciaországnak. Magas katonai körök­ben minden órán várják, hogy az orosz csa­patok nyíltan csatlakozni fognak a porosz had­erőhöz, s a hadüzenes utólagosan fog megtör­ténni, így azon valószínűség, hogy Oroszor­szág nem avatkozik a dologba, s a háború lo­ealizált sceml, mindinkább csökken. * * * Beutt lemondásáról írják: Mielőtt Andrássy gróf Bécsbe ment volna, a Deákpárt cori­­teinait maga körül gyűjtötte. Az Or­­g „Pre­se“ pes­ti levelezője szerint Pulszky, Szedényi, Csen­gery és a párt­ból még 3—4 vezértag egy­­h­an­gulag a fegyveres semlegesség ellen nyilatkoztak. Dangsúlyoztak, hogy Ausztria -Magy­arországnak most biza­ma­lanságot keltenie nem kell A képviselői körökben az a mi szárnyal, hogy Beust visszalép, mert barez pul­tikáját épen az uralkodó befolyása nyomta bá­terbe és helyét Andrássy gróf foglalja el. Ennek helyére — Ló­nyey jő le magyar minszterelnöknek­ — József főherczeg, csütörtökön, szárnysegéde kíséretében Alcsathról Budára, s egy napi mutatás után Bécs­­be utazik.* m I * München, jul. 20. A képvis-előház bizottsá­ga a tegnapi kam. Ülésben előterjesztett törvény­javaslatoknál 6 szóval 3 ellen a fegyveres semle­gesség mellett nyilatkozott. Róma, jul. 20. Tegnap történt az ünne­pélyes szavazás a csal­attlansági dogma felett. Mel­lette szavazott 653, ellene 2. Berlin, júl. 20. A hír­­gyűlésben ma közlé Bismark, hogy a franczia ügy*­viselő átnyujtá a hadüzenetet. — (Ezen közlés zajos tetszéssel fogadtatott.) A ház feliratot intézeml a királyhoz. * Tisza Kálmán 19 én a képviselőház­­­ban a következő i­n­t­er­ne 11­á­tt­át intézte az összes mini­ztériumhoz: „Tekintettel arra, hogy Magyarország érdeke a béke fenntartását, s így a jelen komoly körülmények között a teljes semle­gesség megőrzését kívánja; tekintettel arra, hogy eziránt a fegyveres semlegesség megállapítása, mely az ország anyagi erejét kimeríti, a minden oldalon csak ellenséget szerez,­­ biztosítékot nem nyújthat, s azon meggyőződéstől vezettetve, hogy a kormánynak sem a franczia kormány iránt ne­talán táplált rokonszenvnél, sem­ a németországi politikára gyakorolható befolyás visszaszerzésének vágyánál fogva semmi olyat tennie és semmi olyanba beleegyeznie nem szabad, a­mi által az ország mint a német nemzet ellensége tűnhetnék föl, és bábomba kevertetnék. (Élénk helyeslés) azon meggyőződéstől vezettetve végre, hogy haza­fias bűn lenne minden oly lépés, mely saját hi­bánk által idézné elő azon helyzetet, a­melyben többé a háborút kikerülni nem lehetne, teljes tisz­telettel kérdem a minisztériumot: 1. Minő lépése­ket tett eddig oly czélból, hogy Magyarország az előadott szempontok ellenére háborúba ne kever­tessék, és hogy biztosíthatja e magát azzal, hogy lelépései a kívánt eredményre vezetnek? 2. Szán­dékozik e egész erélylyel, s ha kell az országgyű­lés szavának is a mérlegbe vetésével továbbra is megtenni mindazt, a­mi szükséges arra, hogy Ma­gyarország teljesen semleges maradhasson ? (Élénk helyeslés.) A „M. P.“ távirata a bécsi börzéről Julius 20. 5% Metaliques 100 frt. 49.75. — 5% nemzeti kölcsön 59.—. — 1860-diki államkölcsön 85.50 Bankrészvény 657. — Hitelrészvény 203.—. . — London 130.—. — Ezüst 129.50. — Cs. k. arany 6­­7. — Napoleondor 20 franc 10.92. Földtehermentesitési kötvények: Magyar 75­. — Temesi 67.— —Erdélyi 66.— Horvát 82.50. A munka k­övei. Camille Flammarion felolvasása. IV. Láthaták uraim, hogy nem hiányoznak a pél­dák e mély igazságok bebizonyítására ; ellenkező­leg midőn választanom kell közölök, zavarba hoz azoknak nagy száma. A tudósok közül megemlí­­tim még Ambroise Paré, Jenner és Dupuyt­ren sebészeket; az első birgerét a sebek tüzes vassal kiégetése kegyetlen műtététek szelidebbel felcserülése által szerzé. Jenner­nek végtelen fá­radozásba került a tehénhimlő elfogadtatása, a­me­lyet ördögi találmánynak hirdettek . Dapuytren fa­­czipőkben érkezett Párisba, minden jövedelem és pártfogás nélkül, kenyérrel és vízzel élve. Az em­beri tevékenység minden ága nyílt pályát jelöl ki a tehetségnek. Colombus egy vászonfestőt ne­vezett atyjának , Daguerre diszítményrajzoló, V­ik Sixtug pápa pásztor volt, Vi­­k Adorján az utcsai lámpák világánál tanulgatott. Shakespeare atyja mészáros, Moliére é kárpitos, Beaumarchais­e órás volt, Rousseau maga is kezdetben az órákhoz szük­séges rajzok másolgatásával foglalkozott, Voltaire egy jegyzőnek vola a gyermeke. Említsem-e futólag azt is meg uraim, hogy a férfiak azok, a­kiknek a polgárelem jövőjét s az emberi jogok érvényre emelését köszönhetjük? Igen e nagy szellemek, kiemelkedve a nép közül, oly magasra, hogy a legdölyfösebb nemességen is uralkodhattak, megnyitották az utat elöttünk és mgk mindazok előtt, a kis szellemi munkával foglal­koznak Nélküle a legnagyobb lángelme sem áraszthatna ma az emberiségre fényt, s talán azok, a­kik méltán tündökölnek most első tudományos intézetünkben, vagy a­kik a csillagos éj titkait für­készik, kényszerítve lennénk sánczokat ásni vala­mely kastély körül, hogy megakadályozzák a bé­kákat a nagyságos úr álmának háborgatásában. A türelem és kitartás említésre méltó példá­jával találkozunk Herschel Vilmos életében is. Ő előbb zenész volt egy ezredben, aztán halifax-i or­gona­mesterré lön, s mint ilyen vágyat érzett ma­gában a csillagászat tanulmányozásához (a csilla­gászat és zet­e titokszerű összefüggésben áll egy­mással). Egy távcsövet szeretett volna vásárolni, de annak ára oly roppant nagy volt, hogy elha­­tározó, miszerint maga fog egyet összeállítani. Vál­lalata rendkívüli nehézségekbe ütközött. A munka azonban mindenen győzedelmeskedik. Nem telt be­le tíz év, s Herschel távcsöve volt az egész vilá­gon a legnagyobb szer­ű, s ő annak segélyével fe­­­­dezi fel Uranus bolygót. Kétségkívül vannak kivételek, kétségkívül tűnnek fel időnként oly kiváltságolt egyének is, kik bárha mérsékelt körülmények között születtek is, gyorsan nagy tudományos tekintélyre tesznek szert. Láttunk kiváló tehetségekkel megáldott ifja­kat korán oly magasra fölemelkedve, hogy hely­zetüket az öregebbek megirigyelhették. De nekem Úgy tetszik, hogy a munkásság — bár könnyebb alakban — ezeknél sem hiányzott; sőt ellenkező­leg, a sikert leginkább buzgalmuk és kielégíthet­(W—y.) A nyilvános életnek nincs egyetlen ága sem, melyben az utóbbi 10—15 év alatt oly­­en tudványuk idézte elő, s hogy ők nem ismertek semmi fáradságot és akadályt, a­mint hozzá kezd­tek a munkához és haladáshoz, mitsem törődve azok­nak kiabálásaival, a­kik nem haladtak előre. Állapodjunk m­eg egy pillanatig, uraim, e nagy alakok előtt, kik a munkát és erélyt a láng elmével egy színvonalra emelék, mielőtt futólag m­egtekintenék azon m­unkás férfiak életét is, a­kik nagyok valának a művészetek és ipar terén. Franklin mondá, hogy a­kik azt állítják, mi­szerint valamely ügyben munka és fáradozás nél­kül sikerhez juthatni, azok méregkeverek. És iga­zat mondott. Hozzá­tehetjük, hogy a munka egyik feltétele a jólétnek, s hogy munkálkodni annyi, m­int szerencsésnek lenni. Nem tapasztalták e önök, mily bennső értelmével a megelégedésnek tölt el valamely fontos munkának befejezése? A nevelés, melyet mi adunk önmagunknak, hasznosabb és ter­mékenyebb annál, a­mit az iskolákban szerzünk. Személyes munkánk által jutunk függetlens­éghez, erőhöz és hatalomhoz, az által fejlődnek tehetsé­geink s fokozódik erélyünk. A következőkben ki óhajtjuk mutatni, uraim, hogy utolós tanító, nincs könyv, a­mely kipótolhatná bennünk a működő, személyes és önkényes tevékenységet. Molnár Antal: Sie­­n­­­e, Kolozsvár, júl. 21. (6) A háború formális üzenetét július 17-én egy franczia tábornok megvitte Ber­linbe; a katonai actio még néhány napig ké­sik ; a hadkészületek mind Németországon, mind Francziaországban nagy mérvben foly­nak. Európa hatalmai nem minden ostenta­­tio nélkül rendre a szoros neutralitás állás­pontját foglalják el, s így mind valóbbszinű, hogy a kitörendő háború kezdetben locali­­zált harcz lesz. Német- és Francziaország mintegy párbajban mérkőznek az arénán. Ez a helyzetnek a legújabb sürgönyök által vázolt képe. Az osztrák magyar biroda­lom 18 iki tanácsában a fejedelem az Al­brecht főherczeg s Beust gróf vezérlette há­borús párt ellenére a teljes neutralitás mel­lett nyilatkozott. Anglia, Belgium, Schweiz, Dánia, Svéd­ország,­­ maga Oroszország már határzottan elfoglalták a semlegesség álláspontját. Olasz­ország, Ruménia, Spanyolország részéről min­den pere­ben várható a hasonértelmű nyilat­kozat. A roskadó Török-, a belbonyodalmak­­kal küzdő Görögország nem számítnak a ha­talmak concertjében. Hogy Sweizban, melynek szövetségi gyű­lése a Bundesrathnak a semlegesség megőr­zésére korlátlan hitelt engedett, s az egyik küzdő félre oly fontos Belgiumban a had­csapatok felállítása feltűnő mérvet öltött, ez csak azt jelenti, hogy szükség esetére fegy­veres hatalommal is készek semlegességi ál­láspontjuk megvédésére. Annál erősben gyürkőznek a Poroszor­szág mellett lelkesülő német államok a harct­­ra. Francziaországnak folyó hó 18 án a né­met államokhoz intézett kategorikus mani­­festuma, mely semlegesség esetére figyelem­be vételt ígért, ellenkezőleg kimélytelen el­járással fenyegetődzik, s az államokat 24 óra alatti határzott válaszra szólítja fel, csak olaj volt a franczia arrogantia ellen felger­jedtek tüzére. Kétszeres erővel fogtak a moz­gósításnak. A Pfalz már meg van szállva északnémet csapatoktól, Bajorország is meg­nyitó területét a porosz katonaságnak, s a bajor hadügyérnek 26.700.000-nyi hitelt sza­vazott meg a kamra. Minden jel oda mutat, hogy Franczia­ország, melynek tengeri haderejéből 17 hajó már e hó 18-án Helgoland előtt czirkulált, szárazföldi hadseregének teljes erejét először Délnémetországra akarja vetni. Hogy mikor dördül meg az első ágyú­­lövés? A jövő napok titka. Annyi bizonyos, hogy a diplomatiai al­kudozások még pár napig megkésleltetik az operatív kezdését, s időt engednek a harcros ellenfeleknek az elkészülődésre. A diplomatta, úgy látszik, jóvá akarja tenni eddigi halasztásait. Daczára, hogy az angol-olasz osztrák interventióval kudarc­ot vallott, Anglia legújabban újból kérdést tett a porosz kormánynál, nem lenne-e hajlandó az 1856-ks párisi szerződés értelmében a semleges hatalmak elé terjeszteni az ügyet. Anglia kész a kellő lépéseket megtenni. Ha­sonló föllépés történt Párisban is. Természetes, hogy ma már a harcz megakadályozása nem, csak­is késleltetése jöhet szóba­­, pár nap múlva a hadak vé­res fegyvere dönt a békés elintézés lehető­ségén túl eső kérdés felett. Legyen tehát. Az egyik oldalon egy műveltsége, jel­leme, múltja által nagyra hivatott nemzet egységének érdekéért, a másikon a Napó­leon által elámított Francziaország azon ros­kadó dynastia megmentéséért küzd, mely a szabadság ügyének árulója, nemzetének el­nyomója, az emberiség nemes érdekének por­ba tiprója volt mindmáig. Tán nemsokára jelezhetjük, hogy: Causa vietrix placuit diis atque Catoni! A háború ügye Magyarországon. A baloldali kör julius 18-iki értekezle­tének tárgyát egy interpellate képezte, me­lyet a franczia-porosz háború kérdésében Tisza K. fog benyújtani. Az interpellate szi­gorú semlegességet követel mindkét hadfoly­tató hatalom irányában. * * * Ghyczy Béla honvédezredes, s a honvédelmi ministeriumban osztályfőnök, teg­nap táviratilag Bécsbe hivatott, s oda el is utazott, budai tudósítónk gyanítása szerint azért, hogy ott a honvédség mostani állását (létszámát) szigorún előadja és egy fontos katonai tanácskozásban részt vegyen. Mekkora haderők állanak szemközt a csatasíkon ? Kolozsvár, július 21. I. Gr. Széchenyi István„Blick“-t Körli K. Papp Miklós. LXXXII. ■Függelék. Hogy a trónörökös megkoronáztatása el ne r lasztassék, a 3. t. czikkben m meghatároztatott: „Erga Statuum et Ordinum regni propositio­­nem Sua Majestas agnoscit, quod Hungaria cum I. partibus adnexis sit regnum liberum, et relate ad totam legalem regiminis formam independens, id est nulii alteri regni et populo obnexium, sed pro­­priam habens consistentiam et constitutionem, pro­­vide a legitime coronatu haereditario rege suo, ad­­h­­ eoque etiam­ a Sua Majestate sacratissima, successo­­ribueque ejus Hungáriáé regibus propriis legibus et béható változások történtek volna, mint a sereg­­szervezeti viszonyokban. Majd egyetlen állama sincs Európának, a­mely haderejét ez idő alatt a beállott magasabb követelményeknek megfelelőleg újjá ne szervezte volna. Azért, úgy hisszük, nem lesz érdektelen lapunk­­. olvasói előtt, ha e szer­vezeteket, legalább a főbb államokra, kissé tüze­tesen ismertetjük. Különösen időszerűnek tartjuk ezt most, midőn a franczia-porosz hadjárat, már mint elkerülhetetlen zivatar fenyegetődzik Európa politikai látkörén. Mai számunkkal megkezdjük te­hát ez ismertetést az „Ergltzungsblatter zur kennt aids den Gegenwart“ kitűnő folyóirat legújabb adatai nyomán,­­ ez is Fra­ncz­i­a­ors­zágo­n. Ez ország­ban az állandó csapatok, egész a nagy forradalo­mig, csaknem kizárólag toborzás útján egészít­­tettek ki. A hosszantartó, öldöklő háborúk igen természetesen összeírásra vezettek, és e rendszert F­­rancziaország ama különböző m­ódosításokkal, melyek időről időre tétettek, egész napjainkig megtartotta. A jelenlegi franczia hadsereg határozottan III. Napoleon császár teremtménye. Neki, és a tő­le sugalmazott derék férfiaknak, kik oldala mellett állottak, köszönheti ez azt, a mi v­agy a tekintélyt is, melyben áll. A mi a harczraként támadó erőt (Lfdktivstärke) felszerelést és alulában a harcz* rátermettséget illeti, hos­zú ideig ez volt az első az egész világon, s csak a legutóbbi évtiz­­erem­ne neki egy vele egyenrangú, ha nem még fölény­ben levő vetélytársat, a mely mellé a legközelebbi jövő nemsokára egy másodikat is fog állítani. Az 1863-ik évben fontos és mélyeit beható nemzeti változások létettek, melyek ha tán a tény­leges szolgálatban álló haderőt lényegében át nem is alakították, mégis harczképessége jelentékeny emelését czélozták. Egész ez ideig tulajdonképen csak a tényleges szolgálatban levő csapatokat használták mind ama szolgálatok teljesítésére, me­lyek háborús időben előfordultak, és pedig épen úgy a műveletekhez a barettérep, mint a határ­szélek és várak biztosítására, s a tartalék képzé­sére is. Így tehát az állandó hadsereg száma ma­gában véve nem igen volt magas Francziaország­­ban, kivált ha meggondolják, hogy a fennebbiek mellett minden úgynevezett szolgálatnemnek eleget kellett tenni, a­mi a tulajdonképent működő had­erő tényleges állapotát szintén igen jelentékenyen csökkentette. Ez legvilágosabban az 1859-ki olasz hadjárat alkalmával nyilvánult ki, midőn a fran­czia hadseregnek csak része vétethetett igény­be, mert kilélt, hogy a porosz és német szövetsé­gi készülődésekkel szemben, egy csak valameny­­nyire is imposant nyugati hadtestet állítani föl, legyőzhetetlen akadályokkal van összekötve. Az 1868 ki­szervező határozatok tehát épen honvédség, mozgó nemzetőrség képzését czélozták, melynek háborús időben az ország bel­sejében az összes szolgálatot át kell­ vennie, hogy ily módon az aktív csapatok egészen a tulajdon­­képeni hiretfolytatásra álljanak rendelkezés alatt. Ezen határozatokból, a­mint azokat az 1868­. február 1 én kelt törvény tartalmazza, kiindulva, a franczia haderő jelen szerkezetét röviden a követ­kezőkben vázolhatjuk : Francziaország hadereje 3 részre oszlik: a tényleges hadseregre, a tartalékra és a mozgó nemzetőrségre. • A szolgálati kötelezettség a tényleges hadse­regnél, a törvényes kivételek mellett, általános, de a helyettesítés itt is meg van engedve. Koráb­ban a megváltási jog is divatozott, de ez most, a vele összeköttetésben levő adományozási alappal együtt meg van szüntetve. A mozgó nem­zetőrségnél a helyettesítés csak különös kivétel­­kép van megengedve. „Ut coronatio regia cum singula regiminis mutatione intra sex mensium a die obitus defuncti regis computandum spatium inomisse suscipiatur, salvis tam­en intermedio tempore omnibus juribus haered­itarii regis, quae ad publicam, constitutioni­­que conformem regni administrationem pertinent, privilegiorum nihil omiius collatione in posterum quoque penes solum legitime coronatum regem per­­mansura.“ — Ezzel öszhangzólag a II. József mint nem koronázott király által azon privilégiumokra nézve a 32. t. ez. azt mondja: „privilegia ejusdem, in quantum haec ad praescriptum legis elargitus fr­isset, nom­isi, tune legalem obtinebuntrigorem, quando per Suam Majestatem, nunc regnantem legitime coro­natum Hungáriáé Regem, fuerint confirmata.“ Ezáltal második József egész uralkodása törvényellenesnek decretáltatott. Hogy az ország az örökös tartományok mód­jára ne korm­ányoztathassék, az 1715-ik 3. és 1741. 8. t. cz. értelmében, az 1790—91-iki 10-ik t. cz.­­ben következőleg formuláztatott Magyarország füg­getlensége .

Next